Egy űrszonda a héten már életre utaló nyomokat keresett a Vénusz felhőiben
2020 / 10 / 16 / felkai.adam
Egy űrszonda a héten már életre utaló nyomokat keresett a Vénusz felhőiben
Ez gyorsan ment – mondhatnánk, de valójában szerencsés véletlenek összjátékáról van szó. A BepiColombo űrszonda amúgy is odatartott, és már képet is készített a lángoló bolygóról.

Mint megírtuk, nagy port vert fel szeptember közepén, hogy a Vénusz felhőiben foszfin nevű gázra bukkantak, egy olyan foszforból és három hidrogénatomból álló vegyületre, amelynek jelenléte akár az életre is utalhat, különösen a detektált mennyiségben. Beszámoltunk arról is, hogy a felfedezés hatására feltúrták a NASA archívumát, és azt találták, hogy nem kizárt, hogy a foszfint már a hetvenes években is érzékelték a Pioneer-13 küldetés során.

Hetekkel a felfedezést követően pedig a BepiColombo nevű űrszonda már útra is kelt, hogy megvizsgálja a lángoló bolygót. A gyorsaság ezúttal szerencsés véletlennek köszönhető, a szonda amúgy is arra tartott, hogy a bolygó tömegvonzása segítségével részesüljön a gravitációs csúzli-hatásban – ezt a manővert pedig már évekkel korábban eltervezték – írja az NBC News.

A BepiColombo a Merkúr felé tartott, és a fent említett csúzli-hatás miatt közelítette meg a Vénuszt. A szonda Európa és Japán közös erőfeszítéseként indult az útjára két évvel ezelőtt, és tegnap 10 720 kilométer távolságban haladt el a Vénusz mellett – közölte az Európai Űrügynökség, az ESA. A cikk címlap- és nyitóképeként használt fotó akkor készült, amikor a BepiColombo a legközelebb került a bolygóhoz, vagyis 17 000 kilométerre közelítette meg az égitestet.

Ugyanakkor a BepiColombo legtöbb műszere sajnos túlságosan el van zárva ahhoz, hogy most be lehetett volna vetni. Ám körülbelül egy tucat műszert mégis felhasználtak, hogy legalább gyorsan rápillantsanak a bolygóra. Az említett okból egyébként a szonda elsődleges kamerája sem működött, ezért a fenti fotót a gravitációs csúzli-manőver közben az egyik „szelfi” kamera lőtte. A többi, éppen aktív eszköz pedig a Vénusz atmoszféráját, illetve annak a napszéllel történő interakcióját vizsgálta. Az ESA hozzátette azt is, hogy a szondát a Merkúrra tervezték, amelynek nincs légköre, míg a Vénusz atmoszférája vastag és szén-dioxidban dús (ez okozza az üvegházhatást, ami miatt olyan pokoli a forróság a felszínen), tehát nem biztos, hogy a mérések túl precízek lesznek.

Korábban az NBC-nek nyilatkozó szakértők lényegében ugyanezt erősítették meg. Hozzátették azt is, hogy mikor befutottak a foszfinról a hírek, már túl késő volt a pályamódosításhoz, ezért pedig a BepiColombo valószínűleg túl messze volt ahhoz, hogy a foszfint az érzékelt mennyiségben detektálni tudják. A szonda két eszköze (Mercury Radiometer, Thermal Infrared Spectrometer) tehát a Merkúrra lett tervezve, és ezért nem is annyira alkalmas a foszfin érzékelésére. A kén-dioxidot viszont jobban lehet vele mérni. Mivel pedig ez a vegyület vulkanikus tevékenységből származik, ezért választ lehet ezen az úton nyerni arra, hogy milyen a bolygó vulkanikus tevékenysége, ami kihat mind a légköri, mind a felszíni kémiai viszonyokra. Mivel pedig újabban felmerült az is, hogy a nagy mennyiségű foszfin inkább vulkanikus tevékenység következménye lehet a légkörben, nem pedig mikroorganizmusok terméke, így a szonda talán segít valamivel tisztábban látni a kérdésben.

Akárhogy is, ha a BepiColombo talál valami érdekeset, akkor jobban felkészítik majd 2021 augusztusára, amikor a legközelebb elhalad a bolygó mellett – ekkor akár 640 kilométerre is meg fogja tudni a planétát közelíteni.

A BepiColombo 2018 októberében indult a Merkúr felé hét évig tartó útjára. A Merkúrhoz érve aztán két orbiterrel vizsgálja majd a Naphoz legközelebbi planétát – az egyik európai, a másik japán fejlesztés. A szonda a nevét az olasz tudós, Giuseppe "Bepi" Colombo után kapta, aki 1974-ben kiszámította, hogy a Mariner 10 szonda a Vénusz körül eléggé le tud lassulni ahhoz, hogy eljuthasson a Merkúrhoz. Ezt a csúzli-hatást azóta rendszeresen felhasználják az űreszközök, hogy így spóroljanak az üzemanyaggal.

(Címlapkép: ESA/BepiColombo/MTM, CC BY-SA 3.0 IGO)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.