Már a hegyoldalakon irtanak

Az erdőirtás mértéke 2001 és 2019 között elérte az évi 3,22 millió hektárt, melynek helyén aztán mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A fakivágások súlyos következményeként évente több mint 400 millió köbtonna szén került a légkörbe.

A helyzet súlyosságát - avagy a valaha a sík területeken növő erdők majdnem teljes pusztulását jól mutatja, hogy az erdőirtások helyszíne a vizsgált időszakban már a nehezebben megközelíthető, magasabban fekvő, meredekebb hegyoldalú térségekbe helyeződött át.

2004 és 2017 között csak Borneo szigetén 5,9 millió hektár fát pusztított el a fakitermelés, és a némi eufemizmussal "terület-átalakításnak" nevezett környezetpusztítás. Az erdők pusztulásának átlagos magassága 150 méterrel emelkedett, ahol azok ráadásul nagyobb szénsűrűségűek, mint az alacsonyabban fekvő sík területeken.

"A síkságokon elterülő trópusi erdőket már kivágták a mezőgazdaság számára Délkelet-Ázsiában. A múltban a hegyvidéki erdőket megkímélték, mivel a meredek lejtők és a nagy tengerszint fölötti magasság miatt az erdőirtás bonyolult művelet volt. Tanulmányunk megmutatja, hogy az erdőirtás áthelyeződött a hegyvidéki térségekbe és az utóbbi tíz évben felgyorsult" - mondta el Dominick Spacklen professzor, a tanulmány társszerzője.

Délkelet-Ázsia azért kiemelten fontos, mivel itt található a világ trópusi hegyvidéki erdőinek fele. Az elmúlt tíz esztendőben évente kivágott 3,22 millió hektárnyi erdő 31 százalékát a hegyekben irtották ki, amire a műholdas képek elemzése világított rá.

Pusztuló biodiverzitás

"Ezekben a hegyvidéki erdőkben páratlanul gazdag a biodiverzitás, és létfontosságúak a széntárolásban, ezért aggasztó, hogy az erőirtás határai egyre magasabbra tolódnak. Ezeknek az erdőknek az elvesztése pusztító csapást jelent a természetre, és tovább gyorsítja a klímaváltozást" - írta Spacklen professzor.

Mai tudásunk szerint a trópusi erdők valószínűleg semleges szerepet játszanak a globális szén-dioxid ciklusban, az említett magas szénsűrűségű hegyi erdők azonban már más lapra tartoznak, és pusztulásukkal az erdők által tárolt szén-dioxid globálisan is csökken. Az így nyert termőterületek biokémiai és biofizikai visszahatások révén ráadásul tovább fokozhatják a régió klímájának melegedését.

A Leedsi kutatók most először bizonyították tudományosan is, hogy a 2000-es években még a síkságokon végzett erdőirtás következménye volt például az indonéziai szénveszteség, de a 2010-es évekre a pusztítás már elérte már a hegyvidéki térségeket is, különösen Mianmarban és Laoszban. A gyorsuló erdőirtásról szóló beszámolót a Nature Sustainability folyóiratban megjelent tanulmányban tették közzé.

(Forrás: MTI, Leeds.ac.uk Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Élelmiszeripari multik az Amazóniai erdőirtás haszonélvezői között A világ három legnagyobb élelmiszeripari vállalkozását az a vád érte, hogy olyan termelőtől vásároltak szóját, aki illegális erdőirtást végzett a Brazíliában található Amazónia területén.

Komplett erdőket ültet a roboterdész, a meglévőket pedig karbantartja Az észt Tartu Egyetem és a Milrem Robotics összefogásával két különböző autonóm faültető roboterdészt hoztak létre, melyek naponta rengeteg fát képesek elültetni, teljesen önállóan dolgozva a terepen.

12 éves csúcson a Föld tüdejének pusztítása Bolsonaro Brazíliájában Az Amazonas esőerdeinek pusztítása 2008 óta nem volt olyan intenzív, mint idén, a szakértők szerint főképp Jair Bolsonaro elnökségének köszönhetően.