Több mint 35 éve, hogy a csernobili atomerőmű négyes reaktorblokkjának meghibásodása következtében bekövetkezett a történelem legnagyobb atomkatasztrófája, ám a kutatók szerint a csernobili tiltott zónában még további 24 ezer évbe fog telni, mire a sugárzás szintje visszaáll a normális értékekre. Egy svájci vállalat új eljárásának köszönhetően viszont felcsillant a remény, hogy ez jóval hamarabb megtörténhet.

Az Exlterra az ukrán SSE Ecocentre-rel összefogva 2019 szeptemberében kezdte el telepíteni a tiltott zónában a Nucleus Separation Passive Systemnek (NSPS) nevezett rendszert, amely alkalmas arra, hogy megbontsa a talajban lévő radioaktív izotópok kötéseit, ezáltal semlegesítve őket. Ehhez nagy sebességű pozitron részecskéket (az elektron antirészecskéjét) használnak, amely a cég szerint tökéletesen biztonságos eljárást tesz lehetővé.

A cég első körben a 2600 négyzetkilométeren elterülő tiltott zóna mintegy egyhektáros részén építette ki a rendszert, amelyet 2020 júliusában helyeztek üzembe. A vizsgálatok megkezdése előtt talajmintákat gyűjtöttek öt centiméteres valamint egyméteres mélységből is, emellett a levegő sugárzásszintjét is megmérték. Az NSPS üzembe helyezése után egy évvel a kutatók ismét megmérték a levegő és a talaj sugárszennyezettségét, az eredmények pedig meglehetősen biztatóak: az Exlterra szerint az egyhektáros területen a levegő sugárszennyezettsége 37, míg a talajé 46,6 százalékkal csökkent a korábbi mérésekhez képest. Bár a kutatás megmutatta, hogy a cézium-137, a stroncium-90 és az americium-241 mértéke nem egyenlő mértékben csökkent a talajban, a változás összességében mindenképpen figyelemre méltó.

"Az NSPS jelentősen felgyorsítja a radioaktív elemek bomlását a talajban meglévő energia hasznosításával, egy olyan fenntartható folyamat keretében, amely nem használ vegyszereket vagy környezetre káros anyagokat" - írja az Exlterra honlapja, amelynek vezérigazgatója, Frank Miller szerint a teszteredmények alapján lehetségesnek tűnik, hogy a parcellát öt év alatt teljesen sugárzásmentessé tegyék.

Az eredményekkel kapcsolatban megkerestük a Csernobil sugárszennyezettségét monitorozó ESS Ecocentre vezetőjét, Szergej Kirejevet is, akinek nevében Alekszandr Barszukov, a szervezet projektmenedzsere válaszolt kérdéseinkre. A tisztviselő megerősítette, hogy 2021 júliusában valóban lezárult a tesztfázis első szakasza, amelynek során öt éven keresztül, azonos módszertani megközelítéssel mérik a terület radiológiai mutatóit. "Mivel a vizsgálatok sorozata még nem fejeződött be, így az NSPS-rendszer hatékonyságáról egyelőre korai lenne következtetéseket levonni" - írja Barszukov, aki azt is hangsúlyozta, hogy a telephelyet magában foglaló tiltott zóna területének szennyezettsége komoly eltéréseket mutat.

Az Exlterra vezérigazgatója szerint a technológiájuk nem csak sugárszennyezés, de más jellegű szennyeződések semlegesítésére is alkalmas, így többek között a nehézfémmel és perfluor-alkil alapanyagú vegyianyagokkal szennyezett talaj megtisztítására is alkalmas. Miller szerint a technológiát fel fogják ajánlani a Fukusima Daiicsi atomerőműnek is, véleménye szerint ugyanis ezzel elkerülhető lenne, hogy sugárszennyezett vizet a tengerbe kelljen önteni.

(Borítókép: Volodymyr Tarasov/ Ukrinform/Barcroft Media via Getty Images)

"Megint olyasmit kell tennünk, amit még senki nem tett meg előttünk" - elkezdődhet a csernobili szarkofág lebontásának előkészítése A négyes reaktor fölé sebtiben megépített védőburkolat lebontása az SSE Chernobyl NPP feladata lesz, akik, egy évnyi helyzetfelmérés után, augusztus 20-án megkapták az engedélyt a radioaktív hulladék kezelésére, amely az építmény bontása közben keletkezik majd.