Az Antarktiszról leszakadó jéghegyek gyakran darabokra törnek az Atlanti-óceán déli részén, a régiót ezért is kapta a jéghegytemető becenevet. Ennek az A68a névre hallgató 158 kilométer hosszú és 48 kilométer széles jégszörnyetegnek már a mérete is rendkívül szokatlan, állítják a kutatók a műholdfelvételek alapján.
A jéghegy kiszámítható útvonalon halad, napi hozzávetőleg 1 kilométert megtéve, és Dél-Georgia szigete épp az útjába esik. Ezzel a sebességgel egy hónapon belül megérkezhet a szigethez.
Ha partra sodródik, az azzal járhat, hogy blokkolhatja a sziget makaróni-, gentoo-, király- és állpengés pingvinjeinek, valamint szőrme-, leopárd- és elefántfókáinak hozzáférését a tengeri táplálékhoz. Ezzel megnehezítené az utódállatok táplálását a szülők számára.
"Potenciálisan nagyon káros lehet, ha a számos fontos öböl egyikének bejáratánál megrekedne ez a jéghegy, és ott maradna" - mondta el Peter Fretwell a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) program munkatársa. Dél-Georgia egy brit tengerentúli terület, a biológiai sokféleség egyik globális centruma, és a már említett állatok mellett hatalmas tengeri madártelepeknek ad otthont, például albatroszoknak.
“Ugyanakkor a fókák és a pingvinek vannak a legnagyobb veszélyben. Egy ilyen katasztrófa révén bekövetkező jelentős állomány-csökkenés az érintett fajok világméretű populációméretét is befolyásolja" - tette hozzá Geraint Tarling, aki szintén a BAS munkatársa.
“A jéghegy nem csupán a sziget élővilágát lenne képes megtizedelni, de a tengerfenéken lévő szervezeteket is legyalulná. Ezzel a bennük tárolt nagy mennyiségű szén-dioxid a légkörbe jutna” - tette hozzá a kutató. A rombolást fokozhatja a hideg édesvíz óceáni vízzel történő keveredése, ami a tengeri algákban tehet kárt, és ennek a táplálékláncon felfelé gyűrűző, kaszkádikus hatása lehet a madarakra, a fókákra és a bálnákra is.
“Szerencsére valószínűleg „ütközés és továbbsodródás” vár a jéghegyre, amikor az A68a megérkezik majd Dél-Georgiaba” - mondta Fretwell. Jelenleg a szigetet elérő eddigi, történelmi jéghegy-útvonalak az északi régióra estek. Ezenkívül, annak ellenére, hogy a jéghegynek a víz alatti része, a hasa viszonylag sekély, körülbelül 200 méter vastagságú, a sziget körül néhol ennél sekélyebb a sziklás fenék, ami így megakadályozhatja, hogy a monstrum túl közel kerüljön az élőhelyekhez.
(Forrás: SciTechdaily Kép: Unsplash)
Az EU szigorítani tervezi a 2030-ra vonatkozó klímacélokat
Aktivált termőfölddel a magas CO2 szint ellen
A Tűz és Vihar dala, avagy lángokban áll az USA nyugati partja