Két új küldetést jelentett be a NASA a Vénuszra

2021 / 06 / 04 / Felkai Ádám
Két új küldetést jelentett be a NASA a Vénuszra
A NASA 2020-as évekre tervezett küldetései alaposan átvizsgálnák a Föld nővérét.

A NASA két küldetést választott ki a Vénusz tanulmányozására – ezek a DAVINCI+ és a VERITAS missziók. A küldetések a NASA Discovery Programjának a részeként azt próbálják kideríteni, hogy a Vénusz miként változott egy tüzes pokollá, miközben rengeteg tulajdonságában emlékeztet a Földre (ezért is emlegetik időnként a Föld nővéreként vagy ikertestvéreként). A Vénusz jelenleg egyébként a Naprendszer legforróbb bolygója, ami azt jelenti, hogy a felszíni hőmérséklete a Merkúrénál is magasabb annak ellenére, hogy ez utóbbi közelebb helyezkedik el a Naphoz. A most a bolygón uralkodó „forró hangulat” ellenére többen feltételezik, hogy a Vénusz talán a rendszerünk első lakható bolygója volt egykor, amelyen óceán is akadt, a klímája pedig a Földéhez hasonlított – a most szóban forgó két misszió ezeket a lehetőségeket is vizsgálni fogja.

A NASA 2019-ben indított Discovery válogatóján 2020-ra már csak négy küldetés maradt versenyben, végül pedig az űrügynökség tehát az említett kettő megvalósítása mellett tette le a voksát, mivel ezek mellett szólt a remélhető tudományos haszon és a megvalósíthatóság. A NASA a két küldetésre egyenként félmilliárd dollárt szán, és a kilövésekre 2028-2030 között kerülhet sor. (A lenti cikkünkben írtunk arról, hogy a Biden-adminisztráció mekkora összeget szánt a NASA-nak a 2022-re tervezett költségvetésből.)

Nagyobb költségvetést szán Joe Biden a NASA-nak Kérdés volt a NASA sorsa Biden elnöksége alatt, de úgy tűnik, komolyan repkednek a dollármilliárdok, hogy repkedjenek majd az űrrakéták és az űrhotelek, de jut pénz a klímaváltozás kezelésére is.

A DAVINCI+ (Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases, Chemistry, and Imaging) a Vénusz atmoszférájának az összetételét vizsgálja majd, illetve azt, hogy a bolygó mai légköre miféle folyamatok mentén alakult ki, valamint a küldetés célja annak megállapítása is, hogy a bolygón akadt-e valaha óceán. A DAVINCI+ keretében egy leszállóegység is belép a bolygó légkörébe, amely az atmoszférában a nemes gázok mennyiségét és egyéb összetevőket mér. Ezen kívül ez a küldetés küld majd vissza először nagy felbontású képeket a bolygó egyedi geográfiai képződményeiről (tesserae), amelyek talán a Föld kontinenseihez hasonlíthatóak, ami arra utalna, hogy a Vénuszon is akadnak tektonikus lemezek. Ez a küldetés egyébként az első amerikai misszió, amelynek a Vénusz atmoszférája a célja 1978 óta, és a projektet a NASA Goddard űrközpontja menedzseli.

A másik misszió a VERITAS (Venus Emissivity, Radio Science, InSAR, Topography, and Spectroscopy), amely a Vénusz felszínét térképezi fel, hogy felderítse a planéta geográfiai történetét, különös tekintettel arra, hogy a fejlődése miért vett annyira radikálisan más utat, mint a bolygónké. A VERITAS pályára áll a bolygó körül, és egy szintetikus nyílású radarral (SAR) – vagyis egy képalkotó radarral alkotja meg a bolygó majdnem teljes felszínrajzának a 3 dimenziós modelljét. A VERITAS célja annak megállapítása, hogy a bolygó felszíni viszonyait jelenleg is alakítják-e olyan folyamatok, mint a tektonikus lemezek mozgásai, valamint a vulkáni aktivitás. A misszió ezen kívül a bolygóról érkező infravörös sugárzásból próbálja megállapítani, hogy a felszínen milyen típusú kőzetek találhatóak – amely fehér folt jelenleg a Vénusszal kapcsolatos ismereteinkben. Ezt a missziót a NASA Jet Propulsion Laboratóriuma igazgatja, de a német, olasz és francia űrügynökségek is hozzájárultak ehhez a küldetéshez.

Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos programjának vezetője egyfajta szinergia megvalósulását várja az űrhivatal tudományos projektjei között, amelyben ezeken a missziókon kívül a James Webb űrtávcső is benne foglaltatik. Zurbuchen szerint ezen küldetések kombinált eredményei alapján a Vénuszt tetőtől talpig megismerjük majd – a „felhőktől kezdve a felszínen található vulkánokon keresztül egészen a bolygó magjáig”. „Olyan lesz, mintha újrafelfedeznénk az egész bolygót”.

Mind a két misszió egy-egy kísérleti technológiát is cipel majd magával – a VERITAS egy mélyűrbeli atomórát (Deep Space Atomic Clock-2), amely egy nagyon precíz időmérő eszköz, és a segítségével a szonda pontosabban hajthat majd végre önállóan manővereket, valamint a rádiótartományú tudományos vizsgálatokat is megbízhatóbban végzi majd el. A DAVINCI+ kísérleti technológiája a Compact Ultraviolet to Visible Imaging Spectrometer (CUVIS), vagyis egy, az ultraibolya és látható spektrum tartományban működő spektrométer, amely segítségével az ultraibolya fény nagy felbontású méréseit fogja majd elvégezni.

Tavaly a planéta azzal került az érdeklődés homlokterébe, hogy a légkörében foszfint – egy életre utaló szerves anyagot találtak. Ugyanakkor ezt az eredményt azóta többen is vitatják, mivel a feltevésük szerint mérési hibáról lehetett szó, és valójában kén-dioxidot mutattak ki, amely a harmadik legnagyobb mennyiségben előforduló anyag a bolygó légkörében, és a jelenléte nem utal az életre.

Az élet nyomaira bukkanhattak a Vénuszon Egy nemzetközi kutatócsapat olyan vegyületet fedezett fel a bolygón, amely a Földön ilyen mennyiségben nem keletkezik magától, viszont ismertek olyan mikrobák, amik termelik és képesek életben maradni oxigénmentes környezetben is.

Mindenesetre amíg tartott a rivaldafény, Dmitrij Rogozin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség vezetője úgy nyilatkozott egy moszkvai kiállításon, hogy a Vénusz orosz bolygó. Rogozin a szavaival a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek felderítő küldetéseire utalt. A szovjetek ugyanis a Venera űrhajóval tényleg leszálltak a bolygóra 1970-ben, és a Venera 7 huszonhárom percen át küldött vissza adatokat a Földre, mielőtt felmondta a szolgálatot. Egyébként az oroszok éppen a két NASA-misszió idősávjában – 2029-ben – terveznének egy saját küldetést a Vénuszra: a hányattatott sorsú Venera-D-t, amely ötlet szinten 2003-ban került elő, és eredetileg a kilövést 2013-ra tervezték. Idén februárban Rogozin azonban bejelentette, hogy el fog készülni az űrhajó.

(Kép: Flickr/Felipe Leo)

További cikkek a témában:

Aktív vulkáni tevékenységet mértek a Vénuszon Újabb bizonyíték látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy tűzhányók nem csak a Földön léteznek, illetve működnek.

Gyönyörű új Vénusz-fotó a NASA Parker szondájától A NASA új nagy felbontású fotót tett közzé a Vénusz árnyékban lévő oldaláról, melyet a Parker Napszonda készített.

Hallgasd meg a Vénusz hangját! A NASA közzétette, mit hallott a Vénusz légkörén átutazó űrszondájuk.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Egy autógyártó robotja önállóan liftezik és arcfelismerő technológiával cserkészi be azokat, akik kávét szeretnének inni
Egy autógyártó robotja önállóan liftezik és arcfelismerő technológiával cserkészi be azokat, akik kávét szeretnének inni
99,9%-os pontossággal azonosítja a robot azokat, akik a kávéjukra várnak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.