Mi az a nosztalgista és mivel foglalkozik a kiborg pszichológus? Íme a jövő munkahelyei, amikről még nem is hallottál
2020 / 11 / 05 / Bobák Áron
Mi az a nosztalgista és mivel foglalkozik a kiborg pszichológus? Íme a jövő munkahelyei, amikről még nem is hallottál
Lehet, hogy ha néhány évtized múlva megkérdezünk egy gyereket, hogy mi akar lenni, ha nagy lesz, már nem azt mondja, hogy orvos vagy űrhajós, hanem mondjuk azt, hogy automata anomáliaelhárító. Vagy azt, hogy nosztalgista. A jövő munkahelyeinek megteremtésében a legnagyobb probléma, hogy még nem léteznek, így fel sem lehet készíteni a mai gyerekeket arra a tudásra, amire szükségük lesz. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által szervezett "A jelenből a digitális jövőbe " konferencián Szökőcs Csaba, az Evosoft Hungary Kft. vezető szoftvermérnöke tartott érdekes előadást a jövő munkahelyeiről, és az azokat övező kérdésekről. Mik lesznek ezek? Milyen készségekre lesz szükségünk? És miért nem kell aggódnunk amiatt, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját?

Szökőcs szerint a jelenlegi, kicsit pesszimista jövőkép egyáltalán nem szokatlan, az emberek mindig is szerették azt gondolni, hogy a legjobb korban élnek, ami után már csak rosszabb következhet. Ezzel együtt az is megfigyelhető, hogy a fontosabb technológiai újításoknál rendszeresen előkerült az a jóslat, hogy milliók fogják elveszíteni miatta a munkájukat - ami néha így is lett, de ezzel együtt a munkahelyek száma mégsem csökkent. Bár ma már nincsen szükség lámpagyújtogatókra vagy telefonközpontosokra, ám az elektromosság felfedezése vagy az automata kapcsolóközpont feltalálása valahogy mégsem járt együtt milliók utcára kerülésével. Mint ahogy nem kerültek milliók utcára a futószalag feltalálása miatt sem, sőt, a világ nagy autógyártói ma a világ legnagyobb munkaadói is annak ellenére, hogy az Audi gyárában már szinte csak robotok dolgoznak, amiket az emberek csak felügyelnek.

Az Australian Jobs Government felmérése szerint ez azért van, mert ugyan a rutinszerű munkák száma valóban csökkent, ezzel együtt nagyjából ugyanennyivel növekedett azoknak a foglalkozásoknak a száma, amiket nem lehet lehet automatizálni.

A robotok - vagy tágabb kontextusban a technológiai fejlődés - tehát nem veszik el a munkánkat, hanem új munkaköröket teremtenek, amelyekhez újfajta készségekre is lesz szükségünk.

De mik lesznek ezek a készségek?

Többek között erre igyekezett választ adni az a tanulmány, amelyet a Ford készített el az ausztráliai Deakin és Griffith Egyetemekkel közösen. A tizenegy kutató bevonásával kidolgozott 100 Jobs of the Future (avagy a jövő száz munkahelye) több, mint egy érdekes gondolatkísérlet, hiszen a problémák, amiket boncolgat, nem a jövőben, hanem nagyon is a mában gyökereznek. A tanulmány szerint

a mai diákok 65%-ának lesz olyan munkahelye, ami még nem létezik,

így pedig felkészíteni sem lehet őket arra, amihez később majd érteniük kéne. Ez a tendencia már a mai világban is egyre több problémát okoz, hiszen statisztikák szerint a cégek 40%-a küzd azzal, hogy nem találnak megfelelő szakembert az egyes munkakörökbe, így jobb híján maguk indítanak képzéseket a dolgozók betanítására. Ezeknek a továbbképzéseknek a száma az elmúlt években megduplázódott, a szakértők szerint pedig a jövőben könnyen lehet, hogy az emberek a munkaidejük harmadát arra fogják fordítani, hogy új készségeket tanuljanak meg.

A Foundation of Young Australian nevű nonprofit szervezet 2016-ban készített egy kimutatást arról, hogy hogyan változott 2012 és 2015 között néhány alapvető kompetencia iránti kereslet, az eredmény pedig tisztán árulkodik arról, hogy milyen irányba halad a jövő foglalkoztatottsága. A tízes listán a következő kompetenciák találhatók meg (zárójelbe téve, hogy mennyivel növekedett irántuk a kereslet):

  • Üzleti szemlélet (7%)
  • Kommunikáció (12%)
  • Kapcsolatépítés (15%)
  • Csapatmunka (19%)
  • Prezentáció (25%)
  • Problémamegoldás (26%)
  • Kreativitás (65%)
  • Kritikus gondolkodás (158%)
  • Digitális írástudás (212%)

Szökőcs szerint a jövő munkavállalójának nagyon fontos készsége lesz a folyamatos tanulás és a rugalmasság, hiszen egy embernek a mainál sokkal több munkahelye lesz, emellett pedig a transzdiszciplinaritás lesz még döntően meghatározó, vagyis hogy a különböző tudományfajták eredményeit fel tudjuk használni egy másik tudományterületen is.

És hogy milyenek lesznek a ma még nem létező, de a jövőben annál nagyobb jelentőséggel bíró munkahelyek? Nagyrészt olyanok, amik választ adnak majd a ma legnagyobb kihívásaira, mint amilyen az automatizálás, a globalizáció, a klímaváltozás vagy a túlnépesedés.

Digitális implantátumtervező

A jövőben egyre több olyan eszköz lesz, amit az emberek már nem a testükön, hanem a testükben fognak hordani. Amíg manapság még leginkább csak szívritmus-szabályozókat vagy más orvosi eszközöket szoktak emberekbe beültetni, a jövőben akár különböző fitneszeszközöket, az érzékszerveket javító eszközöket vagy akár komplett agy-számítógép interfészeket ültetnek majd az emberekbe, amit valakinek meg is kell terveznie. A digitális implantátumtervezőnek számos terület szakértőjének kell majd lennie, hiszen egyszerre kell értenie a technológiához, az emberi testhez, mindezek mellett pedig némi kreativitásra is szüksége lesz.

Bemutatták a Neuralink működő prototípusát, amivel az agyunkat köthetjük majd rá a számítógépekre A Neuralinkkel a jövőben kezelhetővé válhatnak a neurológiai betegségek, új lehetőségeket nyithat a mozgáskorlátozottak számára, hosszú távon pedig akár azt is lehetővé teheti, hogy az emberek a gondolataikkal kommunikáljanak egymással. A mai bemutató viszont még csak az első lépés volt egy nagyon hosszú úton.

Kiborg pszichológus

A pszichológia egyik, ma még nem létező válfaja lehet a kiborg pszichológus, aki kifejezetten azoknak az embereknek fog segíteni, akik valamilyen implantátummal vagy bionikus végtaggal élnek - ha ezek már igazán elterjedtté válnak, akkor pedig minden bizonnyal a "leszoktatásban" is segíthet, vagyis hogy az emberek ne váljanak a különböző elektronikus implantátumok függőjévé.

Játékosítás tervező

Már ma is találhatunk olyan alkalmazásokat, amik játékos formában igyekeznek minket rávenni arra, hogy jobban spóroljunk vagy többet eddzünk. Ez a későbbiekben még hangsúlyosabb lehet, így minden bizonnyal megnő az igény az olyan szakértőkre, akik értik a pszichológiáját annak, hogy hogyan lehet az embereket a lehető leghatékonyabban rávenni arra, hogy mondjuk egészségesebben étkezzenek vagy többet mozogjanak.

Mikrobiotechnológiai takarító

A Földön jelenleg már kilencmillió tonna műanyagszemét van, amit valahogyan el kell majd tüntetnünk. A tudósok már felfedeztek olyan mikroorganizmusokat, amik erre képesek, a mikrobiológiai takarító dolga pedig az lesz, hogy értsen hozzá, hogy milyen műanyagot mivel lehet a leghatékonyabban eltüntetni, tenyéssze, és alkalmazza ezeket az élőlényeket.

Hulladékhelyreállító specialista

Az ő feladata az lesz, hogy a szemétből visszanyerje azokat a nyersanyagokat, ritka fémeket, amiket újra fel lehet használni.

Tücsök tenyésztő

A túlnépesedés, ezzel együtt pedig az élelmezés a 21. század egyik legnagyobb problémája lesz, amire többek között a tücskök jelenthetnek hatékony megoldást. A tücsök kicsi, városban is könnyedén lehet tenyészteni, kevés szemetet termel, ellenben magas tápértékű fehérjeforrást biztosít.

Automata anomáliaelemző

A mesterséges intelligencia térhódítása megkérdőjelezhetetlen, azonban már eddig is számtalan példát láthattunk arra, amikor a gépi tanulás útján az MI olyan hatékonyan másolta le az embereket, hogy súlyosan átlépte az etikai határokat. Az USA-ban például előfordult, hogy az állásinterjúk előszűrésére egy mesterséges intelligenciát használtak, amelyről kiderült, hogy hátrányban részesítette a fekete jelentkezőket. Az anomáliaelemző feladata az ilyen rendellenes működések kivizsgálása és kijavítása lesz.

Nosztalgista

Néhány hónapja mi is beszámoltunk róla, hogy egy japán anya a virtuális valóságban láthatta viszont a halott kislányát, az ehhez hasonló virtuális emlékek pedig a jövőben sokkal elterjedtebbé válhatnak, és akár bármilyen emlékünket újraélhetjük majd a technológia segítségével. Ehhez természetesen szükség lesz olyan emberekre is, akik ezeket az emlékeket a lehető legélethűbben képesek reprodukálni.

Automata forgalomirányítási hibaelhárító

Ahogy magába a mesterséges intelligenciába, úgy a robotautók által uralt forgalomba is számtalan hiba csúszhat, elég csak abba belegondolni, hogy mi történik majd, ha a teljesen automatizált, mértani pontossággal működő forgalomirányításba egyszer csak beköszönt az emberi tényező, mondjuk egy hagyományos autó formájában. Az ilyen anomáliákra a robotokat nehéz felkészíteni, így az emberek minden bizonnyal hatékonyabban tudják majd elhárítani őket.

Százéves tanácsadó

Talán már nincs olyan messze az a kor, amikor teljesen természetes lesz, hogy egy ember megéri a századik életévét. Hogy mit kezdjünk magunkkal ilyen idős korban? Ebben fog segíteni a százéves tanácsadó, aki a javarészt még digitálisan írástudatlan embereknek fog tanácsokat adni arra, hogyan tudják a legjobban kihasználni ezt az új életszakaszt.

Ha nem tudod eldönteni, hogy ezek közül (vagy a másik kilencvenből) melyik lenne a testhezálló feladat a számodra, nincs semmi probléma, ugyanis a 100 Jobs of the Future egy rövid tesztet is összeállított annak eldöntésére, hogy kinek milyen munkakör lesz az ideális. A teszt kitöltéséhez csak minimális angoltudásra - meg némi önismeretre - van szükség, és ide kattintva érhető el.

(Fotó: Getty Images, 100 Jobs of the Future)


AKCIÓS ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOK BUDAPESTEN AKÁR 27 915 000 Ft-tól. TÉLI AKCIÓ A CORDIÁTÓL
Legyen a leggyorsabbak között, és szerezze meg álmai otthonát egyedülálló kedvezménnyel! 2020. december 31-ig kiemelt kedvezménnyel, akár 9% árelőnnyel vásárolhatja meg az ideális lakást kínálatunkból.
Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.