A fél évig tartó kísérletben a páciens egy speciális szemüveget viselt, amelyen egy olyan "mesterséges retinát" helyeztek el, ami képes a fényt elektromos jelekké alakítani. Az elektromos jeleket a közvetlenül az agykéregbe ültetett, 96 elektródán keresztül továbbították a kísérleti alany agyába, így stimulálva a látásért felelős agyterület neuronjait. Az 57 éves nő egy rövid tanulási időszak után ennek köszönhetően képes volt azonosítani az agyába sugárzott betűket valamint a tárgyak sziluettjeit is anélkül, hogy ehhez szüksége lett volna a szemére.
A The Journal of Clinical Investigation című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Miguel Hernández Egyetem kutatói azt is megállapították, hogy a beavatkozás nem jár semmilyen mellékhatással az agykéreg működésére, és a szomszédos, nem célzott neuronokat sem stimulálja. A kutatók szerint mivel a milliméteres nagyságú elektródákat tartalmazó implantátum közvetlenül az agyban van, így kevesebb elektromos áramot igényel, mint az agy felületén elhelyezett implantátumok, vagyis a használata biztonságosabb. Bár a kísérleti alany agyából az elektródákat hat hónap után eltávolították, az egyetem kutatói már készülnek egy sokkal kiterjedtebb kísérletre, amelyben tovább tudják finomítani a technológiát. A tudósok többek között azt szeretnék elérni, hogy egyszerre több neuront is képesek legyenek stimulálni, ami lehetőséget adna összetettebb képek létrehozására is.
A vakság gyógyításában az utóbbi években számos kutatásnak sikerült ígéretes eredményeket felmutatnia. Ahogy korábban mi is írtunk róla, az ausztrál Monash Egyetemen például a spanyol kutatók által alkalmazott megoldáshoz hasonlóan, agy-gép interfész beültetésével folytatnak előrehaladott kísérleteket, míg a magyar Roska Botondnak és csapatnak nemrég egy egészen más módszerrel, optogenetikai eljárással sikerült áttörést elérnie a vakság egyik, korábban gyógyíthatatlan változatánál.
(Borítókép: RUVID)