A lezárásoktól megfáradt európaiak idén rekordszámban keresték fel a természetet, váratlan, erős nyomást gyakorolva a nemzeti parkokra és más zöldterületre. Nikoleta Jones, a Cambridge-i Egyetem egyik fő munkatársa, valamint egy, a pandémia hatásait Európa védett területeire vizsgáló kutatás szerzője szerint a felelőtlen magatartásformák felerősödése jellemzi az elmúlt időszakot, amit a parkok többségében képtelenek kontrollálni. „Ez a jelenség minden múltbéli tapasztalatukat meghaladta” - magyarázza a szerző.

Múzeumok és a klímaválság, avagy hogyan módosul az intézmények szerepe a jövőben? A világ múzeumai egyre inkább felismerik, hogy döntő szerepük van a társadalom klímaválságra adott válaszának kialakításában és támogatásában, ezért ki így, ki úgy igyekszik különböző megoldási stratégiákat találni a problémára. Londonban például idén megnyílt egy múzeum, ami a világon elsőként csökkenti szénlábnyomát. Persze, ahogy mondani szokás: ez még csak a jéghegy csúcsa.

Jó példa erre az a novemberi, Németországban történt eset, amikor nem sokkal azután, hogy az ország részleges zár alá került, három fiatal felnőtt egynapos kirándulásra indult a Bajor-erdő Nemzeti Park (Bavarian Forest National Park) hatvanezer hektáros, lápos és sziklás részekkel övezett területére, körülbelül egy órányi autóútra straubingi otthonuktól. A túra végéhez közeledve egyikük észrevette, hogy elhagyta okostelefonját, lenyugvó nap ellenére azonban mégis mindannyian megfordultak, hogy megkeressék - és természetesen elvesztek a sötétben. Teresa Schreib, a park regionális fejlesztési és turisztikai vezetője szerint hiába jelölték az útvonalat, a fiatalok nem voltak jártasak a túrázásban, ahogy megfelelő ruházatuk sem volt. A helyi rendőrség és a hegyi mentőszolgálat csaknem éjfélig kereste a csoportot, mire rábukkantak, majd kihűlés (hipotermia) miatt mindenkit kórházba szállítottak. - jelentette a helyi hírügynökség. Schreib szerint tipikus esete ez annak, amit a park alkalmazottai látnak a világjárvány berobbanása óta: egy új tömeg - köztük sok nagyvárosi fiatal - először, gyakran felkészületlenül és tájékozatlanul látogat el egy nemzeti parkba. A látogatók kezelése valódi kihívást jelent számukra, főként mert,

közülük néhányan agresszívek az ott dolgozókkal és más túrázókkal szemben, miközben a park vezetőségének biztosítania kell a szociális távolságtartást és a személyzet egészségét is.

Ha ez a fajta természetjáró turizmus tendenciája a járvány után is fennmarad - már pedig valószínűleg igen-, a szakértők szerint a kontinens védett területeinek jelentős beruházási fejlesztésre lesz szükségük a növekedés megfelelő kezelésére, amely munkahelyeket és ezáltal jövedelmet teremthet Európa számos, mostanra szinte teljesen elnéptelenedett vidékén. A szakértők szerint a kulcs a fenntartható turizmusban, és a munka finanszírozási módjának megtalálásában rejlik.

Kihívásokkal teli nyár

Míg Schreib és munkatársai a tömegek kezelésével voltak elfoglalva, a Svájci Nemzeti Park - Kelet-Svájc kiemelt természetvédelmi területe és az Alpok legrégebbi nemzeti parkja - történetének legforgalmasabb nyarát élte. A pontos adatokat még kalkulálják, de a park szóvivői szerint a látogatók száma 2020-ban ötven százalékkal magasabb volt, mint általában. Ráadásul ez egy teljesen új tömeg volt: a nyár folyamán végzett felmérésből kiderült, hogy a válaszadók negyven százaléka az előző évtizedben soha nem járt még a Svájci Nemzeti Parkban. A park munkatársai észre is vették a különbséget.

"Az idén több mint kétszer annyi bírságot szabtunk ki az előző évekhez képest" - mondta Sonja Wipf, a Svájci Nemzeti Park kutatási és megfigyelési vezetője,

és egyúttal megjegyezte, hogy a büntetések elsősorban azért kellettek, mert a kirándulók kutyát vittek a parkba, letértek a jelzett útvonalról, vagy hangos zajjal és helytelen magatartással - beleértve a drónhasználatot - zavarták a vadvilágot.

A túlzsúfoltság, a felelőtlen viselkedés és a parkolással kapcsolatos kérdések bizonyultak a legnagyobb kihívásnak a Cambridge-i Egyetem kutatói által vezetett tanulmányban, amely tizennégy európai védett terület tapasztalatait elemezte a koronavírus-járvány kapcsán. Továbbá valamennyi területen nőtt a látogatók száma az előző évhez képest, különösen a nyári időszakban. A tanulmány meghatározta a problémákra adott leghatékonyabb válaszokat, köztük nyilvános tájékoztató kampányokat, online oktatási programokat és a látogatók útvonalának gondos tervezését. Az idő és a pénz megszerzése a válaszok megvalósításához azonban már más kérdés, különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben Európában csak nagyon kevés nemzeti park számít fel belépődíjat a látogatóknak. Sarah Fowler, az angliai Peak District Nemzeti Park munkatársa szerint a kezdeti időkben könnyebben megbirkóztak a nehézségekkel. Hozzátette, hogy a parknak mintegy két tucatnyi vadőre van, illetve normál esetben rengeteg önkéntes is segíti a dolgozók munkáját, csakhogy idén az ő számukat is csökkenteni kellett, hogy megfeleljenek a járványhelyzettel kapcsolatos kormányzati követelményeknek. Hasonló helyzet alakult ki a francia Parc National des Ecrins-ben, ahol közel huszonötezer hektárnyi gleccser, valamint mintegy százötven hegycsúcs található.

"A munkaerő elvándorlása körülbelül tíz éve tart" - mondta Pierrick Navizet, a park idegenforgalmi és kommunikációs vezetője.

Mindezt tetézi, hogy már elkészült a park jövő évi költségvetése, ami további egy fővel csökkenti a létszámot. Naviz azonban kevés esélyt látott bármilyen támogatás megszerzésére. "A francia kormány megpróbálja ellenőrizni az állami kiadásokat, ezért nem gondolom, hogy a nemzeti parkokban munkahelyteremtés lesz. De jó hír lenne, ha mégis" - magyarázza. Finnországban, a túrázók által közkedvelt Sipoonkorpi Nemzeti Parkban szintén valószínűleg kétszáz százalékos látogatottság-növekedést eredményez az idei év - mondta Henrik Jansson, a finn Metsahallitus erdészeti szolgálat regionális igazgatója. Ahogy fogalmazott, a parkok még a világjárvány bekövetkezte előtt új kormányzati forrásokat kaptak, ami segítségükre volt a kihívások leküzdésében. De még így sem volt egyszerű dolguk, főleg az elején. "Két hétig szinte a nap huszonnégy órájában - beleértve a hétvégéket is - dolgoztunk a dolgok helyreállításán" - nyilatkozta Jansson a járvány korai szakaszáról, hozzátéve, hogy most "egyfajta új normális" állapot állt be. A  finn kormány Covid-19 finanszírozásának egy részét a nemzeti parkok parkolóinak építésére fordította, illetve jelenleg két új nemzeti park létrehozására is készülnek javaslatok Finnországban. Jansson szerint minden új finanszírozást valószínűleg a külső szolgáltatók bevonására fordítanak, nem pedig munkahelyteremtésre.

"Nem alkalmazhatunk túl sok embert, mert tudjuk, hogy a finanszírozás egyszer véget ér."

Létfontosságú szolgáltatás

Vajon az összes új látogató visszatér a világjárvány lecsengése után? Több park tisztviselői kifejezték azon meggyőződésüket, hogy ez a trend 2021-ben és azon túl is folytatódik, bár talán kisebb mértékben. Ms. Fowler, a Peak District Nemzeti Park munkatársa szerint valójában az látták, hogy az emberek éhezik a szabadba jutást, és a természettel való újracsatlakozás lehetőségét a lezárások után, hiszen a környezetváltozás hozzájárul fizikai és mentális jólétükhöz.

A természetkereső látogatók folyamatos beáramlása jó hír lehet az emberiség számára, de kétségtelenül továbbra is megterheli az általuk látogatott védett területeket. James Hardcastle, a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület zöld listás (Green List) programjának igazgatója a nemzeti parkokat és más természetvédelmi területeket „létfontosságú szolgáltatásnak” minősítette, és kijelentette, hogy Európa-szerte a kormányoknak „sokkal megfontoltabban” kell támogatniuk őket. "Ez egy olyan terület, amelyet teljes egészében figyelmen kívül hagynak" - mondta Hardcastle. "Még a Covid-19 előtt ugyanis a legtöbb ország visszafogta az erőforrások elosztását a természetvédelmi ágazatban, különösen a parkok esetén."

Útban egy új vidéki gazdaság felé

Frans Schepers, a Rewilding Europe társalapítója és ügyvezető igazgatója szerint a nemzeti parkok és más szigorúan ellenőrzött természeti területek finanszírozása ugyanakkor költséges beruházás. A kezdeményezés célja ezért szerinte inkább az „újjáépítés”, mint a természetvédelem új megközelítésének népszerűsítése az egész kontinensen. Szerinte a politikai döntéshozóknak és a gazdálkodóknak

kevésbé intenzív és költséghatékonyabb módszereket kell alkalmazniuk a kontinens számos természeti területének kezelésére és jövedelemszerzésére, és nem csupán a nemzeti parkoktól várni ezt.

2016-ban a Rewilding Europe elindította saját utazási vállalkozását, az European Safari Company-t, amelynek célja a turisták - és pénzük - vidéki térségekbe juttatása elsősorban Dél- és Kelet-Európában. A társaság helyi idegenvezetőkkel és idegenforgalmi szolgáltatókkal dolgozik együtt olyan helyeken, mint Bulgária, Románia, Horvátország és Olaszország, hogy segítsen nekik többek között vadon élő állatok megfigyelésére szolgáló túrák és új csapásvonalak kialakításában a bölények és farkasok számára. Schepers szerint a cél az, hogy a természetet és a vadon élő állatokat az új gazdaság alapjává tegye ezeken a vidéki területeken, ahol a népesség évtizedek óta csökken. Szerinte így lehet új életet teremteni a szenvedő területeken, csak meg kell győződnünk arról, hogy a természet-alapú turizmus helyesen zajlik-e, és hogy a természetvédelem valóban támogatott és nem csak kiaknázott.

További cikkek a Rakétán:

Ötéves lett a párizsi klímaegyezmény, de elég ok ez az ünneplésre?

Milyen jövő vár ránk a koronavírus után? Új forgatókönyveket alkottak a társadalomkutatók

Ideje belátnunk, hogy nem választhatjuk el a természetvédelmi intézkedéseket a járványtól

(Fotó: Pixabay)