Egymást feljelentő robotok, a YouTube zárt kapui és Britney Spears – tanulságok a jövő szórakoztatóiparával kapcsolatban

2020 / 11 / 28 / Felkai Ádám
Egymást feljelentő robotok, a YouTube zárt kapui és Britney Spears – tanulságok a jövő szórakoztatóiparával kapcsolatban
A Toxic-ot dúdoló, „robot” Frank Sinatra esete túlmutat egy jópofa videón, amely arról szól, hogy mire képes manapság a mesterséges intelligencia.

Emellett ugyanis megmutatja, hogy a jövőben lényegében mesterséges intelligenciák perelhetnek be másik mesterséges intelligenciákat, felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire ártalmas a YouTube zárt ajtók mögötti döntéshozatala, és kérdőjeleket helyez egy még meg sem született, de egyre inkább körvonalazódó kreatív piac működése köré.

Toxic

Mi is megírtuk korábban, hogy áprilisban a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó OpenAI egy új neurális hálózattal állt elő, ez a Jukebox. A Jukebox éppen különféle mashupokat (ilyen a Spearst daloló Sinatra) és eredeti zenéket hoz létre több mint 9000 zenész és együttes stílusában. Az eredmény azonban nem volt tökéletes, és a Futurism szerkesztősége a móka kedvéért felkereste a DADABOTS együttest, amely zenészekből és programozókból áll, és algoritmus generálta zenéket hoznak létre, és arra kérték őket, hogy állítsák elő Frank Sinatra előadásában a Toxicot. A dal megszületett, fel is került a YouTube-ra. Majd nem sokkal később azt a platform szerzői jogi aggályokra hivatkozva törölte.

Robotok háborúja

A YouTube a videót egy úgynevezett „copyright strike” keretében törölte, amit a cég akkor alkalmaz, ha az adott tartalmat valaki jelenti a szerzői jog megsértése miatt. Aki rendszeresen néz YouTube videókat, az nyilván találkozott már a jelenséggel, hogy a készítők úgy kerülik, mint a bozóttüzet, hogy hosszabb (ez legfeljebb néhány másodperes időtartalmat jelent) szerzői jogi védelem alatt álló muzsikát vágjanak be az anyagaik alá. Az ok éppen ez: nehogy a YouTube szigorú gyakorlata rájuk is lesújtson.

Kérdés azonban, hogy ki jelentette az anyagot: Spears cége, Sinatra örökösei, esetleg a Sony Music, amely cég tulajdonolja Spears „Toxic” című számát? A Futurism megkeresésére az előbbi kettő nem válaszolt, a Sony pedig tagadta, hogy köze lenne az esethez. A YouTube jogi osztálya pedig szintén nem kívánt nyilatkozni. A YouTube döntése a GrayZone Inc., egy kalózkodás ellen alapított vállalat jelentése nyomán született meg. A DADABOTS jogi képviselete szerint a GrayZone jelentése valószínűleg nem is egy személyhez köthető, hanem az algoritmusuk folyamatosan pásztázza a platformot, és vakon feljelenti a gyanús tartalmakat. Így az az érdekes helyzet állt elő, hogy egy mesterséges intelligencia előállított egy dalt, amit egy másik mesterséges intelligencia feljelentett a szerzői jogok megsértése miatt – kicsit mintha egy Douglas Adams által írt cyberpunk regényt olvasnánk.

Zárt kapukat döngetsz

A probléma jogi háttere is izgalmas kérdéseket vet fel: kit illett a szerzői jog abban az esetben, ha megszületik egy sosem létezett zene, amely létező alapanyagokból – ebben az esetben Spears nótájából és Sinatra „hangjából”, valamint stílusából áll össze? Kicsit mintha valaki festene egy impresszionista képet egy épületről, ami miatt az építész perelne. A DADABOTS jogi képviselői azonban bele sem mentek ezekbe az összetett kérdésekbe, ehelyett egy, az amerikai jogban meglévő gyakorlatra, a tisztességes használatra, „fair use”-ra hivatkoztak. Ez az „Egyesült Államok törvényének olyan doktrínája, amely megengedi a szerzői jog által védett anyagok korlátozott felhasználását anélkül, hogy először meg kellene szereznie a szerzői jog tulajdonosának engedélyét.” Az érvelést segítette, hogy a DADABOTS a zenét amolyan művészi és tudományos projekt keverékeként hozta létre, és nem kerestek vele pénzt. A YouTube novemberben végül úgy döntött, hogy visszarakja az anyagot a platformra.

Ez tehát a jó hír. A rossz, hogy mindennek semmi kihatása a jövőben várható, hasonló esetekre. Az egész jogi folyamat ugyanis a YouTube-on belül maradt, a YouTube pedig ezt elég zártan kezeli: nem derül ki, hogy a YouTube egy-egy hasonló döntést, tehát az anyagok törlését milyen okból hozza meg, illetve, hogy egyáltalán akad-e valós személy, aki ezt a döntést jóváhagyná, vagy ezt csak egy – a történet szempontjából immár a harmadik – mesterséges intelligenciára bízzák. Mivel azonban a YouTube-nál ezek a folyamatok ennyire nem nyilvánosak, így arra sem alkalmasak, hogy precedens legyen belőlük az eljövendő, hasonló esetek számára. Így azonban a hasonló, nem egyértelmű szituációkban a feltöltők sem fogják tudni, hogy mikor és mivel járnak a tilosban.

A DADABOTS jogi képviselői épp ezért jogi útmutatót terveznek összeállítani az alkotók számára, hogy eligazodjanak ebben a jogilag nagyon is zavaros környezetben. Az útmutató olyan jó tanácsokat tartalmaz majd, hogy a videóra ne az legyen kiírva, hogy Sinatra adja elő a dalt („performed by”), hanem hogy a dal Sinatra stílusában lett megalkotva („in the style”). Ám még ezek a tanácsok is hasonló, a tisztességes használat alá eső esetekben hasznosak. Előbb-utóbb ugyanis valaki megalkot egy Jukebox-szerű algoritmust, ám kifejezetten pénzkereseti szándékkal. Ha pedig a legőrültebb mashupokat és valódi előadók sosem létezett albumait pénzért kezdik árulni, akkor vajon mit kezd a joggyakorlat, amely a mostani, relatíve egyértelmű helyzeteket sem képes kezelni?

(Címlapkép/nyitókép: Flickr/Jean)

További cikkek a Rakétán:

A Youtube-on nincs szólásszabadság? Még jó Egy amerikai fellebbviteli bíróság kimondta: hiába népszerű a site, attól még a maga ura.

Híres amerikai költők stílusában ír verset a Google mesterséges intelligenciája Nekünk csak a kezdősort kell megadni, és a Google szoftvere meg is írja nekünk a klasszikus amerikai költeményt akár arról is, hogy nem ízlett az ebéd.

Van egy oldal, amin elolvashatjuk a Youtube-videókat A Youtube mára az életünk szerves részévé vált, ám a hétköznapokban számos olyan helyzet adódhat, amikor nincs lehetőségünk megnézni egy videót. Itt jön a képbe a Videoticle.


Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Tényleg rémes hatása van az azték halálsípnak az emberi agyra
Az agyi szkennelés szerint kifejezetten kísérteties hatással van a síp az emberi agyra, ami a leginkább az uncanny valley jelenségre hasonlít.
A súlyos covid-fertőzés hatására elkezdtek visszahúzódni a rákos daganatok
A súlyos covid-fertőzés hatására elkezdtek visszahúzódni a rákos daganatok
Meglepő, de a covid-fertőzés során kialakult immunválasz igen ígéretes lehet a rákkutatásban: a súlyos fertőzés hatására ugyanis elkezdtek visszahúzódni a legmakacsabb daganatok is.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.