Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően az Egyesült Arab Emírségeket emberemlékezet óta meleg és szárazság jellemzi; a szomszédos Szaúd-Arábiából és Ománból fújó száraz, sivatagi szél és a tenger nedvessége miatt a tél általában kellemesen meleg, a nyár azonban elviselhetetlen. Az idei nyár ugyanakkor minden korábbit felülmúlt, már ami a térség hőmérsékletét illeti:
51,8 Celsius-fokkal megdőlt a meleg rekord, ami ráadásul elenyésző csapadékmennyiséggel párosult.
(Dubajban körülbelül 6,8 centiméter csapadék esik évente.) A kedvezőtlen körülmények miatt az országnak minden lehetséges eszközt be kell tehát vetnie, hogy legalább valamelyest élhetővé tegye az életet.
Az országban korábban már kísérleteztek többek között az úgynevezett folyékony nanoagyaggal (Liquid Nanoclay, LNC), ami nanométeres burkolatot biztosít a homokszemcséknek, ezáltal könnyedén hozzátapadhatnak a különféle szerves molekulák. Mindez azt jelenti, hogy a víz és a tápanyagok is képesek a homokhoz kötődni, így ideális körülmények jöhetnek létre a növénytermesztéshez.
Bár az ország élelmiszerkészletének nyolcvan-kilencven százaléka import áru, az eső mégis létfontosságú szerepet tölt be, hiszen a hőhullámok okozta hatásokat csak ez enyhítheti, illetve némi vízkészlettel látná el a térséget. Ezen okok miatt a vezetés hajlandó szélsőséges intézkedéseket is hozni, hogy valamilyen módon esőt generáljon. Érdekesség, hogy a Forbes szerint az Egyesült Arab Emírségek mostanáig több mint tizenötmillió dollárt költött „esőjavító projektekre”.
Az esőgenerálás egyik általánosan elterjedt módszere, hogy manuális talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátoraival ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott pedig növeli az eső, illetve csökkenti a jégeső kockázatát, pontosabban a kialakuló jégszemcsék méretét. Mivel a vegyszer maga is leesik az esővel, majd felszívódik a talajban, a kutatók kénytelenek voltak környezetbarát módszereket keresni.
Az Egyesült Arab Emírségek finanszírozta azt a kutatást az Egyesült Királyság Reading Egyetemén, ahol a meteorológusok elektromosságon alapuló esőcsináló technológiát fejlesztettek ki. Felfedezték ugyanis, hogy amikor a felhőcseppek pozitív vagy negatív elektromos töltéssel rendelkeznek,
a kisebb cseppek egyesülnek és nagyobb esőcseppekké alakulnak.
Giles Harrison, a kutatás résztvevője és az egyetem meteorológus professzora szerint a jelen projekt a legapróbb felhőcseppek töltési egyensúlyának megváltoztatásáról szól; ez a felhők egy igencsak elhanyagolt aspektusa, amely forradalmasíthatja a csapadékkezelési képességüket azokon a területeken, ahol a legnagyobb szükség van rá. A felhők elektromossággal való feltöltését pedig drónokra bízzák.
Az egyedi gyártású, 1,8 méteres szárnyfesztávolságú repülő járművek alacsony magasságban repülnek, miközben beépített érzékelőikkel hőmérsékletet, töltést és páratartalmat mérnek. A drónok töltéskibocsátói mindeközben elektromos töltéseket szállítanak a felhőkben lévő molekulákhoz. Az elmúlt hetekről készült videók megmutatják, hogy a drónok jól végzik munkájukat: a Dubajban és környező területein élők ugyanis nemcsak szemerkélő esőt tapasztalhattak, de bizonyos utcákat elöntött a víz. Ami errefelé teljesen szokatlan látvány.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Bár a látottakkal nehéz vitatkozni, egyes kutatók szerint mégsem jelenthető ki száz százalékos bizonysággal, hogy az esőt valóban a drónok okozták. A mesterséges esőgenerálás témaköre egyébként is hosszú ideje vitatémát képez a tudóstársadalomban, mivel sokan úgy vélik, hogy az ember bármennyire szeretné, de a légkört sosem tudja kénye-kedve szerint befolyásolni. Így valószínűbb, hogy a kialakult körülmények a globális felmelegedés következményei. Az Egyesült Arab Emírségek Országos Meteorológiai Központja ettől függetlenül folytatja a projektet: idén eddig százhuszonhat alkalommal küldtek drónokat a felhőkhöz, az év végére pedig ez a szám várhatóan tovább emelkedik.
Egészen pontosan egy norvég startup, a Desert Control fejlesztette ki a módszert, miután az ENSZ nyilvánosságra hozta jelentését, amely szerint a Föld teljes lakossága 2050-re eléri a tízmilliárdot, így egyre többen szorulnak majd létfontosságú élelmiszerekre, amit nem lesz egyszerű megtermelni, hiszen az éhínség jelenleg is százmilliók életét veszélyezteti.
A problémát tetézi, hogy a fák kivágása és az elsivatagosodás következtében folyamatosan zsugorodnak a termőföldek, a Desert Control technológiája azonban véget vetne ennek, és még a kopár, gyenge minőségű talajokat is tápanyagokban gazdaggá változtatná. A startup kifejlesztette az úgynevezett folyékony nanoagyagot (Liquid Nanoclay, NC), ami másfél nanométeres burkolatot ad a homokszemcséknek, ezáltal könnyedén hozzátapadhatnak a különféle szerves molekulák. Mindez azt jelenti, hogy a víz és a tápanyagok is képesek a homokhoz kötődni, így ideális körülmények jöhetnek létre a növénytermesztéshez.
Az LNC-t hagyományos öntözési technikák segítségével a talajra szórják, így az egészen a növények gyökeréig hatolhat, ahol aztán azok könnyen elérhetik a számukra nélkülözhetetlen szerves molekulákat. Ugyancsak jó hír, hogy az agyagnak és a víznek köszönhetően semmilyen mesterséges, esetlegesen káros anyagot nem kell ehhez a talajba juttatni.
Az eljárás ígérete szerint mindössze hét óra alatt termőfölddé változtatja a sivár talajt.
A Desert Control weboldalán közzétett tanulmányok alapján az Abu Dhabiban termesztett karfiolok és sárgarépák száznyolc százalékkal nagyobbra nőttek a kontrollterülethez képest, továbbá Egyiptomban is hasonló eredményeket értek el búza esetében.
Bármennyire is ígéretes viszont a Desert Control megoldása, a módszer költségei az egekben vannak. Egy terméketlen talaj kezelése két-öt dollárba kerül négyzetméterenként, ami jóval drágább a létező technikánál, mindezen túl kérdéses, mennyire boríthatja fel a meglévő ökoszisztémát a nanoagyagos kezelés. A Desert Control ezért jelenleg gőzerővel azon dolgozik, hogy csökkentse az LNC technológia árát, ezáltal elérhetővé téve azt a szegényebb országok számára is.
(Fotó: Getty Images Hungary)