Két új küldetést jelentett be a NASA a Vénuszra
2021 / 06 / 04 / Felkai Ádám
Két új küldetést jelentett be a NASA a Vénuszra
A NASA 2020-as évekre tervezett küldetései alaposan átvizsgálnák a Föld nővérét.

A NASA két küldetést választott ki a Vénusz tanulmányozására – ezek a DAVINCI+ és a VERITAS missziók. A küldetések a NASA Discovery Programjának a részeként azt próbálják kideríteni, hogy a Vénusz miként változott egy tüzes pokollá, miközben rengeteg tulajdonságában emlékeztet a Földre (ezért is emlegetik időnként a Föld nővéreként vagy ikertestvéreként). A Vénusz jelenleg egyébként a Naprendszer legforróbb bolygója, ami azt jelenti, hogy a felszíni hőmérséklete a Merkúrénál is magasabb annak ellenére, hogy ez utóbbi közelebb helyezkedik el a Naphoz. A most a bolygón uralkodó „forró hangulat” ellenére többen feltételezik, hogy a Vénusz talán a rendszerünk első lakható bolygója volt egykor, amelyen óceán is akadt, a klímája pedig a Földéhez hasonlított – a most szóban forgó két misszió ezeket a lehetőségeket is vizsgálni fogja.

A NASA 2019-ben indított Discovery válogatóján 2020-ra már csak négy küldetés maradt versenyben, végül pedig az űrügynökség tehát az említett kettő megvalósítása mellett tette le a voksát, mivel ezek mellett szólt a remélhető tudományos haszon és a megvalósíthatóság. A NASA a két küldetésre egyenként félmilliárd dollárt szán, és a kilövésekre 2028-2030 között kerülhet sor. (A lenti cikkünkben írtunk arról, hogy a Biden-adminisztráció mekkora összeget szánt a NASA-nak a 2022-re tervezett költségvetésből.)

Nagyobb költségvetést szán Joe Biden a NASA-nak Kérdés volt a NASA sorsa Biden elnöksége alatt, de úgy tűnik, komolyan repkednek a dollármilliárdok, hogy repkedjenek majd az űrrakéták és az űrhotelek, de jut pénz a klímaváltozás kezelésére is.

A DAVINCI+ (Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases, Chemistry, and Imaging) a Vénusz atmoszférájának az összetételét vizsgálja majd, illetve azt, hogy a bolygó mai légköre miféle folyamatok mentén alakult ki, valamint a küldetés célja annak megállapítása is, hogy a bolygón akadt-e valaha óceán. A DAVINCI+ keretében egy leszállóegység is belép a bolygó légkörébe, amely az atmoszférában a nemes gázok mennyiségét és egyéb összetevőket mér. Ezen kívül ez a küldetés küld majd vissza először nagy felbontású képeket a bolygó egyedi geográfiai képződményeiről (tesserae), amelyek talán a Föld kontinenseihez hasonlíthatóak, ami arra utalna, hogy a Vénuszon is akadnak tektonikus lemezek. Ez a küldetés egyébként az első amerikai misszió, amelynek a Vénusz atmoszférája a célja 1978 óta, és a projektet a NASA Goddard űrközpontja menedzseli.

A másik misszió a VERITAS (Venus Emissivity, Radio Science, InSAR, Topography, and Spectroscopy), amely a Vénusz felszínét térképezi fel, hogy felderítse a planéta geográfiai történetét, különös tekintettel arra, hogy a fejlődése miért vett annyira radikálisan más utat, mint a bolygónké. A VERITAS pályára áll a bolygó körül, és egy szintetikus nyílású radarral (SAR) – vagyis egy képalkotó radarral alkotja meg a bolygó majdnem teljes felszínrajzának a 3 dimenziós modelljét. A VERITAS célja annak megállapítása, hogy a bolygó felszíni viszonyait jelenleg is alakítják-e olyan folyamatok, mint a tektonikus lemezek mozgásai, valamint a vulkáni aktivitás. A misszió ezen kívül a bolygóról érkező infravörös sugárzásból próbálja megállapítani, hogy a felszínen milyen típusú kőzetek találhatóak – amely fehér folt jelenleg a Vénusszal kapcsolatos ismereteinkben. Ezt a missziót a NASA Jet Propulsion Laboratóriuma igazgatja, de a német, olasz és francia űrügynökségek is hozzájárultak ehhez a küldetéshez.

Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos programjának vezetője egyfajta szinergia megvalósulását várja az űrhivatal tudományos projektjei között, amelyben ezeken a missziókon kívül a James Webb űrtávcső is benne foglaltatik. Zurbuchen szerint ezen küldetések kombinált eredményei alapján a Vénuszt tetőtől talpig megismerjük majd – a „felhőktől kezdve a felszínen található vulkánokon keresztül egészen a bolygó magjáig”. „Olyan lesz, mintha újrafelfedeznénk az egész bolygót”.

Mind a két misszió egy-egy kísérleti technológiát is cipel majd magával – a VERITAS egy mélyűrbeli atomórát (Deep Space Atomic Clock-2), amely egy nagyon precíz időmérő eszköz, és a segítségével a szonda pontosabban hajthat majd végre önállóan manővereket, valamint a rádiótartományú tudományos vizsgálatokat is megbízhatóbban végzi majd el. A DAVINCI+ kísérleti technológiája a Compact Ultraviolet to Visible Imaging Spectrometer (CUVIS), vagyis egy, az ultraibolya és látható spektrum tartományban működő spektrométer, amely segítségével az ultraibolya fény nagy felbontású méréseit fogja majd elvégezni.

Tavaly a planéta azzal került az érdeklődés homlokterébe, hogy a légkörében foszfint – egy életre utaló szerves anyagot találtak. Ugyanakkor ezt az eredményt azóta többen is vitatják, mivel a feltevésük szerint mérési hibáról lehetett szó, és valójában kén-dioxidot mutattak ki, amely a harmadik legnagyobb mennyiségben előforduló anyag a bolygó légkörében, és a jelenléte nem utal az életre.

Az élet nyomaira bukkanhattak a Vénuszon Egy nemzetközi kutatócsapat olyan vegyületet fedezett fel a bolygón, amely a Földön ilyen mennyiségben nem keletkezik magától, viszont ismertek olyan mikrobák, amik termelik és képesek életben maradni oxigénmentes környezetben is.

Mindenesetre amíg tartott a rivaldafény, Dmitrij Rogozin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség vezetője úgy nyilatkozott egy moszkvai kiállításon, hogy a Vénusz orosz bolygó. Rogozin a szavaival a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek felderítő küldetéseire utalt. A szovjetek ugyanis a Venera űrhajóval tényleg leszálltak a bolygóra 1970-ben, és a Venera 7 huszonhárom percen át küldött vissza adatokat a Földre, mielőtt felmondta a szolgálatot. Egyébként az oroszok éppen a két NASA-misszió idősávjában – 2029-ben – terveznének egy saját küldetést a Vénuszra: a hányattatott sorsú Venera-D-t, amely ötlet szinten 2003-ban került elő, és eredetileg a kilövést 2013-ra tervezték. Idén februárban Rogozin azonban bejelentette, hogy el fog készülni az űrhajó.

(Kép: Flickr/Felipe Leo)

További cikkek a témában:

Aktív vulkáni tevékenységet mértek a Vénuszon Újabb bizonyíték látott napvilágot arra vonatkozóan, hogy tűzhányók nem csak a Földön léteznek, illetve működnek.

Gyönyörű új Vénusz-fotó a NASA Parker szondájától A NASA új nagy felbontású fotót tett közzé a Vénusz árnyékban lévő oldaláról, melyet a Parker Napszonda készített.

Hallgasd meg a Vénusz hangját! A NASA közzétette, mit hallott a Vénusz légkörén átutazó űrszondájuk.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.