Tavaly januárban írtuk arról a Rakétán, hogy a Google feldarabolásával végződhet a per, amely szerint a cég illegálisan épített ki és tart fenn monopóliumot az internetes hirdetési piacon. Mégsem emiatt fáj most a feje a Mountain View-i menedzsereknek: egy másik eljárás, amelyről fél évvel később számoltunk be, hasonló vádakat fogalmazott meg, de nem az internetes hirdetések, hanem az internetes keresések terén.

Utóbbi piac kilencven százaléka a Google-é, és nem bízzák a véletlenre, hogy a termékük utcahosszal a konkurencia előtt maradjon: többtízmilliárd dolláros megállapodásokat kötnek például az Apple-lel és a Samsunggal, hogy az iPhone-ok és a Galaxy telefonok alapértelmezett keresője a Google legyen, de ugyanezt teszik a Mozilla böngészője esetében is. A cég szerint ez semmiben nem különbözik attól, amikor egy csokigyár fizet a szupermarket-láncoknak, hogy jól látható helyre tegyék a polcokon a termékeit. A kormány szerint azonban ez gátolja meg abban a Microsoft Bingjét vagy a magánszféra-fókuszú DuckDuckGót, hogy növeljék a piacrészüket. Az ügyben eljáró bíró egyetértett a vádakkal, és augusztusban úgy határozott, hogy a kormánynak és a cégnek be kell nyújtania javaslatokat, hogy hogyan szűntethető meg a jogsértő állapot.

Amint arról a The New York Times beszámolt, az igazságügy szerdán azt kérte, hogy adassák el a Google-lel a Chrome-ot. A böngésző közel hetven százalékos piacrészével domináns szereplője az internetes forgalomnak; felbecsülhetetlen értékű információkat biztosít a cégnek arról, hogy merre barangolunk a weben.

Az Android esetében pedig arról kellene gondoskodnia a Google-nek, hogy ne tegye kötelezővé a készülékgyártóknak a cég alkalmazásainak a telepítését. Ha ez nem történik meg, vagy nem hoz eredményt, jöhet az Android kényszereladása is.

Sokat használt böngésző első tulajdonostól eladó

A Bloomberg becslései szerint a vételár tizenöt-húszmilliárd dollár lehetne, ám Casey Newton, a Platformer hírlevél szerzője rávilágít: azok a cégek, amelyeknek lenne pénzük egy ilyen akvizícióra, mind újabb monopóliumokat tudnának így létrehozni, gondoljunk csak az Apple-re, a Microsoftra vagy akár az OpenAI-ra. Emellett kérdés, hogy mindezzel mit érne el az igazságügy. A böngészők első elindításakor megjelenő keresőválasztó képernyő már így is EU-előírás, ahogyan az is, hogy a Google-nek elérhetővé kell tennie a keresési adatait a riválisai számára, hogy azok megpróbálhassák behozni a hátrányukat a céggel szemben. És míg az előbbi rendelkezés nem hozott érezhető változást a keresési piacon, az utóbbi a generatív mesterséges intelligenciákon alapuló keresőkkel lehet, hogy felrázná a versenyt.

A Google december 20-ig jelezheti a bírónak, hogy mit tartana megfelelő megoldásnak a keresőmonopólium felszámolására. Ítéletre jövő nyár végén számíthatunk.

(Borítókép: Flux képgenerátor)

Történelmi pert vesztett a Google Az ítélet szerint a Google törvénytelen eszközökkel tartotta fenn a keresőmotorok terén elért monopóliumát, azt ugyanakkor egyelőre nem lehet tudni, hogy ennek mi lesz a következménye.