Néhány héttel ezelőtt írtunk róla, hogy a budai rakpart Erzsébet híd és Szabadság híd közötti szakaszán a gyalogosok és biciklisek által is használt, nem túl széles járdát valósággal eltorlaszolták a Lime elektromos rollerei. Bár a szolgáltató nem válaszolt a nekik küldött kérdéseinkre, de cikkünk megjelenése után Varga Dániel felvette velünk a kapcsolatot, hogy magyarázatot adjon a jelenségre.

Ahogy azt a Budavári Önkormányzat Városfejlesztési Bizottságának elnökétől megtudtuk, a rollerek valóban nem véletlenül álltak pontosan a Lime térképén pirossal jelölt "tiltott zóna" határán. Bár a pirossal jelölt részek a legtöbb esetben csak azt jelzik, hogy a felhasználók ezeken a területeken nem zárhatják le a rollereket, az I. kerület esetében a Lime drasztikusabb megoldáshoz folyamodott, és ahogy a hidaknál, a rollereik itt is automatikusan leállítják a motort.

Ennek előzménye, hogy a helyzetet megelégelve az I. kerületi önkormányzat tavaly radikális lépésre szánta el magát, és ősszel nem csak a rollerek parkoltatását, de azok bérlését is megtiltották a kerületben. Az erről szóló, 2020. november elsején hatályba lépett rendelet szerint "Közterületen elektromos vagy más gépi meghajtású közlekedési-, sport-, szabadidős eszköz, különösen segway, elektromos roller vagy segédmotoros kerékpár üzletszerű bérbeadása, ilyen célú elhelyezése - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - tilos.2 A szabályozást szigorúan be is tartatták, a kerületi közterület-felügyelet sorra büntette meg a náluk leparkolt rollereket, amiket a használóik sokszor még akkor is otthagytak, ha tisztában voltak vele, hogy a rollert nem lehet lezárni. Varga elmondása szerint a Lime emiatt végül úgy döntött, hogy a kerületben az úgynevezett "geofencing" alkalmazásával fizikailag is ellehetetlenítik a járműveik használatát, amivel sokan csak akkor szembesülnek, amikor a Raoul Wallenberg rakparton egyszer csak leáll alattuk a roller.

Az elektromos rollerek végnapjai?

A Lime 2019-ben jelent meg Budapesten a telefonról néhány kattintással bérelhető elektromos rollereivel, amelyek a mikromobilitásnak egy addig nem ismert változatát honosították meg Magyarországon. A rollerek népszerűségének terjedésével együtt viszont jöttek a problémák is, hiszen az elektromos rollerek használatára sem a KRESZ nem nyújt megnyugtató választ (hivatalosan segédmotoros kerékpárnak minősülnek, de így használni őket szinte lehetetlen), sem pedig a közlekedési kultúra nem alakult ki, így a használók gyakran széthagyják a rollereket, vagy olyan helyen zárják le őket, ahol akadályozzák a forgalmat.

A helyzetre először az V. kerület reagált, akik 2019 júliusában elkezdték begyűjteni az utcákról a Lime rollereit, és azokat csak hatósági eljárás után adták vissza a tulajdonosnak, amire válaszul a Lime kivonult a kerületből. Az alkalmazásban elérhető térképen azóta sorra váltottak pirosra Budapest kerületei vagy azok egyes részei, tavaly ősszel pedig már annyira kevés helyen lehetett otthagyni a rollereket, hogy az már az egész mikromobilitási rendszer értelmét megkérdőjelezte.

A kulcsszó: mikromobilitási pont

Varga szavai alapján ugyanakkor szó sincs róla, hogy a bérrollerek eltűnnének Budapest utcáiról, sőt, a közeljövőben a helyzet az eddiginél sokkal rendezettebbé válhat. Erre az I. kerületben már ma is láthatunk megoldást, ahol a Lime járműveivel egyelőre nem, de a magyar piacra idén nyáron belépő Bird rollereivel már lehet közlekedni.

A tavaly novemberben hatályba lépett, a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet ugyanis arról is rendelkezik, hogy a betiltott tevékenységek folytatására hozzájárulás adható, amennyiben a szolgáltató hatósági szerződést köt az önkormányzattal. "A hatósági szerződésnek a bérbeadható eszközök maximális számát, valamint a tevékenység folytatására kijelölt közterületek felsorolását is tartalmaznia kell" - szól a jogszabály, aminek a Bird eleget is tett. A szolgáltató jelenleg hatvan rollerrel van jelen a kerületben, amelyeket a kijelölt 28 mikormobilitási ponton lehet felvenni és letenni. A Birdhöz hasonlóan korábban már a robogókat kölcsönző Blinkee is megegyezett a kerülettel, és Varga szerint hamarosan csatlakozhat hozzájuk a Budapesten szeptember elején megjelent Tier is. Ezek a cégek a jogszabálynak megfelelően közterületi használati díjat fizetnek a járművek után, emellett abba is beleegyeztek, hogy a kerületi lakosok az egész városban 15%-os kedvezménnyel bérelhessék ki a járműveiket. A megállapodás része az is, hogy a szolgáltatóknak alkalmazniuk kell olyan embereket, akik rendet tartanak a járműveik között, például elviszik a nem megfelelő helyen leparkolt rollereket, vagy felállítják őket, ha azok felborultak.

A 28 mikromobilitási pont azt jelenti, hogy a kerület frekventáltabb részein akár 150 méterenként is találunk olyan helyet, ahol otthagyhatjuk vagy felvehetjük a rollereket, a Batthyány téren például rögtön két ilyen pont is van, de Varga nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy miután az idén megnézik, hogy a gyakorlatban mennyire működőképes a rendszer, jövőre újabb mikromobilitási pontokat hozzanak létre. Ami a Lime-ot illeti, bár a szolgáltató korábban nem ment bele a kerület által felállított feltételekbe, Varga szerint nemrég ismét tárgyalóasztalhoz ültek, így elképzelhető, hogy hamarosan az ő rollereik is visszatérhetnek a kerületbe.

Azt a városvezető sem titkolja, hogy a rendszerrel még vannak problémák, például hogy a rollerekben található GPS csak húszméteres pontossággal képes meghatározni a jármű helyzetét, miközben a kijelölt mikromobilitási pontok mindössze 3x4, 4x4 méteres kiterjedésűek. Mivel ezek a helyek még nincsenek felfestve, csupán a szolgáltató alkalmazásában látszanak, így előfordul, hogy a bérlők akaratuk ellenére a mikromobilitási pont mellett parkolják le a rollert. A kerületi vezetés emiatt egyelőre elnéző a szolgáltatókkal, és ha a rollerek a mikromobilitási pont közelében vannak, akkor nem szabnak ki bírságot. Varga szerint ennek a helyzetnek a feloldására a jövőben több megoldás is szóba jöhet, a Tier például a Fantasmo nevű céggel közösen egy olyan azonosítási rendszer bevezetésén dolgozik, amelynél a felhasználóknak egy fotót kell készíteniük a roller környezetéről, és a képet a saját adatbázisukkal összevetve meg tudják határozni, hogy a jármű szabályosan parkol-e.

A rollerek esetében a zsúfoltságra sem lenne nehéz megoldást találni, hiszen a villanymotor ki- és bekapcsolásához hasonlóan a szolgáltatók azt is tudják szabályozni, hogy egy adott mikrombilitási ponton maximálisan hány járművet lehet egyszerre lezárni. Az I. kerületben kísérleti szinten hamarosan Rollin indukciós töltőket is telepítenek néhány helyre, amelyek vezeték nélkül képesek tölteni bármilyen villanyrollert, emellett biztonsági kamerával is fel vannak szerelve.

Varga arról is beszélt, hogy a rollerkérdés megoldásáról már fővárosi szinten is zajlanak az egyeztetések, és bár egyelőre nem lehet tudni, hogy lesz-e egységes szabályozás, ők azt szeretnék, ha a rendszerüket minél több kerület átvenné. Hasonló megoldásra egyébként már ma is van példa, hiszen a BKK idén nyáron kísérleti jelleggel létrehozott néhány mobilitási pontot Újbudán valamint a pesti alsó rakpart forgalom elől lezárt részein, az ősszel pedig a VI. kerületben is megkezdődik a mobilitási pontok létrehozása, aminek keretében összesen 79 mikromobilitási pont létesül majd Belső-Terézvárosban.

(Borítókép: Bobák Áron/Rakéta.hu)

További cikkek a témában:

Rollerhorror a budai rakparton A Szabadság híd és Erzsébet híd közötti Raoul Wallenberg rakparton több mint hatvan Lime roller sorakozott kedd délután, így nagyjából egy embernyi hely maradt a közlekedésre a gyalogosok és biciklisták által is használt, forgalmas járdaszakaszon.

Így módosulna az e-rollerek KRESZ-szabályozása Végre szabályoznák ezeket az egyre gyakrabban használt járműveket is.

Szinte lehetetlen elektromos rollerrel szabályosan közlekedni Budapesten Ha nincs bukósisakod, jogsid és kötelező biztosításod, elméletben több mint százezer forintra is büntethetnek. Ha van, akkor már csak az életedet kell kockáztatnod.