Egy szlovén gyártónak köszönhetően a vártnál hamarabb repülhetünk elektromos repülővel

2020 / 12 / 25 / Perei Dóra
Egy szlovén gyártónak köszönhetően a vártnál hamarabb repülhetünk elektromos repülővel
A szlovén Pipistrel talán nem az iparág legismertebb szereplője, ettől függetlenül már számos dolgot letett az asztalra, és több díjat bezsebelt innovációival. A környezetbarát repülés úttörője 2007-ben készítette el a világ első kétüléses elektromos repülőjét.

Ugyancsak az ő nevükhöz fűződik az első olyan tisztán elektromos repülőgép, az Alpha Electro, amely 2018-ban kiérdemelte az Egyesült Államok légügyi hatóságának légialkalmassági bizonyítványát. A két üléssel ellátott, nagyjából negyvenegy millió forintot érő géppel így fosszilis üzemanyag felhasználása nélkül lehet repülni nagyjából másfél órát, már amennyiben nem vesszük figyelembe, hogy az éppen felhasznált elektromos áramot megújuló forrásból kapta-e a rendszer avagy sem.

Los Angeles városi légimobilitási programot indít, jön a légi tömegközlekedés A nagyvárosi légi közlekedés új formái, főképp emberek szállítására alkalmas önvezető drónokkal már sok helyütt tesztüzemben, vagy bevezetés előtt állnak. A légitaxik a tömegközlekedés új formái is lehetnek. Los Angeles is ezek közé a városok közé tartozik.

A Pipistrel másik modellje, a Velis Electro pedig 2020 júniusában lett az első olyan elektromos hajtású repülőgép, amely az EU légügyi hatóságától kapta meg az alkalmassági bizonyítványt. Az elismerés egyúttal azt is jelenti, hogy a szakértők teljesen biztonságosnak, és alkalmasnak tartják a modellt a tömeggyártásra. Bár a cég neve gyakorlatilag egyet jelent az áttöréssel, a Pipistrel mégis csupán egyike azoknak a repülőgépgyártóknak, amelyek a környezetkímélő(bb) repülésért dolgoznak. Ezen próbálkozásokról adott ki egy áttekintést a Quartz, amely alapján

egyre közelebb állunk a részben vagy teljesen elektromos hajtású repülőgépek térnyeréséhez a légi utasszállításban is.

A 2020-as esztendő önmagában is számos újdonsággal kecsegtetett: elektromos gépek új távolsági rekordot állítottak fel, sikeresen lemásolták az egyes kereskedelmi járatok útvonalait, amivel felkeltették több nagy légitársaság figyelmét. A Los Angeles-i Ampaire hatüléses hibridje például sikeresen teljesített egy ötszázötven kilométeres utat, ezzel új távolsági rekordot döntött. Az Ampaire ezen kívül jelenleg is teszteli, hogy kereskedelmi járatokat indítson be a Hawaii-szigetek kis repülőterei között.

Az Eviation vállalat már több mint százötven megrendelésnél jár kilencszemélyes elektromos repülőire, míg a Wright Electric száznyolcvanhat üléses utasszállítót fejleszt az EasyJetnek 2030-as határidővel. Az Archer Aviation a városi közlekedés megreformálását ígéri négyüléses légi taxikkal. A cég szerint a világ első tisztán elektromos hajtású flottája 2021-ben áll forgalomba. A cikk megszólalói csaknem egyöntetűen állítják, hogy az elektromos vagy hibrid gépek pár éven belül megjelenhetnek az utasforgalomban (a Pipistrel gépeit jelenleg oktatásra használják).

A UBS befektetési bank becslése szerint a légiforgalom huszonöt százalékát hibrid vagy tisztán elektromos gépek teszik majd ki 2035-ig.

Ez több szempontból jelentős előrelépés, de leginkább azért, mert egyénileg azzal ártunk legtöbbet a Földi légkörnek, ha repülőgéppel nagy távolságot teszünk. A klímaváltozást előidéző globális, szén-dioxid egyenértékben mért károsanyag-kibocsátás több mint két százalékát a légi közlekedés adja, ami a jövőben jelentősen megemelkedhet tekintve, 2035-re kétszeresére nő az utasok száma az előrejelzések szerint. A kevesebb alkatrészből álló, minimális karbantartást igénylő, várhatóan jóval gazdaságosabban működtethető elektromos gépek először a rövidebb távú utaknál érvényesülhetnek. Az elektromos gépekkel a légitársaságok olyan új, rövidebb távú utakat nyithatnak meg, amelyeken versenyképesebbek lehetnek a vasúti és a közúti közlekedésnél.

Rengeteg tényezőt figyelembe kell venni utazás előtt, ha egyénileg szeretnénk tenni a klímaváltozás ellen

Való igaz, hogy bár a kérdés fajsúlyos, mégis olyannyira összetett, hogy nehéz általános igazságokat kinyilatkoztatni. Elég ha arra gondolunk, mekkora különbségek vannak egy-egy autó, busz, vonat vagy repülő fogyasztásában és kihasználtságában, azaz önmagában komoly feladat világszintű átlagok kiszámolása. Az átlagok ráadásul elfedhetik a jelentős különbségeket. Noha a tanulmányok eredményei között néha egészen nagy különbségek lehetnek, a következtetések azért alapvetően egy irányba mutatnak, néhány szempontot pedig különösen célszerű figyelembe venni a következő utazás tervezésekor.

A téma legtöbbet idézett tanulmánya az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2014-es vizsgálata, melyből többek között kiderül, hogy a repülő messze a legártalmasabb, a vonat pedig a leginkább környezetbarát utazási forma. A jelentésben az átlagos európai kihasználtságot vették számításaik alapjául, ami viszont jelentősen torzíthat egy-egy utat. A számítás továbbá azt sem veszi figyelembe, hogy mekkora a különbség például a villanyvonat és dízelvonat kibocsátása között. Ráadásul annak is nagy szerepe lehet, hogy az áramot megújuló erőforrásból vagy szénerőműben állítják elő. Ennek a jelentőségével foglalkozik a National Geographic cikke, mégpedig a Toronto és New York közötti utazás példájának szemléltetésével.

Ebből az derül ki, hogy az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás a vonatnál és a nagy fogyasztású SUV-oknál is magasabb, mint a repülőnél.

A szerzők szerint ez két okból lehetséges. Egyrészt azon a konkrét vonalon villany- helyett dízelvonatok közlekednek. Másrészt az általános összevetésekből rendszeresen kihagyják, hogy vonattal vagy autóval nagyobb távolságot megtéve jutunk el a célállomásra, mint repülővel. Ez a Toronto-New York útvonalnál kifejezetten jelentős különbség. Míg repülővel mintegy ötszázhetven kilométeres útról beszélünk, addig közúton ez harmincnégy, vasúton hatvanöt százalékkal hosszabb. Vagyis összesen nyolcszázhetvenöt kilométerrel. Ehhez jön még, hogy autókázás esetén a járművet nemcsak a hosszú távú utazásra használjuk, ahol viszonylag alacsony a kibocsátása. Egy dugóban például két és félszeresére nő egy autó szén-dioxid-kibocsátása, a modellekből szintén kimaradó légkondicionálás pedig akár húsz százalékkal is növelheti ezt.

A National Geographic cikke alapján ráadásul a repülés mellett szól az is, hogy az elmúlt évtizedekben ennek a hatékonysága nőtt a legnagyobb mértékben. A kevesebbet fogyasztó motoroknak, az aerodinamikai fejlesztéseknek és a könnyebb alkatrészeknek köszönhetően a repülés egy főre jutó hatékonysága százhatvankét százalékkal javult 1975 és 2016 között. Az autóknál ez száztizenkét, vonatoknál hatvanhét, buszoknál harminchárom százalék. Míg egy másik, 2015-ös amerikai kutatás azt taglalja hogy az autózás régebben valóban jóval energiahatékonyabb volt a repülésnél - elsősorban - a fapadosok elterjedése miatt azonban ez megváltozott.

Mára jelentősen hatékonyabb a repülés, a különbség pedig évről évre számottevően nő.

A repülés melletti érv lehet az a kutatás is, amely a közlekedési eszközök teljes életciklusát és az infrastruktúra kiépítését is figyelembe veszi. Ezek beleszámításával a vasúti közlekedésnél százötvenöt százalékkal nő az üvegházhatású gázok kibocsátása, a közútinál hatvanhárom százalékkal, a pálya kiépítését nem igénylő repülésnél pedig harmincegy százalékkal.

Továbbra is van azonban két fontos szempont, ami eddig kimaradt

Mégpedig az, hogy a tanulmányok kizárólag a szén-dioxid-kibocsátásból indulnak ki, amely valóban a legnagyobb mennyiségben kibocsátott üvegházhatású gáz, azonban nem az egyetlen. Más szennyezőanyagok – mint a nitrogén-oxidok vagy a kén-dioxid – többszörösére növelik a szén-dioxid által okozott káros hatásokat. A légtérben kibocsátott szén-dioxid jóval maradandóbb hatást fejt ki a Földön, mivel nincsenek fák vagy tengerek, amelyek megkössék. A legújabb kutatások szerint ezek alapján a repülés valójában sokkal károsabb a környezetre, mint korábban hittük. Míg az összes szén-dioxid-kibocsátás nagyjából két százalékáért felelős a légi közlekedés,

az egyéb üvegházhatású gázok és a légtér szennyezése miatt nagyjából öt százalékban járulhat hozzá a klímaváltozáshoz.

Ráadásul a repülés fejlődik a legdinamikusabban a fő-fő károsanyag-kibocsátó szektorok közül, az Európai Parlament szerint 2050-re a mostani két százalékos szén-dioxid-kibocsátási rátája huszonkét százalékra nőhet. Ennek a növekedés mellett az a fő oka, hogy más szektorokkal, például az autóiparral ellentétben egyelőre nincs olyan új technológia, amely drasztikusan csökkentené a kibocsátását.

Az internetes utazási kalkulátorok zöme figyelmen kívül hagyja a szén-dioxid melletti egyéb szennyező anyagokat, a kevés kivételt erősíti a Travel & Climate svéd weboldal. Vagyis a kalkulátor ennek megfelelően sokkolóbb számokat mutat. Egy oda-vissza út Budapestről Londonba repülővel négyszázhetvenkettő kilogramm károsanyag-kibocsátással jár egy fővel számolva, ami négyszer több, mintha ugyanezt az utat busszal vagy vonattal tennénk meg. Azért itt se felejtsük el, hogy a kalkulátorok átlagokat vesznek alapul. Eszerint a London-Párizs útvonalon a repülők háromszor szennyezőbbek a vonatnál,

miközben a valóságban a két város között közlekedő Eurostar - elmondása szerint - kibocsátása kilencven százalékkal alacsonyabb a repülőnél.

A legérdekesebb mégis talán az, hogy a repülésnél sokkal károsabb utazási forma a hajózás, ugyanis még a leghatékonyabb teljesítményű óceánjárók kibocsátása is (egy főre nézve) három-négyszerese a repülőének. Arról nem beszélve, hogy emiatt a hatalmas járműveken a levegő minősége is kritikán aluli. Olyannyira, hogy egy kutatás szerint ezen hajók levegője vetekszik a világ legszennyezettebb városainak levegőjével.

További cikkek a Rakétán:

A Virgin Galactic űrrepülőjének sikertelen tesztje jó hír az űrturizmusnak Az űrturizmussal kapcsolatban rendszerint két kérdés szokott hangsúlyosan előkerülni: az egyik, hogy mennyire lesz megfizethető, a másik pedig, hogy mennyire lesz biztonságos. Utóbbi kérdésre az elmúlt héten elég megnyugtató válaszokat kaptunk.

Ez a srác gondolt egyet és épített magának egy elektromos repülőgépet A szárnyak jobbára hungarocellből és dekorfóliából vannak, az egyensúlyt a függőleges vezérsíkhoz szigszalagozott PET-palack biztosítja, de a gép repül!

Ilyen lehet az első repülőtér, ahonnan már légitaxikkal utazhatnak az emberek A légitaxik, avagy személyszállító drónok fejlesztése már évek óta folyamatban van, 2020-ban pedig végre az is elkezdett körvonalazódni, hogy mikor emelkedhetnek a magasba az első kereskedelmi célú gépek. Most a szektor egyik úttörője, a Lilium állt elő egy igencsak fontos bejelentéssel.

(Fotó: Pipistrel.ad, Wikimedia, Pixabay)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.