Mit jelent ez pontosan?

Az akadémiai közösségben a fizetőfalak elsősorban a kiadók érdekeit szolgálják, akik fizetnek a tudományos cikkek marketingjéért, formázásáért és terjesztéséért. Plusz, a kiadók állítása szerint a fizetőfalak segítségével az akadémikusok így könnyebben 'elszakadhatnak' a piac igényeitől. Magyarán ez a kulcsa annak, hogy a kutatók az érdeklődésüknek megfelelő témákban publikálhassanak, és ne kényszerből dolgozzanak. A kiadótársaságok aggódnak amiatt, hogy fizetőfalak nélkül megnőne a korrupció és a kizsákmányolás lehetősége, a kutatókat pedig olyan témákra és megállapításokra lehetne kényszeríteni, amelyek valós tények helyett politikai vagy társadalmi berögződéseket igazolnak, megszüntetve ezzel akadémiai integritásukat. Sokan azonban megkérdőjelezik, hogy valójában ez-e a kiadók elsődleges célja.

Január elején indul Vuhanba a WHO nyomozócsapata, hogy fényt derítsenek a vírus eredetére Már majdnem tizenkét hónap telt el a járvány kezdete óta, de a szakértők szerint még nem késő elkezdeni a helyi vizsgálatokat. A tíz fős nemzetközi csapat a kínai szervezetek által eddig elvégzett kutatásokra is támaszkodik, a munkát pedig a Huanan piacon, a járvány epicentrumában kezdik.

Azoktól vonják meg a hozzáférést, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá

Az előfizetést (vagy egyetemi beiratkozás útján történő hozzáférést) igénylő fizetőfalak blokkolják a tudományos kutatások szabad elérhetőségét, a nyomdák ezzel szemben jelentős összeget keresnek. A tudományos cikkek kiadása ugyanis több milliárd dolláros üzletág: a vezető kiadók harmincöt-negyven százalék közötti haszonkulccsal büszkélkedhetnek. A produktumok ára az átlagfogyasztó számára azonban túl drága, gyakran meghaladja az ötven dollárt, átszámítva körülbelül tizenötezer forintot. (Az iskolák és egyetemek évente milliókat költenek az archívumokra.) Érdekesség, hogy statisztikák szerint

az akadémiai kutatási folyóiratok előfizetői díja 1986 óta háromszáz százalékkal emelkedett, míg az akadémiai könyvtárak költségvetése ez idő alatt csupán hetvenkilenc százalékkal nőtt.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kutatások nagy részét elsősorban az átlagfogyasztók fizetik, mivel a szövetségi kormány évente száznegyven milliárd dollárt különít el kutatás-fejlesztésre, vagyis az adófizetők finanszírozzák a kutatást, majd még ezután fizetniük kell a megállapítások megtekintéséért. A rendszer veszélyei az elmúlt hetekben egyre nyilvánvalóbbá váltak a COVID-19 gyors elterjedése, valamint a rendelkezésre álló koronavírusos kutatásokhoz való hozzáférés megnövekedett igénye miatt.

Shrine, a modern kori Robin Hood

Ezzel értékes információk maradnak rejtve mindazon fejlődő országok előtt, akiknek minden erőforrásra nagy szükségük lenne. Egy 'modern kori Robin Hood' ezt monumentális problémának tekintette, és évekig a fizetőfalak áttörésén dolgozott, hogy szabad hozzáférést nyújtson a koronavírus-kutatásokhoz.

A Shrine álnevet viselő Reddit-felhasználó abszurdnak találta, hogy koronavírusról szóló tanulmányok ezrei rejtve maradtak a fizetőfalak mögött, és csak azok számára elérhetők, akik megengedhették maguknak: rájött, hogy a halálozási arány magasabb lehet a cikkekhez való hozzáférés hiánya miatt. Shrine szerint bármilyen apró információ, amelyet a járványok, vírusok vagy oltások korábbi tudományos kutatásaiból gyűjthetünk, hirtelen relevánssá vált, ezért a világ összes szervezetének betekintést kellene adni a cikkekbe. A hacker több mint ötezer koronavírus-kutatást talált és töltött le illegálisan, amelyeket 1968 és 2020 között készítettek egy „Sci-Hub” nevű weboldal segítségével.

Ezután az összes tanulmányt feltöltötte a Redditre, pár órán belül pedig már több ezren le is töltötték őket.

Shrine eleinte megpróbált törvényes keretek között hangot adni követelésének, és petícióval felszólítani a kiadókat a fizetőfalak eltávolítására. A felhívást néhány napon belül több százan aláírták, a nyomás hatására pedig a kiadók néhány ezerről harminckétezerre emelték az online elérhető koronavírusról szóló kutatási cikkek mennyiségét. Shrine erőfeszítései a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetnél (ISO) benyújtott petícióval folytatódtak, amely szintén sikerrel zárult: 2020 április kilencedikétől a szervezet számos információt a mérnökök rendelkezésére bocsátott lélegeztetőgépek fejlesztéséhez. Bár Shrine Reddit-akciója nyilvánvalóan illegális volt, ő azonban úgy véli, hogy a valódi etikátlan gyakorlat az, ha értékes információktól fosztjuk meg a rászorulókat azáltal, hogy drága fizetőfalak mögé rejtjük a sok esetben életmentő információkat.

Egy közelmúltbeli esemény már rávilágított a fizetési rendszerek veszélyére

A Nyugat-Afrikában pusztító 2014-es ebola-járvány után a kutatók több, a járvány kitörésére jó előre figyelmeztető, illetve annak megállításának lehetőségéről szóló cikket találtak, köztük egy 1980-as években közzétett publikációt, amit azonban egy negyvenöt dolláros fizetőfal mögé zártak, és így a járvány kitörése alatt a libériai orvosok és egészségügyi tisztviselők nem láthatták. (Negyvenöt dollár körülbelül egy libériai orvos fél heti fizetése.) Noha nem vonhatunk közvetlen párhuzamot a fizetőfalak 'lebontása' és az elvesztett életek száma között, Shrine úgy véli, hogy nem szabad akadályozni azokat az információkat, amelyek potenciálisan segíthetnék a világjárvány ellen harcot.

További cikkek a Rakétán:

Jövőre tovább nő a zsarolóvírusok száma a kibervédelmi előrejelzések szerint 2021-ben is egyre több zsarolóprogrammal és fájl-nélküli kártevővel kell majd szembenéznie a vállalkozásoknak és az egyéni felhasználóknak, de az okoseszközök fejlődésével a biztonsági kockázatok a magánéletünk egyre intimebb területein is jelen lesznek.

A civilizációnknak alighanem hamarosan befellegzett, már csak a dolog miértjét kellene megfogalmazni Nukleáris katasztrófa, klímaváltozás, halálos vírusok, elnéptelenedés, roboturalom. Tengernyi forgatókönyvről olvashatunk az emberiség kipusztulásával kapcsolatban, a teljesség igénye nélkül kiválasztottunk pár érdekes (utópisztikus?) előrejelzést.

Angliában mutálódott a Covid-19 vírus, mit kell tudni az új törzsről és a mutációkról? A vírusok folyamatosan mutálódnak, és új törzsekké fejlődnek, különösen akkor, ha olyan nagy számú embert fertőznek meg, mint a covid-19 koronavírus, hiszen az emberi test számukra fejlődési környezet. Annak eldöntésénél, hogy a vírus mutációja avagy egy új törzs fontos-e, a szakértők általában azt kérdezik: megváltozott a vírus viselkedése?

(Fotó: Pixabay)