Az emberek odavannak Bunnyért, a beszélő kutyáért. Gazdája, Alexis Devine minden nap órákat tölt a nappaliban ülve, beszélgetve vele, ami persze sok másik kutyatulajdonosra is igaz lehet. A dolog különlegessége abban áll, hogy Bunny „visszajelez”, egy különleges szerkezettel kifejezi konkrét kívánságait.
Ha végignézzük Devine TikTok oldalát, az ott található videófolyam ugyanazt az általános mintát követi: Bunny a padlón lévő gombok mellett áll, felemeli a mancsát és lenyomja valamelyiket. Az előre rögzített gombok abban a sorrendben szólalnak meg, ahogyan megnyomja őket: „Több, Vakargatás, Most”.
Az embereket lenyűgözi Bunny önkifejezési, „beszéd-képessége”. A TikTok-on 5 millió követője van, és egyes videóit több százezren lájkolják, sőt már saját paródia videói is vannak. Devine-t nem zavarják a paródiák. "A mémek többsége igazán vicces, jót nevettem rajtuk" - mondta. Bunny vakargatása mellet Devine - aki foglalkozására nézve művész és saját bevallása szerint semmi köze a kutyákkal foglalkozó tudományos kutatásokhoz - naponta több száz kérdést kap a rajongóktól.
Ezek közül is kiemelkedik egy visszatérő elem, a rajongók és a szkeptikusok körében: valóban „beszél” ez a kutya?
Bunny videóira az UC San Diego Egyetem Összehasonlító tudatos észlelés--laboratóriumának kutatói is felfigyeltek, és elhatározták, hogy megpróbálják kideríteni mi is itt az igazság. Előre bocsátjuk, hogy bár egyelőre még nem jutottak a konkrét válaszok közelébe, ám sok adatot összegyűjtöttek már útközben.
Bunny története akkor kezdődött, amikor Devine megnézte Christina Hunger beszédnyelvi patológus videóit, aki Stella nevű kutyáját arra tanította, hogy olyan gombokkal teli táblát használjon, amelyeken előre rögzített szavak voltak. A tábla olyan augmentatív és alternatív kommunikációs eszköznek (AAC) számított, amelyen szimbólumok vannak, és a mögéjük rejtett kapcsolókkal, előre felvett, beszédgeneráló eszköz által lejátszott hangos beszéd indítható.
Ezeket általában a nonverbális állapotú emberek használják a beszéd nélküli kommunikációhoz. Devine kölyökkorától kezdve szorgalmasan képezte Bunnyt, és egyszerre egy gomb beiktatásával elkezdte kiépíteni a saját rendszerét. Bunny most 15 hónapos, és beszédrendszere 70-nél több gombos szőnyeggé bővült.
Federico Rossano, az UC San Diego Egyetemről kezdte el megtervezni a Bunny tanulmányozása köré épülő projektet, más olyan kutyákat is bevonva, melyek megtanulták kezelni a gombokat. A tudósok főképp arra kíváncsiak, hogy az állatok valóban használhatnak-e valami olyan specifikus dolgot, mint az emberi nyelv, a kommunikációjukhoz. Mostanra már több mint 700 állattulajdonos résztvevővel zajlik a projekt, a kedvencek között pedig akadnak kutyák, macskák, sőt lovak is, és Rossano szerint az egyre növekvő szám annak tudható be, hogy Bunny népszerűsége mágnesként vonzza az embereket.
Minden résztvevő utasításokat kap a gombok beállításához, olyan szavakkal indulva, mint a „kívül” és a „játék”. A személyes tábláikat kamerák figyelik, és a videostream a laboratóriumba kerül, ahol a kutatók átnézik és osztályozzák a látottakat.
"Biztosak akarunk lenni benne, hogy nem a gazdik által a sikeresség kritériumai mentén leválogatott felvételekkel dolgozunk" - mondta el Rossano.
Rossano és kollégái azt tervezik, hogy a felvételeket felhasználva megérthetik az állatok tudatosságának és kommunikációjának különböző aspektusait. Nem csak arra kíváncsiak, hogy tudnak-e kommunikálni a nyelv használatával, hanem azt is, hogy ez a kommunikáció pontosan hogyan működhet.
Az egyik első jellemző amit megvizsgálnak, az, hogy az állatok milyen gyorsan tanulják meg használni a gombokat. Ez egyelőre az alapvető adatgyűjtést jelenti, például annak kiderítése érdekében, hogy egy kutya milyen sebességgel tanulja meg társítani a „kívül” gombot a lakás effektív elhagyásához. Rossano abban reménykedik, hogy a nagy létszámú, sokféle résztvevővel képesek lehetnek kapcsolatok felfedezésére az olyan tényezők között, mint a tanulási sebesség, a fajta vagy az életkor.
Azt is megvizsgálják, hogy az állatok mennyire mutatnak olyan tulajdonságokat, amelyekről általában azt gondoljuk, hogy egyedülállóan az emberi lények sajátjai, például az időbeli és térbeli elmozdulás, vagy a megfigyelések és elbeszélések kialakításának képessége. Amikor Bunny azt kérdezi, hogy „Hol, apa?”, ez vajon azt jelenti, hogy érzékeli a térbeli elmozdulást, melynek során tudatában van „Apának”, és tudomásul veszi, hogy ő éppen nincs jelen vele a szobában? Amikor egy másik kutya megnyomja a „Víz, kívül” gombokat, az az esővel kapcsolatos észrevétel, vagy egy kérés?
A kutatók ösztönzésére Bunny táblájának legérdekesebb közelmúltbeli bővítései az idő fogalmaival kapcsolatos szavak voltak, ideértve a reggel, este, tegnap és holnap fogalmakat. Nem sokat tudunk arról, hogy a kutyák hogyan értelmezik az időt. Lisa Gunter, az Arizonai Állami Egyetem kutatója, aki szeparációs szorongással rendelkező kutyákkal dolgozott, úgy gondolja, hogy
a kutyáknak valószínűleg van időtartam-fogalmuk, "de ki mondhatná azt meg, hogy pontosan hogyan írnák le az idő múlását?"
2021 telén a kutatás a következő fázisba lép majd, amikor kutatókat küldenek az állatok otthonába, hogy kontrolláltabb kísérleteket végezzenek. Képesek lesznek-e a kutyák ugyanazt a figyelemre méltónak tűnő viselkedést kialakítani külső kutatókkal, amelyeket rendszeresen megjelenítenek gazdáik számára? Ezek a kísérletek kritikusak lesznek a következtetések levonásában arról, hogy pontosan mennyit fognak fel a dolgokból.
(Forrás: Theycantalk, Insider Kép: Alexis Devine)