A CST-100 Starliner utaskapszula szerdán, magyar idő szerint 16.52-kor emelkedett a magasba két amerikai asztronautával, Barry Wilmore-ral és Sunita Williamsszel a fedélzetén, akik egy hetet fognak eltölteni az ISS-en.

A sikeres indítás nyilvánvalóan hatalmas siker a Boeingnek, különösen annak fényében, hogy a Starliner fejlesztése még űripari mércével mérve is látványosan sokat csúszott: az első emberes misszió eredetileg 2017-re volt kitűzve, ám miközben a NASA másik szerződéses partnere, a SpaceX immár 13 sikeres emberes missziót tudhat maga mögött a Dragon űrkapszulával, a Boeingnek mindeddig csupán egy utasok nélküli útra futotta még 2022-ben.

A küldetés megvalósulását még az utolsó pillanatban is számtalan akadály nehezítette, hiszen előbb az Atlas V hordozórakéta egyik szelepének a meghibásodása, majd az indítást vezérlő egyik számítógép hibája miatt kellett halasztani az indítást, eközben pedig a Boeingnek még az űrkapszula hajtóművében felfedezett szivárgást is ki kellett javítania. Az akkurátus előkészületeknek végül meglett az eredménye, hiszen a Starliner a felbocsátást követően gond nélkül elérte a Föld körüli pályát, a tervek szerint pedig csütörtökön, magyar idő szerint délután 6 óra körül csatlakozik majd az ISS-hez.

(Borítókép: Joe Raedle/Getty Images)

Amerika álma egyelőre nem valósul meg, akadozik a Boeing űrhajójának indítása A Boeing Starlinere másodszor sem tudott elindulni az űrbe űrhajósokkal a fedélzetén, a legközelebbi indítást június 5-ére, szerdára tervezik.