A Nauka multifunkciós kutatómodul, az Európai Robotkarral együtt tavaly csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz, a július 29-ei érkezése méghozzá elég emlékezetesre sikerült, miután a dokkolás után alig néhány órával a modul hajtóműve működésbe lépett és elfordította az egész ISS-t egy rövid időre. A probléma megoldása után (a hivatalos álláspont szerint egy téves parancs végrehajtása miatt történt az incidens) a Naukát végül birtokba vették az orosz kozmonauták és az egységen található Európai Robotkart is elkezdték összeszerelni. Ez a robotkar fog segítséget nyújtani az ISS orosz szekciójának a jövőbeli szállítmány-, vagy éppen legénység-mozgatási feladatokban, a flexibilis robot emellett nagyban megkönnyítheti a javítási munkálatokat is, sőt, akár időnként a hosszas előkészületeket igénylő és potenciálisan veszélyes űrséták számát is csökkenteni lehet a használatával.

Ahhoz azonban, hogy a kar működőképes legyen és készen álljon az üzembehelyezésre, még négy űrbeli szerelési misszióra van szükség: kettőt már korábban elvégeztek a kozmonauták, a mostani harmadik küldetést pedig Oleg Artyemjev mellett Samantha Cristoforetti, az ESA űrhajósa fogja végrehajtani. Cristoforetti feladata a nagyjából hét órás űrséta alatt többek között az űrállomáson kívül elhelyezett vezérlőegység installációja és a hőszigetelés biztosítása lesz, valamint gondoskodnia kell róla, hogy a kamera panelei elég tiszták legyenek ahhoz, hogy a lézeres irányítás megfelelően működhessen, mikor a robotot mozgatni kell.

A negyvenöt éves olasz mérnök/űrhajós már igazi veteránnak számít az Európai Űrügynökség tagjai között, de mindeddig űrsétát még nem tett, ez lesz számára az első alkalom, hogy az űrállomáson kívüli tevékenységet végezhet. Az ISS-re idén április 27-én érkezett meg a Minerva küldetés keretében, ami a második missziója a Nemzetközi Űrállomáson, az elsőre még 2014 végén és 2015 elején került sor, mikor egyből egy extra hosszúságú, 200 napig tartó misszióval kezdte meg űrbeli karrierjét. Cristoforettit az ESA űrhajósprogramjába 2009 májusában válogatták be, előtte az Olasz Légierő kötelékében szolgált és a Ghiblit, vagyis az AM-X földi támadó kategóriájú repülőgépet vezette.

Az első nő a történelemben, aki űrsétát tett, a szovjet Szvetlana Jevgenyjevna Szavickaja volt, aki második nőként a világűrben 1984. július 25-én 3 óra 35 percet töltött a Szaljut 7 űrállomáson kívül szerelési munkálatokkal. Azóta sem sok olyan alkalom adódott, mikor női űrhajósok indultak űrsétára, az ISS 200-at bőven meghaladó ilyen jellegű tevékenysége során 2019-ig csak 14-ben vettek részt nők, 2019 októberben viszont sor került arra az űrsétára, amelynek csak női tagjai voltak: Christina Koch és Jessica Meir, akik mindketten a NASA asztronautái.

A mostani űrséta holnap délután, magyar idő szerint négy órakor kezdődik - bár korábban volt rá némi esély, hogy a missziót esetleg nem is sikerül kivitelezni, miután Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője arra utalt egy Telegram üzenetben július 12-én, hogy megtiltja az ISS orosz legénységének az Európai Robotkar használatát, válaszul az ESA ExoMars misszióval kapcsolatos döntésére, aminek értelmében az űrügynökség véget vetett a Roszkoszmosszal való együttműködésnek.

(Fotó: ESA/NASA)

Már szerelik a robotkart a Nemzetközi Űrállomáson, amit az oroszok is használhatnak majd A jelenleg működésben lévő Canadarm2 és a japán JEMRMS (Japanese Experiment Module Remote Manipulator System) nem érik el az ISS orosz szegmensét, de az Európai Robotkar megoldja a problémát.