A hét elején írtunk arról, hogy a kutatók a legellentmondásosabb sötét anyag kísérlet megismétlésére készülnek. A sötét anyag pedig rendre előkerül, mint egy rejtélyes valami, egy hipotézis, aminek kapcsán a nép egyszerű gyermeke nem is igazán érti, hogy mi szükség van rá egyáltalán azon kívül, hogy veszélyesen hangzik. Szerencsére segítségünkre siet a lenti videó, amely látványos animáció keretében magyarázza el, hogy mégis mi ez az egész. Üröm az örömben viszont, hogy a videó csak angolul, legfeljebb angol felirattal érhető el, így aki nem bírja ezt a szép nyelvet, annak lentebb elolvasható a magyarosított változat:

Tehát a sötét anyag ott van az egész Univerzumban, ráadásul jelentős mértékben, mivel az igazi anyaghoz képest négyszer akkora gyakorisággal van jelen. Ennek ellenére sosem láttuk még, illetve az eszközeinkkel sem érzékeltük. De akkor honnan tudjuk, hogy ott van egyáltalán? A válaszhoz képzeljük el a Galaxisunkat úgy, mint egy hatalmas körhintát, amelyen  egy közös tengely körül forog az összes csillag! Ahhoz hogy a csillagok ne repüljenek szét minden irányba, valamibe „bele kell kapaszkodniuk”, és ez utóbbi valami pedig a gravitációs vonzás. Egyetlen probléma van csak: az általunk látható csillagok gravitációja ehhez nem elég erős – vagyis ez alapján a csillagoknak szét kellene repülniük, mintha a körhinta nagyon sebesen pörögne, és nem tudnánk elég erősen mibe megkapaszkodni. Jó nagy szerencsénkre azonban nem ez a helyzet: egészen olyan, mintha lenne egy láthatatlan kötél, amibe a csillagok jó erősen megfogódzkodhatnának.

A fizikusok szerint ez a kötél olyan dolgok gravitációs ereje, melyeket a csillagokkal ellentétben nem látunk, és ezeket a számunkra érzékelhetetlen valamiket nevezik tehát sötét anyagnak. Levezetésként a videóban elmondják azt is, hogy a Doppler-jelenség felhasználásával tudjuk megmérni a távoli galaxisok csillagainak a sebességét – ez utóbbi ugyanis nemcsak a hang esetén működik (ami miatt egy közelünkbe érő rendőrautó szirénáját alacsonyabb hangmagasságon érzékeljük, mint mikor távolabb halad el tőlünk), hanem a fény kapcsán is.

A dolog háttere egyébként, hogy a hullám (legyen az tehát hang vagy fény) frekvenciájában és ezzel együtt hullámhosszában változás jelenik meg, amely amiatt alakul ki, hogy a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozognak. A lényeg tehát, hogy felhasználva amit látunk, kiszámoljuk és következtetünk annak a jelenlétére, amit nem látunk, vagyis a sötét anyagra.

(A cikkhez használt címlap- és borítókép forrása: Pixabay) 

További cikkek a témában:

Így érthetjük meg a legkönnyebben az atomok működését Az atomok felépítését nem könnyű megérteni, egy új videóreprezentáció azonban épp ebben segít – hasznos lehet bárkinek, de diákoknak különösen.

Lehet, hogy felfedezték a sötét energia nyomát egy kísérletben A rejtélyes sötét energia felelős a Világegyetem gyorsuló tágulásáért, de az, hogy pontosan mi is a sötét energia és mi rejlik a jelenség hátterében, még a kutatók előtt sem világos.

Létrehozták a világ leghidegebb hőmérsékletét Német kutatóknak 38 pikokelvines, vagyis az abszolút nulla foknál mindössze 38 billiomod Celsius-fokkal melegebb hőmérsékletet sikerült létrehozniuk egy kísérlet során.