Elsők közt az amerikai légierő fog mikroreaktort használni – azt is tudjuk, hol és mikor

2021 / 10 / 28 / Felkai Ádám
Elsők közt az amerikai légierő fog mikroreaktort használni – azt is tudjuk, hol és mikor
Mindez rávilágít, hogy nem csak környezetvédelmi szempontból, de stratégiai értékét tekintve is a mikroreaktor lehet a következő időszak egyik legfontosabb energiaipari innovációja.

A mikroreaktorok, melyek nuclear battery (NB) néven is ismertek, egy teljesen új szemléletmódot tükröznek, mivel eddig a tendencia az volt, hogy építsünk rengeteg energia megtermelésére képes, hatalmas és drága erőműveket, ahonnan aztán az energiát eljuttatjuk a fogyasztóhoz. Ebben a hozzáállásban az első váltást a moduláris reaktorok hozták, amelyek már előregyártott elemekből gyorsabban megépíthetőek, de valamivel kevesebb energiát szolgáltatnak a hagyományos reaktoroknál. A moduláris reaktorokat pedig a mikroreaktorok követik, amelyek a gyári előállítás, a gyors telepíthetőség, valamint a kisebb energialeadás kombinációját az extremitásig viszik. Egy mikroreaktor ~ 1-10 megawatt energiát ad le (szemben a moduláris erőművek 100-300 megawatt energiájával), viszont olyan kicsi, hogy az egész előállítható egy gyárban, és belefér egy átlagos konténerbe. A telepítéshez pedig mindezek miatt nincs szükség hosszas építkezésre sem: egy-egy NB akár hetek alatt is telepíthető lehet.

Korábban mi is írtunk több fejlesztés alatt álló mikroreaktorról, legutóbb a SpaceX egykori mérnökei által tervezett Radiantról a lenti cikkben:

Bárhol használható, nukleáris mikroreaktort építenek a SpaceX volt mérnökei A Radiant vállalat mikroreaktora bárhová telepíthető, és mind a hadsereg, mind a civilek használhatják – új korszak kezdődhet az energetikában.

Most azonban a másik végén ragadjuk meg a témát – nem magáról az eszközről írunk, hanem arról, hogy ez hol és mikor kerülhet felhasználásra, aminek érdekességét nem csak a relatíve közeli dátum adja, hanem hogy rávilágít a mikroreaktor számtalan előnyére is. Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje az elsők közt fog ilyen eszközt alkalmazni, méghozzá az alaszkai Eielson katonai bázison akár már 2027-ben. A bázisra telepített mikroreaktor legfeljebb 5 MW energiát fog szolgáltatni, tehát a mikroreaktorokra jellemző energiasáv közepén helyezkedhet el majd el körülbelül. A légierő bejelentése szerint a mikroreaktorok különösen alkalmasak arra, hogy energiát és fűtést biztosítsanak az olyan távoli támaszpontoknak, mint az Eielson Légibázis.

Az Eielson jelenleg a saját szénerőműve segítségével üzemel, amely akár 25 MW energiát is tud szolgáltatni, de jellemzően csak 13-15 MW-ot ad le, és ehhez akár napi 800 tonna szenet kell elégetni. A működéshez a bázison tartanak 90 napnyi szénkészletet, amit egy helyi üzemben kezelnek, hogy felhasználható legyen. A bázis tehát képes az önálló áramellátásra, de a hálózatra is rá van kötve. A mikroreaktor, amely tehát az 1-5 MW-os sávban mozogna, és kiegészítené a szénerőművet, egy kereskedelmi cég tulajdonában fog állni, és ez a vállalat lesz a felelős az üzemeltetésért is. Egyébként épp az Eielson volt az egyik referencia abban a 2018-as ütemtervben, melyet a Nuclear Energy Institute tett közzé és amit a légierő is támogatott, és ebben szintén a 2027-es céldátum szerepel. A dokumentum alapján a Védelmi Minisztérium alá tartozó létesítmények esetén a 2-10 MW mikroreaktorok jöhetnek szóba – ami tehát lényegében lefedi ezeket az eszközöket.

Nyilván roppant öröm a kibocsájtás szempontjából, ha kevesebb szenet kell elégetni az energiatermeléshez, de a mikroreaktorok ezen a katonai területen számtalan stratégiai előnnyel is bírnak: jelesül csökkentik a létesítmény függőségét a könnyen sebezhető elektromos hálózattól, ráadásul hőt is termelnek az áram mellett. Ráadásul a Védelmi Minisztérium arra számít, hogy a hasonló létesítmények energiaigénye csak növekedni fog, mivel egyre több helyen fogják a sótalanítani a vizet, hidrogént előállítani, valamint a megnövekedett számítási kapacitás, a „roboteszközök” és a lézerek is ebbe az irányba hatnak.

Az USA ellenőrző szervénél, a Nuclear Regulatory Commission-nél (NRC) jelenleg egy ilyen eszköz engedélyezése van folyamatban, ez az Oklo 1,5 MW-os Aurora mikroreaktora, aminek kapcsán még tavaly nyújtottak be kérelmet. Ám mint arról szó volt, több ilyen eszköz fejlesztése is gőzerővel (pontosabban: maghasadással) folyik.

(Címlap- és borítókép: Flickr/U.S. Department of Defense Current Photos)

További cikkek a témában:

Kiszállítható, gyorsan telepíthető mikroreaktorok hozhatnák el az energiaipar forradalmát Egyesek szerint az energiaipar paradigmaváltás előtt áll: a jövőt nem a hatalmas atomerőművek jelentik, hanem a jóval kisebb, igény szerint telepíthető és bármiféle beavatkozás nélkül működő mini-atomerőművek.

Már 2030-ra megérkezhet az első kereskedelmi fúziós reaktor - állítja egy kaliforniai cég A TAE Technologies bejelentése meglehetősen ambiciózus, de bíznak a saját technológiájukban.

A küszöbön toporoghat a forradalmi áttörés a fúziós technológiában Talán nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy leutánozzuk a Nap energiatermelését, amely épp az ellentéte a jelenleg energiatermelésre használt atomhasításnak.

 


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.