2020 első felében az Amazon, az Apple, a Google és a Facebook 19 millió eurót, vagyis közel hétmilliárd forintot fordított arra, hogy az EU-s intézmények döntéseit befolyásolják - írja a The New York Times a Transparency Internationalre hivatkozva. Hat éve ez az összeg még csak hétmillió euró volt - és ezekben a számokban nincsenek benne a lobbizáshoz kapcsolódó tudományos együttműködések, ügyvédi számlák, illetve az egyes tagországokban zajló erőfeszítéseik költségei sem. Ahogyan arról a Rakétán többször beszámoltunk, az Egyesült Államok mellett Európában is több eljárást indítottak a legnagyobb tech vállalatok ellen: az óceán innenső oldalán az Amazont nemrég azért vették elő, mert hátrányba hozza a vele versengő, de nála kereskedő konkurenseit, míg a Google ellen az az egyik legtöbbet hangoztatott vád, hogy a keresőjében előnyben részesíti a saját szolgáltatásait.
A keddre ígért, egyelőre csak javaslatként létező Digital Services Act és Digital Markets Act (Digitális Szolgáltatások, illetve Digitális Piacok Törvény) a Bizottság szándékai szerint meghatározhatja az EU és az európaiak digitalizációjának következő éveit. Az Euronews által megszólaltatott szakértők szerint a csomag sok mindent befolyásolhat: azzal, hogy szabályozza a platformok moderációs gyakorlatát, érintheti a szólásszabadságot; versenyjogi alapon korlátok közé szoríthatja és versenyre kényszerítheti a Facebookot vagy a Google-t; de akár azt is kiköthetik, hogy appok között szabadon üzengethessünk egymásnak, ami gyökeresen eltér a közösségi és más platformok jelenlegi működésétől. A The New York Times emlékeztet: Vestager Biztos szabályai azt is kiköthetik, hogy a nagyok a kisebb versenytársaikkal meg kell, hogy osszák a rendelkezésükre álló adatok egy részét, illetve a hirdetési megoldásaikkal kapcsolatban is átláthatóbbnak kellhet majd lenniük.
A törvények életbe lépésére valószínűleg 2022-ig kell majd várnunk - kiderül, hogy az óriások lobbistái a rendelkezésükre álló forrásokból mit tudnak kihozni addig.
(Borítókép: Pixabay)