Az Európai Bizottság kedden bemutatta annak a két törvényjavaslatnak a végleges változatát, ami alapjaiban meghatározhatja a következő évtizedek digitális viszonyait az Unióban.
A Digitális Szolgáltatások Törvény és a Digitális Piacok Törvény a megalkotói szerint jobban fogja védeni a fogyasztók érdekeit és jogait, ezzel együtt igazságosabbá és nyitottabbá teszi a digitális piacot. "Az egységes (európai) piac egészére kiterjedő új szabálykönyv elősegíti az innovációt, a növekedést és a versenyképességet, emellett új, jobb és megbízhatóbb szolgáltatásokat nyújt a felhasználók számára" - írja az Európai Bizottság által kiadott közlemény, ami azt is hozzáteszi, hogy az új törvények segíteni fogják a kisebb platformok, a kis- és középvállalkozások növekedését, kisebb anyagi terheket és könnyebb hozzáférést biztosítva a ügyfelekhez.
Talán ennél is fontosabb az úgynevezett "kapuőrző" vállalkozásokra vonatkozó rész, amelybe az olyan nagy technológiai cégek tartoznak majd bele, amiknek különösen nagy hatásuk van az európai piacon. Az új törvénytervezetek biztosítanák, hogy ezek a cégek ne élhessenek vissza a helyzetükkel.
Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető elnöke a két törvénytervezettel kapcsolatban elmondta, hogy azok azt a célt szolgálják, hogy hozzáférést nyújtsanak a biztonságos online termékek és szolgáltatások széles skálájához a felhasználóknak, valamint hogy az Európában működő vállalkozások online is ugyanolyan szabadon és egyenlő feltételekkel versenyezhessenek, mint offline.
Európában a digitális szolgáltatásokat a mai napig a húsz évvel ezelőtt elfogadott elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (eCommerce Directive) szabályozza, ami felett mára igencsak eljárt az idő. A törvényalkotók elismerik, hogy az online platformok számos előnnyel járnak a fogyasztók számára, és új lökést adtak az innovációnak, emellett új lehetőségeket teremtettek az európai vállalkozások számára is. Ugyanakkor egyes szereplők akkorára nőttek, hogy "rendszerszintűvé" váltak az információmegosztásban és a kereskedelemben, és komoly kockázatokat hordoznak magukban a felhasználók jogaira, az információáramlásra és a nyilvánosságra nézve.
Az új törvény "rendszerszintűnek" nyilvánítana minden olyan platformot, ami az Európai Unió lakosságának több mint 10%-át eléri, ami nagyjából 45 millió felhasználót jelent. Ezen platformok számára a Digitális Szolgáltatások Törvény nem csak a saját működésükre vonatkozó kockázatelemzést tenné kötelezővé, de egy új felügyeleti keretrendszert is létrehozna, amely biztosítaná, hogy az Európai Bizottság közvetlenül ellenőrizze ezeket a platformokat, és adott esetben szankcionálja is őket.
A közlemény szerint az új törvény egyensúlyba hozza a felhasználók, a platformok és a hatóságok jogait és kötelességeit, és az egész Unióban kötelező érvényű szabályozásokat hoz a digitális szolgáltatásokra nézve.
A törvény szabályozni fogja az illegális termékek, szolgáltatások és tartalmak eltávolításának kereteit,
biztosítja azoknak a felhasználóknak a jogait, akiknek a tartalmait tévesen távolították el valamelyik platformról,
kötelezi a legnagyobb platformokat arra, hogy kockázatalapú intézkedéseket tegyenek a rendszereikkel való visszaélések megakadályozása érdekében,
átláthatóbbá teszi az online hirdetéseket és azoknak az algoritmusoknak a működését, amelyek személyre szabott tartalmakat ajánlanak a felhasználók számára,
új hatásköröket vezet be a platformok működésének ellenőrzésére, például hozzáférést biztosít a kutatók számára a platformok fontosabb adataihoz,
az illegális termékek és szolgáltatások könnyebb lenyomozhatósága érdekében új szabályokat alkot az üzleti felhasználók online piacokon történő nyomon követésére,
és biztosítja a hatóságok közötti hatékonyabb együttműködést a törvények betartása érdekében.
A már említett "kapuőrző" szereplőkkel a digitális piacokról szóló törvénytervezet foglalkozik részletesen. A törvényalkotók szerint "kapuőrzőnek" azok a platformok minősülnek, amelyek "fontos átjárót biztosítanak az üzleti felhasználóknak az ügyfeleik eléréséhez, és ezt a különleges pozíciójukat a belátható jövőben is élvezni fogják".
Ez a helyzet a törvényalkotók szerint lehetővé teszi a kapuőrző szerepet betöltő vállalatok számára, hogy saját szabályokat alkossanak és hatalmat gyakoroljanak az egész ökoszisztéma felett. A törvényalkotók szerint ezek a szereplők tisztességtelen üzleti gyakorlattal megakadályozhatják, hogy a fogyasztók hozzájussanak a versenytársaik által kínált innovatív szolgáltatásokhoz, például amikor a kapuőrző tisztességtelenül gyűjt adatokat a platformján hirdető vállalkozásokról, vagy amikor a felhasználók hozzá vannak kötve egy bizonyos szolgáltatáshoz, és nincs valódi lehetőségük másik szolgáltatásra váltani. Az első példa minden bizonnyal az Amazon gyakorlatára utal, ami ellen a Bizottság novemberben már meg is indította a trösztellenes eljárást, míg utóbbiba nem nehéz belelátni a Facebookot, vagy akár a Google-t.
A közlemény itt is felsorol néhány konkrét elemet, amit a törvény szabályozni fog, ezek a következők:
A törvény azokra a nagy szolgáltatókra alkalmazandó, amelyek megfelelnek a kapuőrzőkre vonatkozó jogszabályi kritériumoknak, és a leginkább hajlamosak a tisztességtelen gyakorlatok alkalmazására. Ilyenek a keresőmotorok, a közösségi oldalak és az online közvetítési szolgáltatások.
Hogy ki minősül kapuőrzőnek, azt a törvény konkrét mennyiségi küszöbökhöz köti, a Bizottságnak pedig joga lesz piackutatást követően kijelölni ezeket a szolgáltatásokat.
Megtilt számos tisztességtelen gyakorlatot, ilyen például az, amikor egy szolgáltató megakadályozza, hogy a felhasználók töröljék az előre telepített szoftvereket a készülékükről.
Kötelezi a kapuőrzőket bizonyos proaktív intézkedésekre, például hogy biztosítsák más cégek szoftvereinek az akadálytalan működését a szolgáltatásaikkal.
A szabályok betartásának érdekében nagyon komoly szankciókat helyez kilátásba, a kapuőrzőket akár a globális bevételeik 10%-nak megfelelő büntetéssel is sújthatják, amennyiben nem működnek együtt. A visszaeső szabályszegőket emellett akár a vállalkozásuk feldarabolására is kötelezhetik.
A törvény felhatalmazást ad a Bizottságnak, hogy a piac felülvizsgálata után új szabályokat alkosson, így a szabályozás a jövőben is követni tudja a piaci gyakorlatot és a változó szolgáltatásokat.
A Bizottság által benyújtott törvényjavaslat ezután az Európai Parlament valamint az egyes tagországok elé kerül megvitatásra, így a várakozások szerint az abban foglaltak legkorábban 2022-ben léphetnek majd érvénybe.
Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.