Elképzelhető, hogy a bitcoin atyja megszabadult a bitcoinja egy részétől, a dogecoin atyja pedig nekiment a kriptovalutáknak

2021 / 07 / 15 / Felkai Ádám
Elképzelhető, hogy a bitcoin atyja megszabadult a bitcoinja egy részétől, a dogecoin atyja pedig nekiment a kriptovalutáknak
9 éves bitcoin-tárcák aktiválódtak, az Elon Musk által felkapott dogecoin alapítója pedig keményen beleállt a kriptovalutákba.

A kriptovaluták fura, kaotikus világában sosem csendes a tenger, viszont most nem Elon Musk, és nem is egy nagyhatalom a hír forrása, valamint a kriptók környezetszennyezése sem kerül elő – ezek helyett két emblematikus valuta atyja kerül előtérbe. Kezdjük is a kriptovaluták zászlóshajójával, a bitcoinnal (BTC)!

Mint ismert, a Bitcoin megteremtője a rejtélyes illető (vagy talán egész csoport), akit/akiket Satoshi Nakamotoként ismerünk. Túl sok mindent nem tudunk róla, csak vele dolgozó fejlesztők ejtettek el ezt-azt, amire a kódokból, illetve a Nakamotóval folytatott rövid levelezésből következtettek. Akit érdekelnek a részletek, olvassa el a lenti cikket, amiben leírtuk, hogy Satoshi Nakamoto a saját kriptokészlete okán az egyik leggazdagabb ember a világon. Már annak a hírnek az olvastán is felmerülhetett egyesekben, hogy mit kezdhet Nakomoto ezzel a sok BTC-vel? Csak ül rajta, vagy valóban mozgásba is lendíti valamiképp ezt a tőkét, illetve ennek legalább egy részét?

A Bitcoin rejtélyes kitalálója immár az egyik leggazdagabb ember a világon Már ha a „Satoshi Nakamoto” álnév egyetlen embert, és nem egy csapatot jelöl, mert biztosan semmit sem tudunk kijelenteni vele kapcsolatban azon kívül, hogy ha él, és hozzáfér a vagyonához, akkor immár piszkosul gazdag.

Most sem biztos, hogy ő költött valamennyit a jelentős készletéből, de több jel is arra utal, hogy talán mégis: aktiválódott ugyanis egy olyan BTC-tárca, amely 9 éve őrzi tartalmát, és erről 640 BTC-t utaltak át egy azonosítatlan tárcára. Ennek kapcsán kezdett el tehát arról spekulálni az FXSTREET, hogy a Bitcoin atyja tette pénzzé készletének egy részét. Az érveik pedig elég meggyőzőnek tűnnek. Tudni kell, hogy a Satoshi „felszívódása” előtti érméket Satoshi-kori érméknek nevezik, és akkor ezek árfolyama még olyan 5 dollár körül mozgott. Összehasonlításképp: bár az utóbbi időben esett a BTC értéke, de a cikk írásának a pillanatában is 31 800 dollárt ér, és még a legpesszimistább prognózisok is 10-15 ezer dolláros mélypontról szólnak.

A legpontosabb becslés szerint Satoshi Nakamoto 1 125 150 BTC-t birtokol, és a most átutalt 640 BTC értéke körülbelül 6,2 milliárd forint – amivel már egészen jól el lehet éldegélni a Föld bármely pontján. Visszatérve azonban az eredeti gondolatmenethez: mivel maga Satoshi ennyi 9 éves, „megpiszkálatlan” BTC-vel rendelkezik, feltételezhető, hogy ez a mostani, alvó tárcából érkező relatíve nagyobb készlet is tőle származik. A lap hozzáteszi, hogy ez nem az első hasonló eset idén, februárban már két alvó tárcáról utaltak 100 BTC-t – akkor az árfolyam 51 000 dolláron állt. A 100 BTC egyik fele egy német pénzváltónál, a Bitcoin.de-nél kötött ki, a másik pedig egy frissen létrehozott tárcába került át.

A lap elemzése szerint egyébként a mostani tranzakció akár lejjebb is viheti a BTC-árfolyamát.

A másik „atya”, a jelentőségében a BTC-hez nem fogható, 2013-ban megalkotott dogecoin alkotója, amely valuta érdekességét az adja, hogy az eredetileg viccnek szánt kriptopénz mögé nem kisebb személyiség állt be, mint Elon Musk. Hogy Musk a BTC ellen/helyett/mellett kíván felépíteni egy másik valutát, vagy hogy mi a célja a dogecoinnal, arról valószínűleg kár okoskodni. Annál érdekesebb viszont Jackson Palmer, a dogecoin egyik alapítójának tweet-folyama – egyébként az alapítótárs, Billy Markus a kommentje szerint egyetért a leírtakkal. Palmer véleménye annyiban viszont nem meglepő, hogy a dogecoin tehát eleve viccnek indult, na de lássuk, miről is van szó:

Palmer szerint a kriptovaluta erdendően jobboldali, „hiperkapitalista” technológia, melynek lényege, hogy növelje a gazdagok vagyonát olyan tényezők kombinációjával mint az adóelkerülés, a regulációk kikerülése, valamint a mesterségesen fenntartott alacsony kínálat. A hirdetett „decentralizáltság” ellenére az egész ipart egy nagy hatalmú kartell irányítja, akik az idők során több olyan intézkedést is foganatosítottak, melyek a klasszikus pénzintézeteket idézik, azokat az intézményeket tehát, melyeket leváltani a kriptók hivatva lettek volna. Palmer az egész kripto-ipart egy átverésnek tartja, melyet fizetett influenszerek és különböző médiacsatornák működtetnek, akik a gyors meggazdagodás reményével kecsegtetnek, de az egész célja, hogy az anyagiak miatt elkeseredett és naiv embereket behúzzák a csőbe, és elvegyék a pénzük. Mindezek miatt a kriptovaluta a jelenlegi kapitalista rendszer legrosszabb részeit testesíti meg (korrupció, egyenlőtlenség), miközben szoftveres úton kikerüli azt a szabályozást, amely az átlagembert hivatott védeni.

Palmer véleményével persze lehet vitatkozni, de olyan kritikák ezek, melyek rendre előkerülnek. Azt például mostanra nyilván felesleges bemutatni, hogy egy-egy tweet a milliárdos Elon Musktól miképp befolyásolhatja a BTC árfolyamát, illetve miképp állt be Musk tehát épp a dogecoin mögé, de több nemzet is épp a szabályozatlanság és az ellenőrzés hiánya miatt keményebb felügyeletet fontolgat (mint például az USA), vagy Kínához hasonlóan már el is kezdett ilyeneket bevezetni az átlagember védelmére hivatkozva. Sőt a kriptovalutákba történő befektetéssel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank is kiadta a figyelmeztetését. Mint azt az MNB írja:

"A kriptovaluták vonatkozásában teljes mértékben hiányoznak a megfelelő felelősségi, garanciális és kárviselési szabályok, amelyek például visszaélés esetén védenék a fogyasztók érdekeit. A szervező fizetésképtelensége esetén a fogyasztókat senki nem kártalanítja, a befektetéseket sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektető-védelmi Alap nem biztosítja. Az ilyen eszközöknek nem egy kötelezettségekkel és felelősséggel rendelkező intézmény a kibocsátója, hanem a felhasználók közössége. Az ilyen eszközökbe való befektetés kiemelt kockázattal jár, hiszen ezeket a szabályozási keretrendszerbe nem tartozó eszközöket jellemzően az MNB és az Európai Unió felügyeleti intézményeinek joghatóságán kívül eső külföldi cégek és személyek bocsátják ki."

További cikkek a témában:

Perelni próbálják a legnagyobb kriptotőzsdét, de a cégnek nincs irodája se Egy üzemszünet miatt szeretnének kártérítéshez jutni a felhasználók.  

Soros György cége bitcoinnal is kereskedik mostantól Pedig Soros korábban kifejezetten a kriptovaluták ellen érvelt.

Négy év után a mostani lesz a legfontosabb Bitcoin frissítés A Taproot elnevezésű frissítés akár az Ethereumra is válasz lehet, de elsősorban nem klímavédelmi szempontból.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.