Az epilepsziát, a depressziót, de akár a függőséget is kezelheti az idegsejteket stimuláló sapka

2021 / 11 / 07 / Bobák Áron
Az epilepsziát, a depressziót, de akár a függőséget is kezelheti az idegsejteket stimuláló sapka
Amíg sokan az agyba ültethető elektródákban látják a megoldást a különböző neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelésére, a Neuroelectrics egy jóval egyszerűbb megoldást választott, amivel az epilepszia kezelésében már eddig is figyelemre méltó eredményeket sikerült elérniük.

Az epilepsziás rohamot az agy bizonyos területein létrejövő fokozott elektromos aktivitás váltja ki, ami egyes betegeknél csupán néhány másodperces elrévedést, másoknál viszont az egész testet megbénító görcsrohamot is okozhat. A világon mintegy hetvenmillió ember szenved az epilepszia különböző változataitól, a betegek harmada pedig egyáltalán nem reagál a gyógyszeres kezelésre.

Nem véletlen, hogy az egyre nagyobb számban feltűnő, úgynevezett agy-számítógép interfészek fejlesztésére szakosodott cégek is rendre kiemelik a betegséget, mint olyan területet, amiben a fejlesztéseik már a közeljövőben áttörést hozhatnak. Az epilepszia kezeléséhez viszont nem feltétlenül van szükség egy Neuralink-szerű, invazív eszközre, a Barcelonában megalapított, de egy ideje Bostonban működő Neuroelectrics például ennél valamivel egyszerűbb megoldást választott. A cég vezérigazgatója, Ana Maiques a Web Summit harmadik napján tartott egy rövid bemutatót arról, hogyan működik az általuk kifejlesztett Starstim nevű rendszer, ami tulajdonképpen egy felturbózott EEG-készülék.

A mindössze néhány perc alatt beüzemelhető eszköz 32 elektróda segítségével érzékeli a viselője agyi aktivitását, viszont a hagyományos EEG-eszközökkel ellentétben nem csak monitorozni lehet vele az idegsejteket, de elektromos impulzusok is eljuttathatók vele az agyba. A kezelés során a Neuroelectrics szakemberei először megállapítják, hogy az agy melyik részének elektromos aktivitása váltja ki a rohamot, majd egy háromdimenziós modellt készítenek a páciens agyáról, ami alapján személyre szabják a Starstim sisakot.

A 2019-ben megkezdett klinikai tesztek rendkívül biztató eredményeket hoztak. Maquies elmondása szerint a készüléket eddig már több mint kétszáz páciensnél alkalmazták, az eddigi eredmények szerint pedig napi húsz perces, tíz napon át tartó kezeléssel 47 százalékkal csökkenthető a rohamok száma.

A Starstim idén nyáron bekerült az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti Hatóság (FDA) Breakthrough Devices programjába is, amivel az életmentő technológiákhoz való hozzáférést igyekeznek felgyorsítani a krónikus betegek számára, ugyanakkor az eszköz megalkotói nem állnának meg itt. Ahogy Maquis elmondta, a készülékkel már depressziós betegeken is megkezdték a klinikai teszteket, a reményeik szerint pedig a későbbiekben más betegségek, például a stroke, a különböző függőségek, de akár az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór is kezelhetővé válik a segítségével. Ezzel nincsenek egyedül, a Stanford Egyetem kutatói például éppen a napokban jelentették be, hogy mágneses agystimulációval sikerült áttörést elérniük a depresszió kezelésében.

A Neuroelectricsnek a Starstimen túlmenően is igen ambiciózus tervei vannak, ők ugyanis a koordinátorai annak a programnak, amelynek célja az agy digitális másának megalkotása. A Neurotwin, avagy "neuroiker" projekt célja, hogy jobban megértsék az idegsejtek stimulálásának az agyra gyakorolt hatását, ami még hatékonyabb eljárások kidolgozását teszi majd lehetővé. Az EU eddigi legnagyobb kutatási és innovációs programjának, a Horizon 2020-nak a keretein belül megvalósuló projektet az Európai Bizottság Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálata (CORDIS) 4,5 millió euróval támogatja, és Maquis szerint a segítségével "többet fogunk megtudni az emberi agyról, mint az elmúlt harminc évben összesen".

(Fotó: Henrique Casinhas/SOPA Images/LightRocket via Getty Images, Harry Murphy/Sportsfile for Web Summit via Getty Images)

További cikkek a témában:

Szemek nélküli látást tesz lehetővé egy új agyi implantátum Spanyol kutatók közvetlenül a látásért felelős agyterületet stimulálták, aminek eredményeként egy 16 évvel ezelőtt megvakult nő képes volt érzékelni a betűket és a tárgyak körvonalait is.

Ennek az embernek csak egy lába van, mégis úgy sétál, mint bárki más A Utah-i Egyetem által kifejlesztett robotláb ugyanazon az elven működik, mint a pedelec biciklik, így pótolva az elvesztett izomzatot.

Egy lépéssel közelebb a bárki számára elérhető agy-számítógép interfész A Synchron az Egyesült Államokban is megkapta az engedélyt a Stentrode nevű eszköz klinikai tesztelésére, amivel a mozgássérült betegek az agyuk segítségével tudják kezelni a számítógépet.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Iszonyat hatalmas a világ legöregebb, 123 éves krokodilja
Iszonyat hatalmas a világ legöregebb, 123 éves krokodilja
Amikor Henry született, nem, hogy internet és számítógép nem volt, de még penicillin sem.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.