A magasabb érzelmi intelligencia segít kiszűrni az álhíreket
2021 / 03 / 14 / Bobák Zsófia
A magasabb érzelmi intelligencia segít kiszűrni az álhíreket
Az álhírek és pletykák mindig is részei voltak az emberek közti kommunikációnak, de a közösségi média oldalak megjelenése óta fénysebességgel terjed egy-egy hír, így érdemes elővenni az objektivitásunkat, ha biztosan el szeretnénk kerülni az álhírek csapdáját.

A brit Strathclyde Egyetem és a Glasgow Egyetem kutatóinak a Plos One-on publikált tanulmánya szerint összefüggés fedezhető fel az érzelmi intelligencia (EQ) szintje és a között a képesség között, hogy valaki mennyire tudja helyesen megítélni egy elékerülő hír igazságtartalmát. Az álhírek detektálására sokféle módszert ajánlanak a szakértők, de mivel alapvetően az ilyen jellegű információk közös jellemzője, hogy:

  • kevés megbízható adatot és forrást tüntetnek fel
  • erős, érzelmekre ható kifejezéseket használnak
  • és olyan véleményt közölnek, amelyhez könnyen tudnak kötődni az emberek személyes érintettségük okán

ezért az objektívebb, vagyis érzelmileg "intelligensebb" hozzáállás sokat segíthet a kiszűrésükben.

A kutatók 87, nagyrészt 17 és 35 év közötti önként jelentkező részvételével folytatták le a vizsgálatokat, melynek során két külön csapatot alkottak a diplomás és a diplomával nem rendelkező emberek. A résztvevők először kitöltöttek egy EQ kérdőívet, majd az Álhír Detektáló Feladatot, melynek során el kellett dönteniük egy-egy hírről, hogy igaznak tartják vagy nem. A válaszok alapján a legjellemzőbb okok, ami miatt valaki belesétált egy álhír csapdájába, vagyis elhitte azt, a következőek voltak:

  • a hír olyan jelentős problémára világított rá, amely az olvasó szerint fontos volt, hogy napvilágot lásson
  • az adatokat grafikonon is ábrázolták
  • az olvasónak személyes tapasztalatai voltak a témával kapcsolatban, vagy valamilyen módon a gyerekeit is érintette a dolog
  • a poszt kommentjei között a saját véleményével egyező hozzászólást olvasott
  • egyetértett a hírben kifejtett pontokkal

Amennyiben valaki helyesen szűrte ki az álhíreket, annak a következő jellemzők szúrtak szemet és voltak a segítségére az értékelésben:

  • érzelmes kifejezésmód, amely egyértelműen arra szolgál, hogy reakciót váltson ki
  • lenéző nyelvezet használata
  • félelemkeltés az adatok hiányával kombinálva
  • a forrás nem tudományos vagy kormányzati szervtől származik
  • a grafikon nem néz ki jól
  • az információ véleményeket közlő oldalról származik
  • a hír inkább szónoklatnak tűnt
  • az olvasó előzetes tudásával ellentétes információ jelenléte, ebben az esetben a klímaváltozás valódiságát tagadó információ

A kutatók értékelése alapján, bár a résztvevők általában jól szerepeltek, de a magasabb érzelmi intelligencia, vagyis a jobb érzelmi figyelem jobb eredményekre vezetett, mint ahogy a magasabb iskolázottság is. Ez utóbbinak az lehet az oka, hogy az ebbe a csoportba tartozó emberek kritikusabban álltak a feladathoz és a kritikai érzék segítheti az objektivitást. A teszt csak szűk körben zajlott, így nem lehet általános érvényű megállapításokat levonni belőle, de a szakértők szerint azok a minták, melyek határozottan megjelentek a hamis információk sikeres vagy sikertelen szűrésének okaként, egyeznek a korábbi megfigyelésekkel, melyek szerint az úgynevezett megerősítő torzítás jelensége befolyásolja a tartalmakkal kapcsolatos reakcióinkat.

A pszichológusok megerősítéses torzításnak nevezik azt, mikor az emberek a világról alkotott saját elképzelésüket megerősítő, alátámasztó információkra figyelnek csak, és ezeket aránytalanul nagy előnyben részesítik minden más hírrel és véleménnyel szemben.

Vagyis, nem keresik a tudásuk felülbírálására és kritikájára okot adó alkalmakat. Ezt általában negatív szokásnak tartják, de vannak olyan szakemberek is, akik megkérdőjelezik, nem csak a jelenség negatív voltát, hanem a létezését is. Gary A. Klein, amerikai pszichológus például a Psychology Today-en beszámol a kutatásáról, amely alapján úgy találta, hogy realisztikus élethelyzetekben (tehát nem laboratóriumban végzett tesztek során) az emberek igenis hajlandóak megkérdőjelezni a tudásukat és az ezzel járó bizonytalanságra nem azzal keresik a gyógyírt, hogy a megerősítéses torzításba menekülnek, hanem inkább változtatnak a viselkedésükön.

Mindenesetre, még ha a brit tanulmány laboratóriumban zajlott is, nem biztos, hogy a következtetései nem állják meg a helyüket a valódi életben is. Akár a megerősítő torzítás jelensége miatt, akár azért, mert könnyű elveszni a közösségi média rengeteg információjában és zajában, az álhírek kitalálóinak és terjesztőinak nincs nehéz dolga, egyedül a tartalom moderátorok munkája áll az útjukba.

Az, hogy a közösségi média platformokon a felhasználók sokszor érdekességekre, szórakoztató újdonságokra vágynak és emiatt a gyorsan végigpörgetett hírfolyam tartalmai között főként a látványosabban prezentált üzenetek ragadják meg elsősorban a figyelmüket, alapvetően nem jelentene problémát,

de, amennyiben ezt a tendenciát negatív célokra használja fel valaki, a következmény a tartós bizalmatlanság lehet az internetes (vagy bármilyen más) tartalmak iránt.

A platformok a tartalom szűrésére számítógépes algoritmusokat alkalmaznak, de emellett dolgozik humán személyzet is mindenhol, csak a Facebook nagyjából 15 000 embert alkalmaz erre a feladatra. Ők gyakran nem közvetlenül a Facebook alkalmazottai, hanem egy harmadik fél szervezi ki őket a munkára, a szűrés pedig az esetükben nem kizárólag az álhírek detektálását jelenti, hanem a cég szabályzatával ellentétes, vagy törvénybe ütköző tartalmak kigyomlálását is. Ebbe beletartozik a gyerekek zaklatását, meztelenséget vagy uszító jellegű radikális véleményeket tartalmazó üzenetek átfésülése és törlése is. Ezeket még viszonylag könnyű észrevenni, de az egyértelmű hazugságot, vagy manapság már deepfake videót/képet is igazságként beállító álhírek felfedezése és kiértékelése már bonyolultabb folyamat. A moderátorok a nehézségek ellenére úgy gondolják, az emberi tényezőt nem lehet kivonni a tartalomszűrés feladatából, mivel jobb pszichológiai érzékkel rendelkeznek, mint a komputer programok.

Ahogy azt az Npr is írja, a tartalom moderátorokat képviselő Foxglove jogi cég tavaly novemberben tette közzé azt a több mint kétszáz Facebook moderátor által aláírt nyílt levelet, melyet Mark Zuckerbergnek és Sheryl Sandbergnek címeztek, arra kérve őket, hogy tartsák be ígéretüket és hagyják őket továbbra is otthonról dolgozni (ahelyett, hogy járvány idején be kelljen járniuk az irodákba). A levélben felhívják rá a figyelmet, hogy a platform kísérlete, mellyel megpróbálták az algoritmusokat nagyobb szerephez juttatni a szűrésben, megbukott. "A tanulság világos. A Facebook algoritmusok évekre vannak attól, hogy elérjék az automatikus moderáláshoz szükséges szintjét a kifinomultságnak. Lehet, hogy sosem érkeznek el erre a pontra[...]

az algoritmusok nem veszik észre a szatírát. Nem tudják az újságírást elhatárolni a hamis információktól. Nem tudnak elég gyorsan reagálni az önbántalmazásra vagy a gyerekek zaklatására. Mi tudunk."

- írják az alkalmazottak.

Ha azonban a gépi és humán hivatásos moderátorok védővonalán átcsúszik egy-egy hamis információ és bekerül a közösségi oldalak gépezetébe, onnan a megosztások miatt nehezen kerül ki. Ezért fontos az olyan, önállóan begyakorolható taktikák elsajátítása, melyek megkönnyítik az álhírek észrevételét. Az érzelmi intelligencia fejleszthető képesség, így a Glasgow Egyetem kutatói azt javasolják, az EQ tréningeket vezessék be már az iskolai évek alatt a diákok számára, hogy, mire abba a korba érnek, hogy aktív felhasználói lesznek a közösségi oldalaknak, már gyakorlottan tudják értékelni az olvasott tartalmakat.

(Fotó: Piqsels, Pixabay, GettyImages)

További cikkek a témában:

Nem létező újságírók csaknem száz cikket írtak egy év alatt tekintélyes nemzetközi lapokba Egészen példátlan csalássorozatra derített fényt a The Daily Beast: a nem létező újságíróknak hamis Linkedin-fiókot készítettek, a profilképüket mesterséges intelligenciával generálták, a Közel-Keletről szóló elemzéseiket pedig számos nagynevű újság lehozta.
Rádiószkennerrel azonosítja érzelmeinket egy mesterséges intelligencia Ha például rossz a hangulatunk vagy idegeskedünk, az okostelefonunk  okoshangszórónkkal karöltve talán kedélyjavító, vagy esetleg megnyugtató zenét játszhat nekünk.
Az ember, aki egy álhírnek köszönhette szakmai sikerét 1844. április tizenhárom. A New York Sun címlapján vastagon szedve virít a hír, miszerint a híres léghajós, Monck Mason hőlégballonja Franciaországból indulva, Angliát átszelve három nap alatt átrepülte az Atlanti-óceánt, majd sikeresen landolt a dél-karolinai Charleston-ban. Túl szép hogy igaz legyen? De mennyire! Valaki mégis profitált a sztoriból.


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.