Először láthatjuk egyben a szupernehéz rakétát, amely embert visz majd a Holdra

2021 / 06 / 13 / Felkai Ádám
Először láthatjuk egyben a szupernehéz rakétát, amely embert visz majd a Holdra
A Space Launch System (SLS) a NASA szupernehéz hordozórakétája.

Az SLS részben új, részben régi technológiára alapszik, hiszen felhasználja az űrsikló program bizonyos alkatrészeit is, és a törölt Constellation programot követi, lényegében tehát a rendszerből kivont űrsiklókat helyettesíti. Az SLS része a NASA mélyűri felfedezéseinek, a tervek szerint nem csak a Holdra juttat majd embert, de a Marsra is. Az SLS hordozórakétának 3 konfigurációja lesz: Block 1, Block 1B és Block 2. A lenti képen a végleges Block 1 változat látható, amelyre most először tehát már a gyorsítórakétákat is ráhelyezték.


Végre egyben: az SLS első fokozatára felkerült a két gyorsítórakéta. (Forrás: NASA)

Mindegyik konfiguráció ugyanazt az első fokozatot fogja használni négy főhajtóművel, de különbség lesz a gyorsítórakétákban, illetve abban is, hogy milyen rakományt juttatnak az űrbe. A Block 1 csak rakományt szállít majd, a másik két változat viszont űrhajósokat is. A szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták (SRB) az űrsikló (Space Shuttle) program gyorsítórakétáin alapulnak. Az SLS Block 1 konfigurációjának hajtóereje amúgy 15 százalékkal nagyobb, mint a Saturn V-é (ez volt az Apollo-program szupernehéz hordozórakétája), a terhelhetősége viszont alacsonyabb. Mint a lenti képen látható, jelenleg még nem kerültek fel a rakétára az első fokozat (core stage) feletti részek.


Így fest a Block 1 konfiguráció: a gyorsítórakétákkal ellátott első fokozatra kerül majd az Orion űrhajó. (Forrás: NASA)

Mind az első fokozatot, mind a repülési szoftvert a Boeing fejleszti, és a Block 1 az Orion űrhajóval még idén felrepülhet az űrbe az Artemis 1 küldetés részeként. Az Artemis 1-ben azonban még nem utaznak emberek az űrhajóban, erre csak 2023-ban kerül majd sor – írja a BBC. Márciusban egyébként lezajlott a hajtőművek Green Run tesztsorozatának utolsó állomása – ekkor a hajtóművek nyolc percen át működtek (ennyi idő alatt juthat az SLS a világűrbe).

Az Artemis II-ben már az SLS segítségével asztronauták állnak pályára a Hold körül, majd elvileg 2024-ben megtörténik a következő jelentős lépés – az Artemis III misszió ismét embert juttat a Hold felszínére. Az ehhez használt leszállóegység pedig érdekes módon egy másik szupernehéz hordozórakéta lehet, a SpaceX által fejlesztett Starship, viszont jelenleg nem kizárt, hogy még egy másik leszállóegységet is fejlesztenek emellett.

További cikkek a témában:

Nagy lépés mindenkinek: végre nem robbant fel a sikeres landolás után sem Elon Musk Mars-rakétája A Starship ötödik prototípusa immár gond nélkül landolt a sikeres kilövést követően, és utána is egyben maradt.

Nagy tervei vannak az USA hadseregének Elon Musk Csillaghajójával A jelenleg fejlesztés alatt álló járműnek a hadsereg logisztikájában jutna kiemelt szerep.

Nem az volt az ok, amire sokan gondoltak: azonosította a NASA az SLS rakéta hibáját Az első híresztelések ellenére nem az űrsiklótól örökölt hajtőművek hibája miatt állt le a teszt a hétvégén jóval a tervezett idő előtt.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Gyors és olcsó: hatalmas, felfújható űrállomásokat bocsátanak fel két éven belül
Gyors és olcsó: hatalmas, felfújható űrállomásokat bocsátanak fel két éven belül
A Max Space stadion méretű, de olcsón és könnyen telepíthető űrállomásokat ígér. A 2026-ban fellőtt első modult követően pedig ilyenekben élhetnek az emberek majd a Holdon, és aztán a Marson is.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.