Az epilepsziás rohamot az agy bizonyos területein létrejövő fokozott elektromos aktivitás váltja ki, ami egyes betegeknél csupán néhány másodperces elrévedést, másoknál viszont az egész testet megbénító görcsrohamot is okozhat. A világon mintegy hetvenmillió ember szenved az epilepszia különböző változataitól, a betegek harmada pedig egyáltalán nem reagál a gyógyszeres kezelésre.

Nem véletlen, hogy az egyre nagyobb számban feltűnő, úgynevezett agy-számítógép interfészek fejlesztésére szakosodott cégek is rendre kiemelik a betegséget, mint olyan területet, amiben a fejlesztéseik már a közeljövőben áttörést hozhatnak. Az epilepszia kezeléséhez viszont nem feltétlenül van szükség egy Neuralink-szerű, invazív eszközre, a Barcelonában megalapított, de egy ideje Bostonban működő Neuroelectrics például ennél valamivel egyszerűbb megoldást választott. A cég vezérigazgatója, Ana Maiques a Web Summit harmadik napján tartott egy rövid bemutatót arról, hogyan működik az általuk kifejlesztett Starstim nevű rendszer, ami tulajdonképpen egy felturbózott EEG-készülék.

A mindössze néhány perc alatt beüzemelhető eszköz 32 elektróda segítségével érzékeli a viselője agyi aktivitását, viszont a hagyományos EEG-eszközökkel ellentétben nem csak monitorozni lehet vele az idegsejteket, de elektromos impulzusok is eljuttathatók vele az agyba. A kezelés során a Neuroelectrics szakemberei először megállapítják, hogy az agy melyik részének elektromos aktivitása váltja ki a rohamot, majd egy háromdimenziós modellt készítenek a páciens agyáról, ami alapján személyre szabják a Starstim sisakot.

A 2019-ben megkezdett klinikai tesztek rendkívül biztató eredményeket hoztak. Maquies elmondása szerint a készüléket eddig már több mint kétszáz páciensnél alkalmazták, az eddigi eredmények szerint pedig napi húsz perces, tíz napon át tartó kezeléssel 47 százalékkal csökkenthető a rohamok száma.

A Starstim idén nyáron bekerült az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) Breakthrough Devices programjába is, amivel az életmentő technológiákhoz való hozzáférést igyekeznek felgyorsítani a krónikus betegek számára, ugyanakkor az eszköz megalkotói nem állnának meg itt. Ahogy Maquis elmondta, a készülékkel már depressziós betegeken is megkezdték a klinikai teszteket, a reményeik szerint pedig a későbbiekben más betegségek, például a stroke, a különböző függőségek, de akár az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór is kezelhetővé válik a segítségével. Ezzel nincsenek egyedül, a Stanford Egyetem kutatói például éppen a napokban jelentették be, hogy mágneses agystimulációval sikerült áttörést elérniük a depresszió kezelésében.

A Neuroelectricsnek a Starstimen túlmenően is igen ambiciózus tervei vannak, ők ugyanis a koordinátorai annak a programnak, amelynek célja az agy digitális másának megalkotása. A Neurotwin, avagy "neuroiker" projekt célja, hogy jobban megértsék az idegsejtek stimulálásának az agyra gyakorolt hatását, ami még hatékonyabb eljárások kidolgozását teszi majd lehetővé. Az EU eddigi legnagyobb kutatási és innovációs programjának, a Horizon 2020-nak a keretein belül megvalósuló projektet az Európai Bizottság Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálata (CORDIS) 4,5 millió euróval támogatja, és Maquis szerint a segítségével "többet fogunk megtudni az emberi agyról, mint az elmúlt harminc évben összesen".

(Fotó: Henrique Casinhas/SOPA Images/LightRocket via Getty Images, Harry Murphy/Sportsfile for Web Summit via Getty Images)

További cikkek a témában:

Szemek nélküli látást tesz lehetővé egy új agyi implantátum Spanyol kutatók közvetlenül a látásért felelős agyterületet stimulálták, aminek eredményeként egy 16 évvel ezelőtt megvakult nő képes volt érzékelni a betűket és a tárgyak körvonalait is.

Ennek az embernek csak egy lába van, mégis úgy sétál, mint bárki más A Utah-i Egyetem által kifejlesztett robotláb ugyanazon az elven működik, mint a pedelec biciklik, így pótolva az elvesztett izomzatot.

Egy lépéssel közelebb a bárki számára elérhető agy-számítógép interfész A Synchron az Egyesült Államokban is megkapta az engedélyt a Stentrode nevű eszköz klinikai tesztelésére, amivel a mozgássérült betegek az agyuk segítségével tudják kezelni a számítógépet.