A LightOn nevű cég december 21-én adott hírt róla, hogy az Aurora 2-nek elnevezett optikai feldolgozóegységüket (OPU) sikerrel integrálták a Franciaországban található Jean Zay szuperszámítógépbe, ami ezzel az első olyan szuperszámítógép lett a világon, ami elektromos árammal működő processzorok mellett egy fénnyel működő processzort is használ a számítások elvégzéséhez. Az IDRIS nemzeti számítástechnikai központ által üzemeltetett szuperszámítógép a szuperszámítógépeket rangsoroló TOP500 legfrissebb listája szerint a 105-ödik legerősebb ilyen gép a világon, a maximális számítási kapacitása pedig eléri a 28 petaflopsot.

Az Aurora 2-t tartalmazó Appliance segédprocesszor képes együttműködni a hagyományos processzorokkal is, és nagy előnye, hogy rendkívül könnyen integrálható már meglévő rendszerekbe, így az elmúlt években adatközpontokban már sikerrel alkalmazták. A gyártó szerint a chipnek 1,5 petaops a csúcsteljesítménye, és 8-40-szer nagyobb teljesítményt nyújt a csak GPU-s gyorsításhoz képest. Mivel a fotonikus processzor elektromos áram helyett fény segítségével továbbítja és dolgozza fel az információt, így nem kell számolni az ellenállásból fakadó felmelegedéssel sem - ez javítja a processzor hatékonyságát és kedvezőbb üzemeltetési költségeket is biztosít. A hírről beszámoló Tom's Hardware szerint az OPU-kból többek között azok a területek fognak sokat profitálni, ahol az alacsony késleltetés kiemelten fontos tényező.

"A kvantumszámítástechnika felemelkedésével együtt ez a világpremier megerősít minket abban, hogy az exascale szuperszámítógépek utáni következő lépés a hibrid számítástechnika lesz" - nyilatkozta a cég alapító vezérigazgatója, Igor Carron az erről kiadott sajtóközleményben. Az új technológiát elsőként a Jean Zay kutatóközössége próbálhatja majd ki, akik többek között a gépi tanulás, a természetes nyelvi feldolgozás és a műholdas képalkotás-elemzés területein vehetik hasznát a fotonikus processzornak.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió a 2021-27 közötti költségvetési ciklusban példátlanul nagy, 2,6 billió forintos összeget szán a digitalizáció felgyorsítására a Digitális Európa Program keretében. A program kiemelt részét képezi a szuperszámítógépes kapacitás fejlesztése is, amely növelheti az unió technológiai szuverenitását, és előmozdíthatja a digitális transzformációt. A jelenlegi legerősebb európai szuperszámítógép a Németországban található JUWELS, ami 70,980 petaflops maximális számítási kapacitással rendelkezik, ezzel pedig a nyolcadik legerősebb szuperszámítógép a világon - igaz, jócskán lemaradva a legerősebb Fugakutól.

Nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan Magyarországon is lesz petaflopsos teljesítményű szuperszámítógép, ugyanis az OTP és az Információs és Technológiai Minisztérium októberben bejelentette, hogy a következő években egy olyan szuperszámítógép építését tervezik, amelynek teljesítménye eléri a 37,5 petaflopsot. A cél az, hogy a mesterséges intelligencia által használható, GPT-3-as szintű magyar nyelvi modult hozzanak létre, amire azért van szükség, mert a jelenlegi MI-alkalmazások javarészt angol nyelven működnek. Az új szuperszámítógép így egy komoly űrt fog betölteni, a magyar mellett pedig az OTP régiós országainak a nyelvén is létrehozzák majd vele a szükséges nyelvi modulokat.

(TechRadar, Tom's Hardware, Borítókép: Cyril Fresillon/IDRIS/CNRS Photothèque)

Szuperszámítógépek - a hétköznapok rejtélyes irányítói A világ legnagyobb teljesítményű számítógépei nem csak az emberiség égető problémáinak megoldásán dolgoznak, a színfalak mögött sokszor egészen hétköznapi, de annál lényegesebb feladatokat vesznek át a (hozzájuk képest) lassú és körülményes emberektől.