Veszélyben az élet

Toby Tyrell, a Southamptoni Egyetem földrendszertan professzora a földtudomány szakértője elemezte a földi életet veszélyeztető hatásokat, és az eredmények szerint csak a szerencsének köszönhető, hogy Földünk máig lakható maradt.

Az életet számtalan ellenséges körülmény fenyegette keletkezése óta. A hőmérséklet számos alkalommal drasztikusan megváltozott, néha geológiai időskálán mérve rendkívül gyorsan, mindössze néhány száz év alatt. Ráadásul a Nap sugárzásának ereje is fluktuált, a Föld keletkezése óta például egyharmadával nőtt. Tyrell úgy gondolja, hogy az élet fennmaradásáért néhány, a bolygónkkal együtt keletkezett „termosztátként” működő rendszer a felelős. Ezek akadályozzák meg például a szélsőségesen magas vagy alacsony hőmérsékletek kialakulását.

10 millió kimenetel

Kutatásai során Tyrell egy maga készítette matematikai szimulációra támaszkodott, a Földet ért hatásokat kutatva. A szimulációban 100 ezer bolygó szerepelt, és mindegyiket ellátták a Földön is jellemző, de másképpen súlyozott klímarendszerrel. Minden egyes bolygón százszor futtatták le a klímaváltozás modelljét, beépítve a Földön is tapasztalható ingadozásokat, több, erősebb szupervulkán-kitöréssel, máskor kevesebb és gyengébb, vagy több meteoritbecsapódással, és más csillagászati eseményekkel.

A teszteket eltérő kiinduló hőmérsékletekről indították, a valósághűbb végeredmény kedvéért. Mintegy 10 millió kimenetelt követtek addig a pontig, míg 3 milliárd év elmúltával a klíma szinte minden alkalommal túl meleggé avagy túl hideggé vált az értelmes életformák fennmaradásához.

A százezer szimulált bolygóból egyetlen olyan eset akadt,  ahol 3 milliárd év után még mindig létezett az életet fenntartó klíma, mind a 100 futtatás során. A többi szimulált bolygón is akadtak olyan időszakok, melyek alkalmas éghajlatot nyújtottak az élethez, de ez később megváltozott, és túl szélsőségessé vált.

Tyrell ismeretlen számú és működésű klímastabilizáló rendszer működését feltételezte, mely minden alkalommal megakadályozza, hogy a földön az élet fenntartása szempontjából elviselhetetlen klíma alakuljon ki. A tudós ezen rendszerek mellett esetlegesen a vak szerencsét okolja kivételezettnek tekintett helyzetünkért. 

A szimulációhoz felhasznált mintát egyedül a földi körülmények adták, így az nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen az élet nem csupán a Földön megismert szén, vagy kén alapon képzelhető el.

(Forrás: Sciencealert Kép: Pixabay)

Ez is érdekelhet:

IoT a klímaváltozás elleni küzdelemben Az ipari forradalmat és az azt megalapozó technológiát nevezhetjük nyugodtan eredendő bűnnek is, ha az ember okozta éghajlatváltozás okait keressük. Ironikus módon, egy újabb ipari forradalom és annak új technológiái lehetnek az orvosság a bajokra, melyeket az emberiség ma elszenved az antropogén (ember okozta) globális felmelegedés képében.

Én nem mondom, hogy klímaváltozás van, de... Ma, 2019. november 11-én van az első nap az írott történelemben, hogy Ausztráliában nem esett egy csepp eső sem. Sehol. Odalent szárazság van, kontinensszerte lángol a bozót és pokoli a forróság.

Európa energiamérlegében már nagyobb a megújulók aránya, mint a fosszilis energiaforrásoké Lassan véget ér egy egészségtelen, környezetkárosító, természetromboló korszak az energiaiparban. A megújuló energiatermelés legyőzte a fosszilis tüzelőanyagokat, legalábbis Európában.