Többezer éve felrobbant csillagról készített új képet a Hubble űrteleszkóp

2021 / 04 / 07 / Bobák Zsófia
Többezer éve felrobbant csillagról készített új képet a Hubble űrteleszkóp
A Fátyol-köd gázfelhője új színekkel jelenik meg a legújabb fotóján, melyet a Hubble már 2015-ben is elkészített róla.

A Fátyol-köd elnevezésű gázfelhő képe ismerős lehet mindenki számára, mivel szépen kiszínezett illusztrációja gyakran előkerül a Hubble által készített képek között. A Hubble-t a NASA és az Európai Űrügynökség együttműködésével készítették, de csak hét év késlekedés után, 1990-ben lépett működésbe és még ekkor is problémák merültek fel vele kapcsolatban egy elrontott lencse miatt. A rögös kezdetek után azonban nagyon is megtérülő befektetésnek bizonyult és azok a lenyűgöző képek, melyek a sokezer fényév távolságban lévő égitesteket és struktúrákat, például az egyik legismertebbet, a Teremtés Oszlopait ábrázolják, mind neki köszönhetőek.

A teleszkóp először 1997-ben fényképezte le a kettes számú széles látószögű és planetáris kamerájával (Wide Field and Planetary Camera 2) a Fátyol-ködöt, de annak csak egy kis részletét, a nyugati oldal külsejének NGC 6960 besorolású, a köznyelvben a Boszorkány Seprűjeként ismert részét sikerült felfednie.

A Fátyol-köd ugyanis rendkívül nagy kiterjedésű, ezért lehetetlen egy képen megörökíteni teljes hosszában az egészet.

A gázhalmazt, melyet William Herschel fedezett fel és jegyzett le először 1784-ben, egy körülbelül nyolcezer éve felrobbant szupernóva maradványainak tartják a csillagászok, amely a Földtől kétezeregyszáz fényévnyire helyezkedik el a Hattyú (Cyngus) csillagképben. Mikor a Napnál hússzor nagyobb csillag felrobbant, a belőle megmaradt anyag száztíz fényév hosszan szóródott szét a környékén és eleinte, a hipotézisek szerint a Vénusznál is fényesebben világíthatott. Mára viszont sokkal nehezebben látható, ezért a róla készült képeken rendszerint elhalványítják a háttérben lévő csillagokat és, mint minden égi köd esetében, ezt is kiszínezik. A színek a gázfelhőt alkotó kémiai elemeket reprezentálják, hogy segítség a struktúra összetételének elemzését és, nem utolsó sorban, mert ez még látványosabbá teszi a felvételt, bár a publikált képek alatt általában feltüntetik, hogy az illusztráció nem az eredeti jelenséget mutatja, az űr valójában nem ilyen szép színes.

A Fátyol-köd esetében a különböző években ugyanarról a szegmensről készült fotók más-más árnyalatokat használnak.

A talán legismertebb keleti részt (ahogy a Csillagászat.hu oldalon Fűrész Gábor írja, ez az NGC 6992 és 6995-ös részt jelenti) 2015-ben még sokkal pirosabban ábrázolták, ekkor a piros részek a hidrogént jelölték, a zöldek az ionizált ként, a kékek az oxigént. Az idén, április 2-án bemutatott képen már megcserélték a jelzéseket és a duplán ionizált oxigént a kék szín, a hidrogént és ként a piros jelölte, valamint más filtereket használtak a feldolgozáshoz. A részlet egyébként a teljes Ködnek mindössze két fényév hosszúságú szakaszát, vagyis 1,8%-át mutatja.

(Fotó: ESA, NASA)

További cikkek a témában:

Látványos videót tett közzé az első lefotózott fekete lyukról az Európai Déli Obszervatórium A videó a chilei Atacama sivatagban található ALMA teleszkóphálózattól indul, és alig egy perc alatt meg is érkezünk a Messier 87 középpontjához, ahol már a fekete lyuk “feljavított” verziója vár minket.
Végre kiderült, mi is pontosan az égbolton az a rejtélyes kék gyűrű Ehhez hasonló csillagkannibált a csillagászok még soha nem tapasztaltak.
A magyarok most már a Herkules csillagképen is ott vannak Mostantól a Herkules csillagkép egy csillaga és egy bolygója is ősi magyar neveket visel: előbbit Hunornak, utóbbit Magornak keresztelték.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Megtalálhatja a Hera az emberek által létrehozott űrbeli krátert vagy nem is létezik?
Megtalálhatja a Hera az emberek által létrehozott űrbeli krátert vagy nem is létezik?
Van kráter a Dimorphos aszteroidán vagy teljesen átalakult a formája, mikor a NASA egy szondát ütköztetett vele? Két év múlva megkaphatjuk a választ a tegnap útnak indult Hera missziónak köszönhetően.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.