Erre utal, hogy egy újabb patinás aukciósház, a Sotheby’s küldött aukcióra ilyen nem helyettesíthető digitális tokenből álló gyűjteményt a Christie’s után. Ez volt a Sotheby’s első, hasonló jellegű árverése, amit a Nifty Gateway nevű digitális platformmal közösen hoztak össze. Mint arról a lenti cikkünkben írtunk, a Christie’s a múlt hónapban egyetlen digitális fájlt, egy JPG-t értékesített 69 millió dollárért, és bár most ekkora összegről nem tudunk beszámolni (a teljes gyűjtemény kelt el 17 millió dollárért (5,1 milliárd forint), azért legalább három ok miatt igazán jelentős a mostani NFT-kollekció kalapács alá küldése is. (Arról, hogy mi az az NFT szintén a lenti cikkünkben írtunk.)

A művészettörténet következő fejezete: hatvankilenc millió dollárért kelt el egy JPG-kiterjesztésű képfájl Az árát Ethereummal fizették ki, és ezzel ez a JPG-fájl lett az eddigi legdrágább NFT. De hogy jönnek a képbe a macskák?

Az első ok, ami nagyot ment a sajtóban, az a gyűjtemény egyik darabja, a „The Pixel” nevű alkotás, ami hosszas, másfél órás licitháború után 1,36 millió dollárért (407,8 millió forint) talált gazdára. A pixel (köznévként) – ahogy a Wikipedia fogalmaz: „A digitális képfeldolgozásban a képpont (angolul pixel) egy pont egy rasztergrafikus (vagy pixelgrafikus) képen”. Ennek megfelelően mag a kép is egyetlen szürke négyzet, ami tehát a digitális képek építőkockája. A kettő (látszólagos) aránytalansága pedig -- az összegé és a képé -- nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy a közvélemény figyelmét felkeltse, nem véletlen hegyezték ki erre a legtöbb cikket.

Ugyanakkor a Pak nevű művész (akiről a nevén kívül mindössze annyit tudunk, hogy a them/they személyes névmást preferálja magára vonatkozóan – ami utalhat egyetlen személyre, de akár művészeti csoportra is) alkotásai nem csak meglovagolják az NFT-hullámot, de építenek a digitális formátumra, sőt Pak magát a kriptovalutát is a művészet tárgyává teszi. A „The Switch” nevű mű (1,4 millió dollárért kelt el) például bármilyen egyéb formában elképzelhetetlen lenne, hiszen egy pörgő, fekete-fehér geometriai forma digitális képéről van szó, amit ha egyszer is kipróbál, „átkapcsol” a tulajdonosa, akkor mindörökre (visszavonhatatlanul) alakot vált.

Ennél is érdekesebb Pak nagyobb kezdeményezése, ez a platform, a Burn – itt digitálisan elégtehetjük az NFT-ket, amiért a művész immár hagyományos, saját kriptovalutáját kapjuk, amiből aztán újabb műveket vehetünk, amiket szintén elégethetünk. Mindez a körforgása az NFT-knek és a digitális valutáknak tágabban az egyediség megszűnését, hamuvá égését fejezi ki, és végül ez a hamu fizetőeszközzé alakul, amiből a művészet mégiscsak újjászületik. Mindez pedig értelmezhető a digitális művészet-gazdadaság művészetté alakításaként és az előbbi kritákjaként is akár egyidejűleg.

(Kép: Pixabay)

További cikkek a témában:

A teljes gyűjteményét elérhetővé tette online a Louvre A világ leghíresebb múzeumának több mint 482 ezer műalkotást felvonultató gyűjteményét immár bárki megnézheti az interneten.

Éheznie kell-e egy művésznek 2021-ben? A youngart szerint semmiképp A digitális technológia segíthet a fiatal alkotóknak, amivel azok is jól járnak, akik megfizethető áron szeretnének egyedi és eredeti műalkotáshoz jutni.

Infravörös technológiával fejtették meg A sikoly című festmény „őrült” üzenetét Valaki ceruzával különös szöveget írt Edvard Munch A sikoly című képére – az infravörös technológiának hála immár azt is tudjuk, hogy ki.