Dubaj mesterséges esővel veszi fel a harcot a gyilkos hőséggel

2021 / 07 / 24 / Felkai Ádám
Dubaj mesterséges esővel veszi fel a harcot a gyilkos hőséggel
Nem a klasszikus értelemben vett felhőmagvasításról van szó, hanem egy új technológiáról, amit most élesben is bevetettek.

A klasszikus, bizonyos vegyi anyagot igénylő esőcsinálás, a felhőmagvasítás évtizedek óta jelen van, olyannyira, hogy először 1946-ban dr. Bernard Vonnegut (a híres író, Kurt Vonnegut bátyja) idézte elő egy laborban ezt a jelenséget: vagyis felhőből esőt és hóesést fakasztott különféle anyagok, például só vagy ezüst-jodid a felhőbe juttatásával. Hasonló rendszert pedig Magyarországon is használunk a jégkárok mérséklésére a Dunántúlon 2018 óta. Dubajban azonban vegyi anyagok nélkül, drónokkal, valamint az általuk okozott elektromos kisülésekkel fakasztottak most mesterséges esőt. Erről a technológiáról korábban mi is írtunk:

Dubajban hamarosan drónok gerjeszthetnek csapadékot a felhőkből Az angol fejlesztésű robotrepülők elektromos impulzusokkal töltenék fel az vízcseppeket, amelyek ettől megduzzadnának, és még elpárolgásuk előtt elérnék a felszínt.

A Readingi Egyetem kutatócsoportja által kidolgozott eljárás alapelve a következő: a felhőbe hatoló drónok elektromos impulzusokat bocsájtanak ki, mivel a kutatók rájöttek, hogy ha a vízcseppek eltérő elektromos töltéssel rendelkeznek, akkor nagyobb valószínűséggel állnak össze esőcseppekké – méghozzá nagyobb esőcseppekké. A méret ebben az esetben annyiban fontos, hogy az Egyesült Arab Emírségekhez hasonló vidékeken a felszín fölött magasan terül el el a felhőréteg és a hőmérséklet is magas, ezért a kisebb cseppek elpárolognak, még mielőtt földet érnének. A cikkben kitértünk magukra a drónokra is, ezek nagyobb, kétméteres szárnyfesztávolságú darabok, melyeket katapultról indítanak, és negyven percig képesek repülni. Egyébként ezt is felhőmagvasításnak nevezik, ám mivel nem igényel vegyi anyagot, így környezetbarátabb a hagyományos eljárásoknál.

Az talán nem is volt kérdés, hogy a technológiát bevetik, amint csak lehet, hiszen Dubajban például a hőmérő higanyszála rendszeresen bekukucskál 45 Celsius-fok fölé is, így az Emírségek döntéshozói úgy határoztak, hogy elérkezett az ideje az „esőcsinálásnak”, és egy sikeres teszt után egyre inkább élesben is alkalmazzák az eljárást. Az Egyesült Arab Emírségek meteorológusai pedig meg is osztják a sikert a közösségi felületeken, vagy akár a YouTube-on. A lenti videón például az a mesterséges eső látható, amit azért gerjesztettek, mert Dubajban már 50 fokos hőség uralkodott.

A videóhoz mellékelt leírás szerint a korábbi teszt után ez már egy éles bevetés, és egészen elképesztő ennyi esőt látni ezen a vidéken – olyannyira, hogy a drónok „bevetési területén” az eső miatt még sárga jelzést is kiadtak. A feltöltő azonban hozzáteszi azt is, hogy a drónok tevékenysége néha már túlságosan is sikeres – időnként rendkívül erős esőkkel kell számolni. Mint látható tehát, az eljárással vegyi anyagok nélkül is lehet esőt fakasztani, ami megoldás lehet több szárazsággal küzdő területnek, és az Emírségekben azt remélik, hogy így sikerül majd úrrá lenni a hőhullámokon.

Az Egyesült Arab Emírségek a különböző „esőcsináló” projektekre 15 millió dollárt szánt, 2017-ben pedig a Readingi Egyetem projektje 1,5 millió dollár támogatást nyert el. A Perzsa-öbölben egyébként az Emírségek az elsők közt használják a felhőmagvasítást, és a most szóban forgó technológiának egy verzióját az USA nyugati részének legalább nyolc államában is alkalmazzák. A technológia egyébként jelenleg is fejlesztési fázisban van, de az Emírségeknek az Egyesült királyságba menesztett nagykövete egyre elképzelhetőbbnek tartja az eredmények alapján, hogy egy nap ez a technológia segítsen majd a hasonló, szárazság által gyötört régiókon.

(Kép: Flickr/Stefan Söderström)

További cikkek a témában:

Hatmillió négyzetkilométernyi terület felett változtatná meg Kína az időjárást Az időjárás megváltoztatására képes rendszer 2025-re el is fog készülni. Ez nem csak mezőgazdasági szempontból fontos, de egy Indiával kirobbanó konfliktus esetén is előnyökhöz juttathatja Kínát.

A ködöt, a felhőt és a jéghegyet is megcsapolhatjuk a tiszta víz reményében A világon körülbelül hétszázötvenmillióan nem jutnak ivóvízhez, a problémára azonban nem a hagyományos vízforrások hasznosítása jelentheti a megoldást.

A levegőből nyerhetünk fogyasztható vizet a jövőben Egy amerikai kutatócsoport ugyanis olyan 3D nyomtatott eszközt fejleszt, amely lehetővé teszi ezt a folyamatot, és elsőként az amerikai hadsereg használhatja majd.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Leállították a harvardi tudósok ellentmondásos szoláris geomérnökségi projektjét
Leállították a harvardi tudósok ellentmondásos szoláris geomérnökségi projektjét
A SCoPEx program keretében kis mennyiségű kalcium-karbonátot engedtek volna a sztratoszférába, hogy megfigyeljék hogyan viselkedik az anyag és alkalmas-e arra, hogy a napsugarakat visszatükrözve hűtse a Földet későbbi szoláris geomérnökségi akciók során. A projekt beszüntetését maguk a résztvevő kutatók kezdeményezték. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne folytatódnának a kísérletek máshol, más anyagokkal.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.