Ahogy arról a Portfolio.hu beszámol, a cél az, hogy a mesterséges intelligencia által használható, GPT-3-as szintű magyar nyelvi modult hozzanak létre, amire az OTP vezérigazgató-helyettese, Csányi Péter elmondása szerint azért van szükség, mert a jelenlegi MI-alkalmazások javarészt angol nyelven működnek. Az új szuperszámítógép így egy komoly űrt fog betölteni, hiszen a magyar mellett az OTP régiós országainak a nyelvén is létrehozzák majd vele a szükséges nyelvi modulokat.

A 2020 júniusában bemutatott Generative Pre-trained Transformer 3, azaz a GPT-3 egy olyan nyelvi modell, ami a mélytanulás segítségével képes az emberekre jellemző szövegeket létrehozni, ezzel nagy szerepet játszik az egyre szélesebb körben használt természetes nyelvi fedolgozás elterjedésében. A 175 milliárd tanulási paraméterrel rendelkező nyelvi modell olyannyira fejlett, hogy az általa létrehozott szövegek csak nehezen vagy egyáltalán nem különböztethetőek meg az emberek által írt szövegektől, nem véletlen, hogy Manuel Araoz, a Zeppelin Solutions műszaki vezetője tavaly például egyenesen azt mondta, hogy a GPT-3 "a legnagyobb dolog a bitcoin óta".

Szuperszámítógépek - a hétköznapok rejtélyes irányítói A világ legnagyobb teljesítményű számítógépei nem csak az emberiség égető problémáinak megoldásán dolgoznak, a színfalak mögött sokszor egészen hétköznapi, de annál lényegesebb feladatokat vesznek át a (hozzájuk képest) lassú és körülményes emberektől.

Az OTP által tervezett szuperszámítógép 40 terabájt bővíthető memóriával rendelkezik majd, és 37,5 petaflops (peta floating point operations per second) teljesítményre lesz képes, azaz másodpercenként 37,5 billiárd lebegőpontos műveletet tud végrehajtani. Ha a számítógép már létezne, akkor ezzel ma a világ kilencedik, Európában pedig a második legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépnek számítana. Hogy a gépet a nyelvi modellek létrehozásán kívül mire fogják még, vagy fogják-e egyáltalán más területeken használni, arról egyelőre nem esett szó, de a bemutatón elhangzott, hogy a szuperszámítógép kapacitását egyetemek, kutatók és akár vállalatok számára is rendelkezésre bocsátják majd, akik így növelhetik versenyképességüket.

Az ilyen hatalmas számítási kapacitású gépeket a legkülönfélébb feladatokra alkalmazzák a gyógyszerkutatásoktól kezdve a csillagászatig, de van olyan szuperszámítógép is, ami például egy amerikai baseball-csapat stratégiáját számolja ki. A világ jelenlegi legnagyobb számítási kapacitású szuperszámítógépe, a japán Riken Kutatóközpontban található Fugaku 537 petaflops számítási teljesítménnyel rendelkezik, és márciusi üzembe helyezése óta többek között a koronavírus elleni intézkedések megtervezésére használták. Később orvostudományi feladatokat, klímaváltozási modellek megalkotását, a Japánt fenyegető földrengések és szökőárak lehetséges hatásának vizsgálatát és egy katasztrófa esetén szükséges kimenekítési útvonalak tervezését és következő generációs elektromos járművek teljesítményének elemzését bízták vagy bízzák rá.

Szuperszámítógépek Magyarországon

Hazánk első szuperszámítógépét több mint húsz éve, 2001-ben helyezték üzembe Budapesten. Az amerikai Sun Microsystems által gyártott, kétmillliárd forint értékű gép 60 gigaflops számítási kapacitással rendelkezett, amivel akkoriban a magyar szuperszámítógép még a világ ötszáz legerősebb gépe közé is be tudott kerülni. A magyarországi szuperszámítógép-hálózat azóta jelentősen kibővült, és ma már az ország számos nagyvárosában találhatók több tíz, vagy akár több száz teraflops teljesítményű gépek is, ugyanakkor petaflops-os kapacitású számítógépekkel egyelőre nem rendelkezik a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség.

A magyar kormány tavaly júniusban jelentette be, hogy 2021-től jelentős forrásokat fognak fordítani a szuperszámítógép-infrastruktúra fejlesztésére, aminek első látványos eredménye a 2022 tavaszán a Debreceni Egyetemen található KIFÜ Szuperszámítógép Központban üzembe helyezett Komondor lesz, aminek a teljesítménye a magyarországi szuperszámítógépek közül elsőként fogja átlépni a petaflops-os teljesítményt. Az 5 petaflops összteljesítményű gép az ITM szerint olyan feladatok megoldásában segíthet majd, mint például az időjárás-előrejelzés, a klímakutatás, a telekommunikáció, a közlekedésszervezés, az energetika, a gyártásoptimalizálás vagy a precíziós orvostudomány és gyógyszerkutatás. Ezek a fejlesztések illeszkednek a kormány által 2018-ban elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégiába, ami többek között célként tűzte ki a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekhez szükséges erőforrások bővítését is.

A szuperszámítógépes kapacitás bővítése nem csak Magyarország számára kiemelten fontos: az Európai Parlament és az Európai Unió tagországai tavaly decemberben állapodtak meg a Digitális Európa Program költségvetésének részleteiről, amelynek keretében a következő hat évben összesen 2,6 billió forintot fordítanak az EU digitális átalakulásának elősegítésére. A program kiemelt részét képezi a szuperszámítógépes kapacitás fejlesztése is, amely növelheti az unió technológiai szuverenitását, és előzmozdíthatja a digitális transzformációt.

Erre geopolitikai szempontból is nagy szükség van, hiszen ahogy arról nemrég beszámoltunk, Kína az elmúlt években jelentős lépéselőnyre tett szert a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések területén, a Pentagon nemrég lemondott szoftverfejlesztési igazgatója szerint pedig az ázsiai ország egyenesen behozhatatlan előnyre tett szert a mind gazdasági, mind pedig katonai szempontból kulcsfontosságú területen.

(Borítókép: Morris MacMatzen/Getty Images)

Két nap alatt 77 lehetséges ellenanyagot talált a koronavírusra a világ leggyorsabb szuperszámítógépe Hagyományos módszerekkel ez évekbe telt volna a kutatóknak, a számítógép valamivel gyorsabban megoldotta. Ez még korántsem jelenti azt, hogy megvan az ellenszer a világon végigsöprő járványra, de az IBM reményei szerint felgyorsíthatja a kutatásokat.

Kína ezt a háborút már megnyerte - mondja a Pentagon nemrég lemondott, magas rangú vezetője Az amerikai Védelmi Minisztérium korábbi szoftverfejlesztésért felelős vezetője szerint az amerikai cégek és az etikai viták is felelősek azért, hogy lemaradtak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekben.

Egy új szoftver úgy ír cikket, verset, bármit, hogy nem jössz rá, hogy csak egy gép írta A természetes nyelvi feldolgozási modell (NLP) felhasználható hangulatelemzéshez, nyelvfelismeréshez, és most már cikket vagy verseket is úgy ír, hogy nem lehet megkülönböztetni az embertől. Átverte egy komplett fórum teljes közönségét.