A NASA furcsának tűnő kérdést tett fel a Mars Felfedező Program (Mars Exploration Program, MEP) egyik tudósának, Mitch Schultének február 15-ei videójában: arra keresték a választ, hogy vajon előfordult-e már, hogy emberek látogatták meg a Marsot. A kérdésre a válasz elég egyértelmű és nagyon rövid: "személyesen nem", de a téma több szempontból is aktuális lehet, egyfelől a Perseverance évfordulója alkalmából, másrészt az Artemis-program okán. Ahogy azt Schulte is elmondta:

"Emberek személyesen nem voltak még a Marson, de számos űreszközt küldtünk már oda a múltban.

Ebben a pillanatban is két működő marsjáró található a Mars felszínén. Ezek a roverek kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy megtudjuk, milyen is a Mars valójában az időjárás vagy a felszíni körülmények szempontjából, vagy hogy milyen hideggé válhat a hőmérséklet. Így amikor embereket akarunk küldeni a Marsra, sokkal többet tudunk majd, mint egyébként tudnánk."

A Perseverance egyike a jelenleg is a távoli bolygón dolgozó marsjáróknak (a másik a Curiosity, a szintén a Marson lévő kínai Csuzsung állapota viszont egyelőre kétséges), aminek aktuális feladata a marsi kőzetminták begyűjtése a Jezero-kráter környékén. Ezeket a mintákat a Mars Sample Return Program során fogják visszajuttatni a Földre a NASA és az ESA közös küldetésében és többek között azt vizsgálják a segítségükkel, hogy vajon létezett-e valaha élet valamilyen formában a Marson, illetve, hogy találhatóak-e erre utaló nyomok a kőzetek összetételében. A Perseverance-t kísérő Ingenuity helikopter, az első repülő űreszköz a Marson, mindeközben egy szintén fontos célt valósít meg: bizonyítja, hogy a repülés a ritka atmoszférájú bolygón lehetséges, ami azt jelenti, hogy a jövőbeli misszió során is alkalmazhatnak a mérnökök hasonló megoldásokat a küldetések mobilitásának elősegítésére.

Ingenuity has completed Flight 43 – its longest flight in nearly a year! ?

The #MarsHelicopter traveled 1,280 ft (390 m) across the Martian surface for 145.99 seconds at a max. altitude of 40 ft (12 m). https://t.co/1CXIWdYIAQ pic.twitter.com/wxSVvSRcaN

— NASA JPL (@NASAJPL) February 16, 2023

Az Ingenuity, a várakozásokat jócskán túlszárnyalva, február 16-án teljesítette 43. repülését, méghozzá az eddigi egyik leghosszabbat: a tavaly áprilisban teljesített rekorder 710 méteres és 418 méteres távok után most 390 métert tett meg. A helikopter teljesítménye azért is számít nagy sikernek, mert eredeti működését alig 30 marsi napra tervezték és egyetlen célját a repülés kivitelezésének demonstrálása jelentette, de két év eltelte után még mindig képes az újabb és újabb akcióra.

Pedig időközben egyszer már kis híján véget ért karrierje és félig "halott" állapotból kellett visszatérnie,

miután 2022 májusának egyik fagyos marsi éjszakáján kifogyott az energiából. Reggel azonban sikerült a napfénynek köszönhetően újratöltenie az akkumulátorokat és feltámadt - a NASA ezt a folyamatot Lázár körforgásnak nevezi, a bibliai Lázár története után.

A Perseverance, kísérőtársával együtt, éppen két éve, 2020. február 18-án érkezett a Marsra, de az Ingenuity, minden erőfeszítés ellenére lemarad a nála strapabíróbb marsjáró mögött, amely egyre tovább halad újabb minták után kutatva. Akárhogy is alakul a sorsuk, a két űreszköz adatgyűjtése rengeteg új információt biztosít a marsi viszonyokról és ezzel, ahogy Schulte is elmondta, előkészítik a terepet a későbbi emberes missziók előtt, amelyek megtervezése a lehető legnagyobb körültekintéssel végzett felkészülést igényli.

"Miért nem voltak eddig emberek a Marson?" - tette fel a következő kérdést a NASA tudósa a videóban, de a válasz ebben az esetben sem bonyolult: a távoli bolygó elérése, az akár kilenc hónapig tartó utazás és az érkezőket fogadó nem éppen barátságos körülmények a Marson nagyban nehezítik bármilyen emberes utazás kivitelezését. A mérnökök folyamatosan kísérleteznek újabb típusú hajtóművekkel, amelyek lerövidíthetik az utat, készülnek a marsi városok tervei is, de az űrhajósokat fizikailag és pszichológiailag is megviselő út, az őket érő sugárzás káros hatása és a hatalmas mennyiségű felszerelés, amelyet magukkal kellene vinniük, mind nagy akadályt jelentenek a missziók tervezése során.

A Duke Egyetem professzorának, Alex Rolandnak véleménye szerint a megoldás a problémákra egészen egyszerű: az előbb említett okok miatt a NASA-nak egyáltalán nem kellene embereket küldenie a Marsra, sőt, semmilyen más égitestre sem. Mivel majdnem minden földön kívül megvalósítandó feladat elvégzésére lehetséges robotokat építeni, amelyek ellenállóbbak és sokszor még jobban végzik a dolgukat, mint humán munkatársaik, ezért felesleges erőfeszítés emberek életét kockáztatni óriási költségek árán az űrbeli missziók alatt.

"A Challenger és Columbia tragédiák közeledő évfordulója emlékeztet minket arra, hogy az emberes űrrepülés törékeny és veszélyes vállalkozás

[...]A missziók alacsony Föld körüli pályán egyszerűek és biztonságosak voltak a Marsra indított küldetésekkel összehasonlítva - vagy, ami azt illeti, egy másik, Holdra készülővel is". - mondta el Roland a Duke január 24-én megjelent cikkében. Az adatok alapján a NASA 1958 óta körülbelül a költségvetése felét emberes küldetésekre fordította, miközben, a professzor szerint, a tudományos kutatások és hasznos alkalmazások legnagyobb részét automatizált eszközök végezték el. "Embereket küldeni a Marsra az előrelátható jövőben veszélyes és drága mulatság. Hagyjuk ezt Elon Muskra" - összegezte Roland.

A legénységet is magában foglaló mars-, és holdprogramok viszont egyre több ország kormányának tervei között szerepelnek, ezért lehetséges, hogy a más égitestekre küldött emberes űrutazás a hetvenes évek után újra "divatba jön" majd. A kockázatokat és a legénység ellátásával kapcsolatos nehézségeket egy módszer tudná valamivel csökkenteni, de egyelőre ennek a gyakorlati kivitelezése is messze van: ez a hibernáció, amivel többek között az Európai Űrügynökség kutatói is kísérleteznek. Jennifer Ngo-Agh, az ESA kutatásokért és szállítmányokért felelős programkoordinátora úgy becsülte, hogy a Marsig tartó utazáshoz minden egyes űrhajós életben tartása fejenként 30 kilogrammnyi élelmiszert, vizet, levegőt és más alapvető fogyasztási cikket igényelne naponta, ami hatalmas plusz terhet és így extra üzemanyagfogyasztást jelentene az őket szállító űrhajó számára.

A hibernált állapotban utazó emberek viszont sokkal kevesebbet fogyasztanának és a pszichológiai megpróbáltatásoknak is kevésbé lennének kitéve az út során. A hibernáció pedig még egy előnnyel járna: patkányokon végzett vizsgálatok szerint ebben az állapotban a testet érő sugárzás hatása sem jár olyan káros egészségügyi következményekkel, sőt, a túlélési esélyek jelentősen növekednek. Az ESA több olyan kutatási programot is támogat, amelyek a szintetikus hibernáció megvalósíthatóságát vizsgálják, hogy egyszer majd "kényelmesen" és amennyire lehet, alacsony kockázattal lehessen véghezvinni a hosszú űrbeli küldetéseket és a NASA kérdésére, miszerint 'meglátogatták valaha emberek a Marsot?' már igen lehessen a válasz.

(Fotó: NASA/JPL-Caltech, Getty Images/cokada)