A koronavírus új változata miatt rendkívül szigorú szabályokat vezettek be emberek milliói számára Angliában, és a szigetország fokozatosan csúszik egyre mélyebb elszigeteltségbe. Doverben nem működik a kikötő, az Egyesült Királyságból érkező repülőgépeket nem engedik leszállni az európai repülőtereken, Belgium, Olaszország, Írország, Németország, Franciaország, Hollandia, Kanada és Magyarország is korlátozta az Egyesült Királyságba történő beutazást. Cikkünkben összefoglaltuk mit lehet eddig tudni az új vírustörzsről.
Az új törzs mindössze néhány hónap alatt vált a leggyakoribb covid-19 kórokozóvá Anglia egyes részein. A brit kormány új fertőzésekkel foglalkozó tanácsadói szerint az új törzs gyorsabban képes terjedni mint más változatok. A kutatások értelemszerűen korai szakaszban vannak, egyelőre minden tekintetben hatalmas bizonytalanságokkal és a megválaszolatlan kérdések hosszú listájával kell számolni. A vírusok folyamatosan mutálódnak, és amire érdemes fókuszálni, az a viselkedésük. Vajon a mutációval a vírus viselkedése változik-e, vagy sem.
Az új törzsben három olyan dolog állt össze, ami miatt felhívta magára a figyelmet:
Ezek kombinációja a könnyebben terjedő vírus esetét mintázza, bár teljes bizonyossággal ezt nem lehet még kijelenteni. Az új vírustörzsek úgy is elterjedhetnek, ha egyszerűen a megfelelő időben voltak a megfelelő helyen, például Londonban, ahol a közelmúltig csak enyhébb korlátozó intézkedések voltak életben. A nemrég bevezetett korlátozások indoklása részben az új változat terjedésének csökkentésére irányul.
"Laboratóriumi kísérletek szükségesek, de nem lehet hetekig vagy hónapokig várni az eredmények megismerésére és a terjedés korlátozásához szükséges lépések megtételére" - mondta el Nick Loman a Nagy Britanniában felbukkanó koronavírus minták genomját vizsgáló négy közegészségügyi szervezet és 12 brit tudományos intézmény együttműködésével létrejött Covid-19 Genomics UK (COG-UK) konzorcium professzora.
Az új angliai vírus más országokban is jelen lehet, az MIT Technology Review szerint azonban mivel az Egyesült Királyságban, a járvány kezdetétől intenzíven alkalmazzák a genomikai epidemiológia eszközeit. Az adatokat gyűjtő nemzetközi GISAID adatbázisba az angolok eddig 275 ezer koronavírus genom szekvenciáját töltötték fel, ami az összes ismert szekvencia 45 százaléka.
A magyar tulajdonossal is rendelkező Biontech vállalat szerint a mutálódott koronavírusra hat hét alatt fejlesztenek majd ki egy vakcinát, bizakodott Uğur Şahin CEO, bár úgy fogalmazott, további vizsgálatokra is szükség lesz, mielőtt a hatékonyságról meggyőződnének.
#BREAKING BioNTech says can make mutation-beating vaccine in six weeks pic.twitter.com/iOevh92ZWZ
— AFP News Agency (@AFP) December 22, 2020
A majdnem szomszédos Csehország Nemzeti Referencialaboratóriuma már kora ősszel számos betegnél jelentett mutált koronavírus változatokat, a Radio Praha szerint. Helena Jirincová laboratóriumvezető nyilatkozata szerint az új vírustípusok egymástól függetlenül bukkantak fel Prágában és Csehország középső részén. A kutatók úgy gondolják, hogy a mutáció lehet az oka annak is, hogy némely beteg többször is megfertőződik a koronavírussal. Pavel Plevka virológus a Noviny.cz hírportálnak adott interjúban úgy vélekedett, hogy az új mutációk nem jelentenek számottevő eltérést az eredeti vírustól, így valószínűtlen, hogy jelentősen romlana a meglévő vakcinák hatékonysága.
Újrafertőzésre lehet példa az a 74 éves izraeli férfi, aki másodszor kapta el a koronavírust, ezúttal egy mutálódott változatot, amibe belehalt, írta meg a Times of Israel. Az idősotthonban lakó férfi először nyáron kapta el a fertőzést, abból még felépült, több negatív tesztet adott, majd három hónappal később ismét megfertőződött, és a Shiba Kórházban életét vesztette.
A VUI-202012/01 (“Variant Under Investigation”) nevű új vírustörzset először szeptemberben fedezték fel, novemberben pedig a londoni esetek körülbelül egynegyede volt az új változat. Ez december közepére az esetek közel kétharmadára emelkedett.
A matematikusok kalkulációkat végeztek a különböző variánsok elterjedéséről, hogy megpróbálják kiszámítani, mekkora lehet az új variáns előnye, ám nehéz szétválasztani, hogy mi köszönhető az emberek viselkedésének és mi a vírusnak. A Boris Johnson miniszterelnök által említett adat szerint az új változat akár 70 százalékkal is fertőzőképesebb lehet. Szerinte ez 0,4-el növelheti az R-számot - ami azt mutatja meg, hogy egy járvány növekszik vagy csökken. Dr. Erik Volz, a londoni Imperial College munkatársa elmondta: "Valóban túl korai kimondani ... de az eddig látottak alapján nagyon gyorsan terjed, gyorsabban, mint amire az előző változat valaha képes volt, fontos figyelni erre."
“A nyilvánosan hozzáférhető bizonyítékok mennyisége egyelőre nem elegendő ahhoz, hogy szilárd, határozott véleményt lehessen alkotni arról, hogy a vírus valóban gyorsabban terjed-e"
- mondta el Jonathan Ball professzor, a Nottinghami Egyetem virológusa.
Úgy gondolják, hogy az új törzs vagy az Egyesült Királyságban jelentkezett először egy betegben, vagy olyan országból került behozatalra, amely kevésbé képes észlelni a koronavírus mutációit. A változat Észak-Írország kivételével az egész Egyesült Királyságban megtalálható, de Londonban, Délkelet- és Kelet-Angliában a legerősebb a koncentráció.
Úgy tűnik, hogy az ország más részein nem szabadultak úgy el az esetszámok. A Nextstrain adatai szerint, ami világszerte figyelemmel kíséri a vírusminták genetikai kódjait, a Dániában és Ausztráliában talált esetek az Egyesült Királyságból származnak. Hollandia is jelentett eseteket. Létezik egy hasonló változat, amely Dél-Afrikában jelent meg és ugyanazokkal a mutációkkal rendelkezik, de úgy tűnik, hogy nincs kapcsolat a két törzs között.
Igen. Az a vírus, amit először a kínai Wuhanban észleltek, nem ugyanaz, mint ami ma a világ legtöbb országában fertőz. A D614G mutáció februárban jelent meg Európában, és a vírus globálisan meghatározó formájává vált. A másik, az A222V nevű változat, ami szintén végigsöpört Európán, az emberek spanyolországi nyaralásához kapcsolódott.
Az új változat kezdeti elemzése, 17 potenciálisan fontos változást azonosított. Változások történtek a tüskefehérjében, ez az a kulcs, melyet a vírus a testünk sejtjeibe való bejutáshoz használ. Az egyik N501Y-nak elnevezett mutáció megváltoztatja a tüske legfontosabb részét, az úgynevezett "receptor-kötő domént". Az emberi sejtek ACE2-receptoraihoz kapcsolódó tüskefehérje lép először kapcsolatba testünk sejtjeinek felületével. Minden olyan változás, amely megkönnyíti a vírus bejutását a sejtekbe, valószínűleg előnyt jelent neki.
"Fontos adaptációnak tűnik" - mondta Loman professzor. Egy másik mutáció, a H69/V70 törlődés, melyben a tüske egy kis része eltűnt, korábban már többször megjelent, köztük a híressé vált elpusztított “zombi-nyércekben” is. Ravi Gupta professzor munkája a Cambridge-i Egyetemen már megelőlegezte, hogy ez a mutáció a laboratóriumi kísérletek során kétszeresére növelte a fertőzőképességet. Ugyanazon csoport vizsgálatai azt sugallják, hogy a törlődés utáni vírusverziót kevésbé hatékonyan támadják meg a túlélők véréből származó antitestek. Gupta professzor elmondta:
"Ez gyorsan terjed, ez az, ami aggasztja a kormányt, aggódunk, a legtöbb tudós aggódik."
A már említett COG-UK eddig a tüskefehérje 4000 mutációját azonosította, de szerencsére ezek közül csak elenyésző mennyiség változtatta meg nagyobb mértékben a vírust. A dániai nyércek példája azonban már rámutatott, hogy a mutálódott vírust elkapó állat akár mutálódott formában visszafertőzheti az embert is.
Az új variáns szokatlanul erősen mutálódott A legvalószínűbb magyarázat szerint a variáns olyan betegeknél jelent meg, akik legyengült immunrendszere nem tudta legyőzni a vírust. Ehelyett testük a vírus mutálódásának táptalajává vált.
Nincs arra utaló bizonyíték, hogy igen, bár ezt nyomon kell követni. A kórházak számára azonban már pusztán a terjedés sebessége is problémát okozhat. Ha az új változat eredménye azt, hogy több ember, gyorsabban fertőződik meg, az ugyanannyi idő alatt több embert juttathat kórházba.
Szinte biztosan igen, vagy legalábbis egyelőre. A három meglévő, vezető oltás mindegyike kiváltja az ismert tüske elleni immunválaszt, ezért merül fel a kérdés egyáltalán. A vakcinák megtanítják az immunrendszert arra is, hogy a vírus több különböző részét meg kell támadnia, így annak ellenére, hogy a tüske egy része mutált, az oltásoknak továbbra is működniük kell.
"De ha hagyjuk, hogy tovább mutálódjon, akkor aggódni kezdhetünk. A vírus potenciálisan rálépett az "oltások elől való menekülés" útjára, és az első pár lépést már megtette" - mondta Gupta professzor.
Az "oltás elől történő menekülés" akkor történik, ha a vírus annyira megváltozik, hogy így már elkerüli az oltások teljes hatását, és továbbra is képes lesz megfertőzi az embereket. Ez lehet a mostani helyzet leginkább aggasztó eleme a vírussal kapcsolatban. Az új angliai törzs a legfrissebb, ami azt mutatja, hogy a vírus folyamatosan alkalmazkodik, mivel egyre többeket fertőz meg közülünk.
David Robertson a Glasgow-i Egyetem professzora arra a következtetésre jutott: "A vírus valószínűleg képes lesz vakcinák elől menekült mutánsokat létrehozni." Ez a kimenetel az influenzához hasonló helyzetbe hozna minket, ahol az oltásokat rendszeresen frissíteni kell. Szerencsére a már kifejlesztett, meglévő oltásokat nagyon könnyű módosítani.
Jens Spahn Németország egészségügyi minisztere szerint az új angliai vírustörzs ellen hatásosak lesznek a meglévő vakcinák, elsősorban a Pfizer/BioNTech készítménye. „Az eddigi ismeretünk szerint az új törzs nincs hatással az oltásokra” – mondta el Spahn a ZDF-nek. A német Egészségügyi Minisztérium szóvivője szerint az Unió szakértői, a berlini Robert Koch Intézet (RKI) munkatársainak részvételével, vasárnap vitatják meg a kérdéskört.
(Forrás: Qubit, BBC, Nature Kép: Unsplash, Pexels)