A vállalat elnöke szerint egészen jól, ugyanis a Boca Chica-i bázison hamarosan hozzákezdenek annak a Super Heavy hordozórakétának az építéséhez, ami majd a Csillaghajót repíti fel a világűrbe. Ez nem lesz egyszerű feladat, hiszen a SpaceX eddigi legnagyobb rakétája, a Falcon Heavy is mindössze kétszer repült két év alatt, a Super Heavy pedig ennél is sokkal erősebb és összetettebb rakéta lesz. Míg a Falcon Heavyt kilenc 27 Merlin-hajtómű emelte a magasba, a Csillaghajó rakétáját 28 Raptor-hajtómű hajtja. A kettő között jelentős különbség, hogy míg a Merlin az RP-1 nevű, finomított kerozint használja üzemanyagként, addig a Raptor metánt és oxigént használ ugyanerre a célra, amit elméletben a Marson is elő tudnak majd állítani. Musk azt is hozzátette, hogy a rakéta tolóereje több mint kétszerese lesz a Saturn V-ének, amit a NASA az Apollo-küldetésekhez használt.

JAVÍTÁS: a cikk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy a metán rakétahajtóművek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat. Az igazság ezzel szemben az, hogy ezek a hajtóművek is bocsátanak ki üvegházhatású gázokat (szén-dioxidot és egy kevés nitrogén-származékot), igaz, jóval kevesebbet, mint akár az RP-1-gyel, akár a szilárd üzemanyaggal hajtott rakéták.

Bár a Csillaghajó prototípusa már túl van az első két éles tesztjén, a cél még így is borzasztóan messzinek tűnik, pláne, hogy Musk ezúttal egy olyan űrhajót akar építeni, amely teljes egészében vissza tud térni a Földre. A SpaceX régóta kísérletezik a többször felhasználható rakétákkal, ám a Falcon-9-nek csupán az első fokozatú rakétáját, valamint újabban az orrkúpját tudják újrahasznosítani.

A feladat nehézségét jelzi, hogy amikor a SpaceX tavaly szeptemberben bemutatta a Starship első prototípusát, Musk még azt jósolta, hogy idén márciusban már elérik vele a Föld körüli pályát, ennek azonban még a közelében sincsenek. Musk a mostani beszélgetésben már azt jósolta, hogy erre legkorábban jövőre kerülhet sor. Musk azt is elismerte, hogy az űrhajó utasterének kialakításával eddig nem igazán foglalkoztak, ám emlékeztetett rá, hogy a SpaceX-nek már van tapasztalata a legkülönfélébb környezetben működő létfenntartó rendszerek építésében, ahogy azt a Crew Dragon sikeres missziója is bizonyítja.

A Csillaghajó nem csak a Hold- és Mars-utazás szempontjából hozna komoly áttörést, hanem többek között a Starlink nevű műholdas internetrendszer kiépítésében is. Az új rakéta Musk szerint száz embert vagy száz tonnányi szállítmányt tud majd egyszerre szállítani, így szemben a Falcon-9-cel, ami egyszerre csupán 60 Starlink-műholdat tud pályára állítani, a Csillaghajó akár négyszáz műholdat is magával vihetne. Hogy a Musk által megálmodott műholdrendszernek mi köze van a Mars-utazáshoz, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Musk megerősítette, hogy a Csillaghajóval először Föld körüli küldetéseket hajtanának végre, ezt pedig Hold-missziók követhetnék, de a végső cél továbbra is a Mars meghódítása. "Azt gondolom, hogy a legnagyobb problémát nem az okozza, hogy eljussunk a Marsra. A legnagyobb problémát egy olyan bázis, egy olyan város felépítése jelenti, ami önellátóan képes működni" - mondta Musk, aki szerint először is egy üzemanyag gyárat és egy Mars-bázist fognak felépíteni.

Musk ezzel kapcsolatban korábban azt is kifejtette, hogy mivel a Mars és a Föld csak nagyjából kétévente van olyan pozícióban egymáshoz képest, hogy űrhajókat lehessen indítani, ezért a Mars kolonizálásához nagyjából ezer Csillaghajóra lesz szükség. Azt is hozzátette, hogy várhatóan több száz, ember nélküli Mars-missziót kell végrehajtaniuk, amelyek keretében műholdakat szállítanak az égitesthez, mielőtt az első asztronauták elindulhatnak. Nekik elég sanyarú sorsuk lesz, legalábbis Musk szerint, aki nem is titkolta, hogy egy ilyen küldetés mennyire veszélyes. "Nehéz lesz, és jó esély van rá, hogy belehalsz, de ha működik, az eléggé dicsőséges dolog lesz" - zárta mondandóját.

(CNBC, Futurism, Borítókép: Elon Musk az épülő Crew Dragon előtt 2019. október 10-én/Getty Images)