Az önvezető autókkal benépesített utak kora egyelőre még a kanyarban sincs, legalábbis ami a hétköznapi, magánszemélyek általi felhasználást illeti, hiszen egyelőre csak egy-két városban és ott is behatárolt területen engedélyezték az önvezető taxik indítását, valamint önvezető kamionokból csak egészen kevés indult próbaútra eddig. Az alacsonyabb szintű önvezető funkciók azonban egyre több jármű alaptartozékát alkotják és sok gyártócég mutatta be az elmúlt időkben a már teljes önvezetésre berendezett, kormányok nélküli autók és kisbuszok koncepcióit, amelyekben az emberek csak utasként és nem sofőrként funkcionálnak.

Az önvezető járművek hamarosan mindenképpen a városi forgalom részévé válnak, még ha először csak limitált számban, taxik formájában is, később pedig akár észrevétlenül egyre többen vegyülhetnek az emberek által vezetett autók közé és a KRESZ által szabályozott, de mégis kiszámíthatatlan humán közlekedési szokásokkal kell valahogyan boldogulniuk és minden körülmények között biztonságosan haladniuk. Az autonóm rendszerek hatékonyságát a rengeteg szenzor és kamera mellett a villámgyorsan működő mesterséges intelligencia algoritmusok segítik, amelyeknek szempillantás alatt kell kielemezniük a forgalmi szituációkat és reagálni rájuk, úgy, hogy nem csak a szabályos közlekedési helyzetekben, hanem a 'normálistól' eltérő, váratlan körülmények között is megállják a helyüket. A 6G hálózatok kulcsfontosságú szerepet játszanak majd a gyors adatfeldolgozásban, de az önvezető rendszereknek emellett van egy hasznos pozitívuma is a sofőrökkel szemben,

méghozzá az egymással való kommunikáció képessége.

Vezetés közben természetesen az emberek is tudják egymásnak jelezni valamilyen formában a szándékaikat, leginkább fény-, vagy hanghatásokkal, de a valódi kommunikáció nem lehetséges, az önvezető járművek viszont bármikor egymásra kapcsolódhatnak és egy rendszerként működhetnek, illetve a forgalom irányítását szabályozó hálózattal is kontaktusba léphetnek. Így a hasonló útvonalon haladó autonóm autók össze tudják hangolni a működésüket és sokkal gyorsabban, célirányosabban mozoghatnak. Ennek a kapcsolódási módszernek az egyik változatát tesztelték az Észak-Karolinai Állami Egyetem közlekedésmérnökei, akik arra keresték a választ, hogy hogyan lehetne az infrastruktúra minden egységét: az emberek által vezetett és az önállóan működő járműveket, valamint a jelzőberendezéseket is ideálisan irányítani.

A koncepció szerint a hagyományos zöld, sárga, piros lámpákon megjelenhetne a fehér (vagy bármilyen más színű) jelzés is, ami kifejezetten az autonóm járműveknek szólna: ez a fény azt jelezné, hogy az önvezető autók haladhatnának tovább, de egy speciális feltétellel, ugyanis minden más autónak is őket kellene követni át a kereszteződésen. A fehér jelzés ezért tulajdonképpen az önvezető technológia ideiglenes 'hatalomátvételét' szimbolizálná, azt az időt, amikor ők szabnák meg a haladás tempóját és időtartamát. Amennyiben az autonóm autók mögött guruló autók az ő tempójukat vennék át ilyenkor, sokkal gyorsabban és akadálytalanul valósulhatna meg az átkelés. Ez egy önvezető jármű esetén nem feltétlenül működne, de már kevés számú AV is pozitív változásokat hozna a forgalmi helyzetekbe.

Az elvégzett szimulációk szerint az ilyen fehér lámpás helyszíneknél már 10%-nyi autonóm jármű jelenléte is segítené a haladást, 30%-nál a késlekedések aránya több mint 10%-kal csökkenne. A fehér lámpa alapvetően nem az önvezető autók miatt lenne lényeges, hanem az emberi sofőrök miatt, akik ilyenkor alkalmazkodó magatartással járulnának hozzá a csapatmunkához. Ahogy az egyetem beszámolójában írják, az ehhez hasonló, a közlekedés során az irányítást az autonóm rendszerek kezébe adó ötletek nem jelentenek újdonságot, de a lámpa integrálása extra hatékonyságot biztosíthatna. Amennyiben pedig nem járna egy kereszteződés környékén elég AV, akkor a megszokott, három fényű jelzések üzemelnének tovább és az emberekre lenne bízva a forgalom.

Bár a szimulációkon eredményes a fehér lámpás módszer, de a való életben a közeljövőben nem fog bevezetésre kerülni, már csak azért sem, mivel a kutatók szerint az önvezető autók jelenleg nem állnak készen az újfajta elosztott számítási technológia alkalmazására. A módszer tesztelését azonban lehetségesnek tartják, valamint azt is, hogy az általuk vázolt metódus különböző részfunkcióit már akár most integrálják a közlekedési infrastruktúrákba.

(Fotó: Pixabay/Afif Ramdhasuma/Siobhan Dolezal)

Megreformálták a közlekedési lámpát Oroszországban A hagyományos lámpák helyett az új változat egy kijelzőn jeleníti majd meg a piros és a zöld jelzést is, valamint azt is mutatja, mennyit kell várni a jelzés váltásáig. A lámpák még nem jelentek meg a városokban, de hamarosan tesztelik őket.