1972-ben az apró ázsiai ország, Bhután uralkodója, Jigme Singye Wangchuck egy új koncepciót vezetett be az ország politikájának irányelveként, ez a bruttó nemzeti boldogság, amely a lakosok érzelmi és pszichológiai jólétének mértékét is figyelembe veszi az ország sikerességének megítélésében. Amiben eltér a BNB a máshol alkalmazott GDP (bruttó hazai termék) mutatójától, az az, hogy a gazdasági termelés növelését, ha nem is hagyja teljesen figyelmen kívül, elvégre a bruttó nemzeti boldogság kilenc al-pillérének egyike az életszínvonal szintjével kapcsolatos, de nem helyezi feltétlenül a középpontba és nem ad neki kizárólagos elsőbbséget, mikor az országban bevezetett törvényekről kell dönteni.

A bruttó nemzeti boldogság filozófiája a helyi buddhista alapelvek szerint a környezettel való harmóniára is nagy hangsúlyt helyez, valamint fontos szerepet szán a pszichológiai jólétnek, az idő megfelelő felhasználásának, a közösségi tevékenységeknek, az egészségügynek és oktatásnak, a kultúra megőrzésének és a megfelelő kormányzási stratégiának is. Ezek együttese adja az alapját a helyi politika irányának és azok a javaslatok, amelyek nem mennek át a BNB-ra alapozott szigorú szűrőn, nem kerülnek át a gyakorlatba az országban. Ennek lényegében egyenes következménye, hogy a környezet védelme az országban kiemelt szerepet kap már jó ideje és az intézkedések eredményeként Bhután jelentős részét erdők fedik, jelenleg az erdős területek aránya 71%.

A hosszú távú tervek szerint ez a szám nagyjából meg is marad,

mivel az ország alkotmányának megalkotásakor az alapelvek közé sorolták az erdőkkel borított területek 60%-os arányának megtartását örök időkre. Az elmúlt években, évtizedekben aktív faültetési akciók és különféle támogatások révén az erdők száma olyannyira megnövekedett, hogy immár jóval több szén-dioxidot nyelnek el, mint amennyit az ország kibocsát, így aktívan hozzájárul nem csak karbonsemlegesség, hanem a karbonnegativitás eléréséhez is. A királyság nemzeti televízió-, és rádiócsatornáit üzemeltető Bhutan Broadcasting Services májusi hírei szerint az erdők jelenleg 8,5 tonna szén-dioxidot vesznek fel, ez pedig majdnem tízszerese annak a teljes éves kibocsátásnak, amit a fakivágások, erdőégetések és erdészeti tevékenységek összessége generál (és persze maguk az erdők is kibocsátanak valamennyi CO2-ot). Mivel Bhután ipara nem igazán fejlett, ezért a teljes kibocsátási értékek sem magasak, ez évente néhány tonnányi szén-dioxidot jelent csak.

A néhány éve elért karbonnegativitás sikerét a vízerőművekből származó energia exportja is növelte, amellyel a közeli India környezetbarátabb működését is támogatják, azonban a környezet védelmére helyezett jelentős hangsúly a háttérbe szorít egy másik fontos tényezőt, amire szintén szükség van az alapelvek egyikének, az életszínvonal növelésének megvalósításához, ez pedig az ipar fejlesztése. Mivel a bányászati tevékenységek nehezen összeegyeztethetőek a környezetvédelemmel, az erdők és a bruttó nemzeti boldogság megóvásával, márpedig ezek alkotmányban foglalt alapelvek, ezért rövid távon nem a gazdaság fellendítése az elsődleges cél, azonban a kompromisszum megéri, ha az ország és a lakosok hosszú távú jóléte a tét - mondta Lotay Tshering, az ország miniszterelnöke a Reuters Impacten tartott előadásában.

Tshering szerint ugyan a társadalmi fejlődést a jelen pillanatban valóban visszavetheti és a GDP növekedését lassítja az ország speciális alkotmánya szerinti szabályozás, de az elkövetkező néhány évtized alatt kifizetődővé válik ez a hozzáállás és a jövő generációk érdekeit is szolgálják a ma megtett lépések. A legfontosabb, hogy a Bhután vizionárius uralkodói által elgondolt jövőkép megvalósuljon és jelenleg ehhez jó úton jár az ország, amit az elért eredmények, a karbonnegativitás is igazol. Azonban az emberek sürgető igényeit is szem előtt kell tartani, a miniszterelnök szerint a családok számára a saját autó birtoklása például alapvető jog. Ahhoz, hogy emiatt ne kelljen feláldozni a klímacélokat, a kormány az elektromos közlekedésre való átálláson dolgozik, amit minél hamarabb szeretnének megvalósítani.

A tömegközlekedés és a járműpark 'kizöldítése' sürgető feladat, mert a belsőégésű motorok veszélybe sodorhatják az elért eredményeket, de a tervezés ezzel kapcsolatban már vagy tíz éve megkezdődött és a kormány 2014-ben be is mutatta az első elektromos modelleket (50 Nissan LEAF-et és Mahindra Revákat), valamint a Mitsubishi is ajándékozott a kormánynak egy plug-in hybridet és egy elektromos járművet, a Tesla pedig felajánlotta egyik Model S-ét az akkori miniszterelnöknek tesztelésre, aki végül úgy döntött, hogy az ország nem engedheti meg magának ezeket a drágább modelleket.

Kanupriya Kapoor, a Reuters tudósítójának kérdésére, hogy vajon egyénenként mit tudunk tenni a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében, Tshering elmondta: a legnagyobb kihívást egy környezetbarátabb világ megalapozásában az emberi igények és szükségletek figyelembe vétele jelenti, de, mivel a legfőbb vágyak úgysem lesznek soha kielégítve, ezért csak a hozzáállásunk módosításával érhetünk el eredményeket, le kell mondani a vágyaink egy részéről és bátor lépéseket kell tenni a klímaváltozás veszélyeinek csökkentése érdekében. A miniszterelnök, aki maga is orvos, úgy látja, hogy a megváltozó éghajlat, a már Bhutánban is jelentkező forróbb nyarak és rövidebb telek (az országban évek óta nem esik a hó), a fertőzések és új betegségek terjedésének is kedveznek.

A dengue láz például viszonylag ismeretlen betegség volt az országban egészen az elmúlt évtizedekig, de tanulmányok is mutatják, hogy az emelkedő hőmérséklet ideális körülményeket teremt a fertőzés számára. Bhután lakosai így nem csak a felszínen érzékelik a klímaváltozás hatásait, hanem a mindennapi életükre is hatással van, így a tapasztalatokból okulva Tshering úgy gondolja, érdemes ezeket a problémákat komolyan venni, a fejlődő országoknak pedig flexibilis támogatásokat nyújtani.

Az ország példája is jól mutatja, hogy a karbonnegativitás elérése lemondásokkal jár, de megvalósítható célt jelent, persze ami egy 800 000 fős országban működik, azt sokkal nehezebb lehet kivitelezni a világ más, zsúfoltabb és eltérő kultúrájú területein.

(Fotó: Flickr/meaindia/asiandeveplopmentbank, PxFuel, Wikimedia Commons)

További cikkek a témában:

Grönland komoly döntést hozott a klímaváltozás megállításáért Ha egy kormány aktívan szeretne fellépni a klímaváltozás ellen, annak egyre komolyabb intézkedéseket kell hoznia, ha azt szeretné, hogy a nemzetközi közösség komolyan vegye, és elismerje az erőfeszítéseit. Grönland kormánya úgy tűnik megértette ezt.
Évente egy olimpia árába kerül Magyarországnak a légszennyezettség Ez még világviszonylatban is nagyon sok.
A fák csökkentik a globális felmelegedés hatását A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől, nélküle a globális felmelegedés bizonyos fajok kihalásához vezetne, derül ki az ELTE Természettudományi Kar ökológusainak részvételével folyó nemzetközi kutatás eredményeiből.