Elon Musk több mint tíz éve, 2013-ban tette közzé azokat a terveket, amelyek megalapozták egy merőben új, légritkított csőben közlekedő maglev-vonat, az úgynevezett Hyperloop koncepcióját. Bár maga az ötletgazda a megvalósításban nem vett részt, számos cég azonnal rávetette magát az ötletre, így sokáig úgy tűnt, hogy csak az a kérdés, kinek sikerül először előállni egy működő Hyperlooppal.

Az egyik legígéretesebb versenyzőnek sokáig a 2014-ben megalapított Hyperloop Technologies tűnt, akik már 2020-ban eljutottak odáig, hogy a nevadai sivatagban felépített tesztpályán utasokkal is teszteljék a rendszert. Igaz, ezen a teszten a csőben haladó kapszula mindössze 172 km/h-s sebességre gyorsult, ami alig több mint a tizede a Musk által megjósolt, 1200 km/h feletti sebességnek, ám mivel a vállalkozás időközben a Richard Branson által alapított Virgin Group szárnyai alá került, így mindenki azt gondolta, hogy csak idő kérdése, hogy az eddigre már Hyperloop One-ként futó vállalat mikor éri el a kitűzött célokat.

Az biztos, hogy pénzből nem volt hiány a Hyperloop One-nál, hiszen az Interesting Engineering cikke szerint a cég vezetőinek 2020-ig mintegy 450 millió dollárnyi (azaz közel 160 milliárd forint) befektetést sikerült bevonniuk a projektbe, ennek ellenére azonban a hangzatos ígéretek továbbra is csak ígéretek maradtak: a Hyperloop One nem tudott olyan technológiát bemutatni, ami megközelítette volna Musk eredeti koncepcióját, 2022-ben pedig az eredeti tervektől már igencsak eltávolodva bejelentették, hogy a Hyperloop One az utasszállítás helyett kifejezetten a szállítmányozásra fog fókuszálni. A Virgin Group még ugyanebben az évben eladta a részesedését a cégben, akik a források elapadása miatt komoly leépítésekre is kényszerültek. Az ambiciózus tervek végül méltatlanul értek véget, hiszen ahogy azt a Bloomberg már december 21-én megírta, a Hyperloop One az év végével befejezte a működését; a cég ingóságait értékesítették, a megmaradt dolgozóikat pedig elbocsátották.

Bár a Hyperloop One csődje komoly pofont jelent a Hyperloop koncepciójának, aki abban reménykedik, hogy egyszer még láthat légritkított csőben 1000 km/h felett száguldozó utaskapszulákat, egyelőre nem kell letennie az álmairól. A Hyperloop One mellett a nyugati országokban is több másik cég, például a HyperloopTT foglalkozik aktívan Musk terveinek megvalósításával, emellett az elmúlt években Kínában is belekezdtek egy, a Hyperloophoz hasonló technológia fejlesztésébe, ami az ígéretek szerint akár már 2035-re készen állhat a működésre.

(Fotó: Hyperloop One)