Végre kiderül, hogy Goebbelsnek és a mellbimbóknak van-e helye a Facebookon
Jól moderálni nehéz, tökéletesen moderálni lehetetlen. Azzal, hogy a közösségi platformok a nyilvánosság első számú fórumaivá váltak, akkora feladat hárul rájuk, aminél talán csak az nehezebb, hogy mire költsék azt a rengeteg pénzt, amit megtermelnek. Az osztálytársakról feltöltött kellemetlen fotóktól az amerikai elnök által megosztott életveszélyes hazugságokig mindennel kapcsolatban megtalálhatják a felhasználók a szolgáltatókat, akiknek dönteniük kell: problémás-e az adott tartalom vagy sem. Az pedig, hogy mi a válaszuk, egyszerre függhet attól, hogy mit gondolnak a világról - és hogy az adott országban mit engednek meg a törvények.
A Facebook közösségi alapelvei huszonhét fejezetre oszlanak - ránézésre nagyjából olyan hosszú lehet a dokumentum, mint a magyar alkotmány.
Mark Zuckerbergnek nem lehet az a célja, hogy minden döntés, amit meghoznak, támadhatatlan legyen. Már három éve is arról szóltak a hírek, hogy több embert vesznek fel moderátornak, mint amekkora a konkurens Twitter teljes csapata - és az emberek, ha dolgoznak, hibáznak is. Azok is, akik naponta több százszor hoznak igen-nem döntéseket, és azok is, akik a szabályokat fogalmazzák, amik alapján a moderátorok a munkájukat végzik. Az alapító vezérigazgató célja csak az lehet, hogy ne őt és a vállalatát tartsák felelősnek, ha valamit mégis elnéznek - és ne ő személyesen legyen az utolsó eszkalációs pont, ne az ő telefonja csörögjön, amikor a cégnél már senki sem tudja eldönteni, hogy egy adott poszt fent maradjon-e vagy sem.
Ezért jelentették be 2018-ban, hogy felállítanak egy független testületet, amely a legösszetettebb kérdésekben dönthet - önállóan, Zuckerbergtől távol, megfellebbezhetetlenül. Ahogyan májusban a Rakétán is megírtuk, a húszfős szervezetben helyet kapott Helle Thorning-Schmidt, Dánia volt miniszterelnöke, Tawakkol Karman Nobel-békedíjas jemeni politikus és aktivista és Sajó András, az Emberi Jogok Európai Bíróságának volt alelnöke is.
Most végre azt is tudjuk, hogy miket tartanak a legégetőbb kérdéseknek
A szervezet oldalán megosztották azokat az ügyeket, amelyeket elsőként tárgyalnak. Ezek mind olyan posztok, amelyeket a Facebook moderátorai eltávolítottak, ám a szerző ezzel nem ért egyet. Az első a volt maláj miniszterelnök gyűlöletkeltő tweetjeiről készült screenshot volt, amelyet azért osztott meg kommentként egy felhasználó, hogy "felhívja a figyelmet a szörnyű szavakra". De mivel a poszt, amihez a komment érkezett, már nem elérhető, ezért a bizottság az első ügyét rögtön le is kellett zárja.
A következő a sorban egy fotó volt egy vízparton fekvő halott gyermekről - amellyel a szerző arra akarta felhívni a figyelmet, hogy Kínát nem ítélik el annyira az ujgurok megöléséért, amennyire a franciaországi terroristákat. A lista egy örmény-azeri, a platform szerint gyűlöletkeltő poszttal folytatódik, de szerepel rajta Goebbels-idézet és egy francia írás a koronavírus gyógymódjaival kapcsolatban is. A legegyszerűbbnek tűnő eset egy brazil felhasználóé, aki a mellrák jeleiről posztolt úgy, hogy a képeken mellbimbók is látszottak.
A Facebooknál napi hárommillió moderációs döntést hoznak. Lehet, hogy a bizottság ítéletei közelebb viszik majd a platformot ahhoz, hogy következetesebben és talán igazságosabban dolgozhassanak a moderátorok. De ahogyan a Columbia Journalism Review kiemeli: a felügyelőbizottságban olyan kérdésekkel nem fognak foglalkozni, amelyeket helyi törvények szabályoznak. Ha Vietnám új, szigorú jogszabályai miatt 983 százalékkal több tartalmat kell eltávolítani az oldalról, akkor a legfelsőbb bíróság néma kell, hogy maradjon. Pedig ezeknek a bölcs embereknek biztos lenne néhány szavuk az ilyen helyzetekről is.
(Borítókép: Pixabay)
