Tovább szorul a hurok a nagy tech cégek nyakán

A nagy technológiai cégek nyakán régóta szorul a hurok, hiszen a Képviselőház Igazságügyi Bizottságának Trösztellenes Testülete kiterjedt vizsgálatot folytat ezekkel a cégekkel szemben, amelynek keretében júliusban a Facebook, a Google, az Apple és az Amazon vezetőinek is meg kellett jelenniük a kongresszus előtt. A testület nemrég adott ki egy 449 oldalas jelentést, amelyben megállapították, hogy ezek a cégek visszaéltek a monopolhelyzetükkel, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma pedig három hete bírósági eljárást is indított a Google ellen a versenyjogi törvények megsértése miatt. Ahogy korábban írtunk róla, ez az eljárás egészen biztosan nem fog leállni Biden megválasztása után, hiszen a nagy technológiai vállalatok megregulázását éppen a demokraták szorgalmazták a leghangosabban.

A trösztellenes eljárások vége akár az is lehetne, hogy ezeket a vállalatokat több vállalatra bontják szét, de Biden alatt erre azért nem valószínű, hogy sor kerül. Bár egyelőre nem lehet tudni, hogy az új kormány mennyire lesz kemény a Google-lel és a többi vállalattal szemben, a Cnet felidézi, hogy amikor Elizabeth Warren, Biden korábbi kihívója a nagy technológiai vállalatok feldarabolására szólított fel, a leendő elnök úgy reagált, hogy a feldarabolásról egyelőre korai lenne beszélni, és inkább olyan szabályozásokra van szükség, amik korlátozzák a vállalatok hatalmát.

Szigorúbb ellenőrzés a közösségi médiában

Kevés jóra számíthatnak a nagyvállalatok egy másik sarkalatos kérdésben, ami a 230-as paragrafust érinti. Donald Trump egyik sokat vitatott intézkedése volt, hogy aláírta azt az elnöki rendeletet, amivel megnyirbálta az internetes oldalak 230-ik paragrafusban garantált jogait, ezzel pedig a közösségi oldalak, mint például a Facebook, a Youtube és a Twitter, elméletileg perelhetővé válnak a rajtuk közzétett tartalmakért. A közösségi oldalak szigorúbb felelősségrevonását a demokraták is régóta szorgalmazzák, Joe Biden pedig korábban a The New York Timesnak úgy nyilatkozott, hogy Mark Zuckerberg "egy valódi probléma", a 230-as paragrafust pedig "haladéktalanul vissza kell vonni".

"Az én nézőpontom szerint nem csak a hatalom koncentrációja miatt kéne aggódnunk" - mondta Biden az interjúban a Facebookra és más nagy technológiai vállalatokra utalva - "hanem az adatvédelem hiánya miatt is, ami alól ők felmentést kapnak(...)A New York Times nem teheti meg, hogy leír valamit, amiről tudja, hogy nem igaz, aztán felmentést kap alóla, hogy ezért bepereljék. De ők igen".

Ugyanebből az interjúból az is kiderült, hogy Biden nem nagy rajongója a Szilícium-völgynek, aminek képviselői szerinte "rettenetesen arrogánsak", és úgy véli, szigorúbb szabályozásokra lenne szükség velük szemben.

Amerika választ, és ez a tudomány sorsára is nagy hatással lesz Elérkezett az USA elnökválasztása, és a közvélemény-kutatások szerint az a demokrata Joe Biden lehet előnyben, aki a tudomány szerepét előtérbe helyezné a politikai döntéshozatalban, visszaállítva a tények és a bizonyítás tekintélyét. Ha Biden nyer, visszatérnek azok a napok, amikor a kutatók az Egyesült Államokat tekintették a föld legjobb helyének a munkájukhoz.

Lélegzethez juthat a Huawei

Ez egyelőre egy nagy kérdőjel, hiszen csak annyit lehet biztosan tudni, hogy Biden korábban már kijelentette, hogy a Kínával való kereskedelmi háború árt az amerikai cégeknek. Donald Trump 15%-os vámot vetett ki a Kínából behozott árukra, ami érintett minden olyan gyártót, ami Kínában is gyárt termékeket. Bár az Apple korábban mentességet kapott a tarifák alól, az amerikai chipgyártók és számos más cég így is bevételektől esett el a kereskedelmi háború miatt, amiben a Bloomberg szakértője szerint minden bizonnyal enyhülés várható. Jó kérdés, hogy mi lesz a Huaweijel, amit a Trump-adminisztráció minden eszközzel megpróbált ellehetetleníteni, a legújabb szabályok értelmében pedig már nem csak az amerikai cégek nem kereskedhetnek a kínai vállalattal, hanem semmilyen olyan cég, ami amerikai technológiát is használ. Ennek következtében a Huawei telefonjain nem futhatnak a Google alkalmazásai, újfent pedig már a saját processzoruk legyártásában is akadályokba ütköztek, és elemzők szerint ez jövőre már az eladásikban is erősen éreztetni fogja a hatását. Mivel a világ második legnagyobb telefongyártójáról van szó, a kereskedelmi embargó értelemszerűen nem csak a Huaweinek rossz, hanem minden olyan vállalatnak, aki velük kapcsolatban állt, így elképzelhető, hogy a kereskedelmi háború beszüntetése a Huaweit is érinteni fogja.

Hamarosan kiderül, hogy mire megy ma egy okostelefon Android nélkül A ma bemutatott Huawei Mate 40 lehet az első olyan készülék, amire telepíthető lesz a Harmony OS, ami hosszú évek óta az első olyan operációs rendszer lesz, ami szembemegy az Android egyeduralmával.

Egyenlő internet, több szélessáv... kevesebb adatvédelem?

A Cnet szerint Biden minden bizonnyal vissza fog térni a Barack Obama idején elfogadott netsemlegességi szabályokhoz. Egyik szóvivője szerint a leendő elnök "támogatja a netsemlegesség erős védelmét", és "felháborodott, amikor látta, hogy az előző kormányzat eltörölte a Nyitott Internet Szabályt". A lap ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Biden korábban nem támogatta a netsemlegességi törekvéseket, és jó viszonyt ápol a Comcast telekommunikációs cég vezetőivel is, akik nyíltan a netsemlegesség ellen vannak.

Komoly előrelépés várható a vidéki internet fejlesztésében, hiszen Biden kampányának egyik témája a vidéki Amerika revitalizációja volt, amelynek keretében húszmilliárd dollárt fordítanának arra, hogy olyan helyekre is eljuttassák a szélessávú internetet, ahol eddig nem volt. "A nagy sebességű szélessávú internet alapvető fontosságú a 21. századi gazdaságban" - szól a leendő elnök választási programja. "Egy olyan korszakban, amikor számos munkahely és vállalkozás bárhol lehet helyileg, a nagy sávszélességű internethozzáférésnek segítenie kéne a gazdasági felzárkózást a vidéki Amerika számára". A Cnet emellett megjegyzi, hogy Biden korábban több olyan törvényt is benyújtott, ami megkönnyítette az FBI-nak és más bűnüldöző szerveknek a kommunikációs csatornák megfigyelését, habár a kampányban nem esett szó róla, hogy a leendő elnök milyen álláspontot képvisel most ezzel kapcsolatban.

(Cnet, Bloomberg, The New York Times, Fotó: Kevin Sullivan/Digital First Media/Orange County Register via Getty Images)