Plusz háttérinformáció, hogy a második magyar műhold, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) diákjai és oktatói által fejlesztett SMOG-P 2019. december hatodikán állt föld körüli pályára, a Rocket Lab amerikai magáncég Electron rakétája a harmadik magyar műhold, a magánfinanszírozású ATL-1 társaságában. Azóta megtudtuk, hogy a műholdak stabilan működnek, ahogy az űrbéli üzemi állapotok is beálltak. Most pedig a BME kommunikációs csapata elárulta, hogy a SMOG-P-vel elérték céljukat, hiszen az eszköz mostanra kétezer mérést készített, melyek alapján már szinte teljesen elkészült a bolygót körülölelő rádiófrekvenciás szennyezettség térképe.
Eddig minden olajozottan működik
Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének docense, a SMOG projekt vezetője elárulta, hogy a világ legkisebb, 5x5x5 centiméteres műholdja kilövése óta hibátlanul működik, azaz biztosra vehetjük, hogy teljesíti küldetését: egyrészt a fedélzeti berendezéseinek működéséhez megfelelő környezetet teremt, másrészt méri a földi elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzást, azaz elektroszmogot. Mindezt a Budapestről kapott parancsoknak megfelelően, folyamatos adatvisszaküldéssel. A SMOG-P tervezésének legnagyobb kihívása fejlesztői oldalról a berendezései működéséhez megfelelő környezeti hőmérséklet és energia-ellátás, illetve -tárolás biztosítása volt. A két legnagyobb változásnak kitett alrendszer a műhold oldalainak belső felületén elhelyezkedő elsődleges energiaellátás (PCU1), valamint a belső térben lévő, a földi rádiós kapcsolatokért felelős kommunikációs (COM) egység. Az apró műhold nélkülözhetetlen rendszerei mindenféle tekintetben az elvárások szerint működnek. Legalábbis ezt mutatják az elmúlt hat hónap tapasztalatai. (Ezen a linken háromdimenziós térképen láthatjuk a méréseket.) "A SMOG-P fő küldetése a Földünket körülvevő, ember keltette elektroszmog jelenlétének igazolása, feltérképezése. A háromszázötven kilométer magasságú pályán keringő műhold vevőantennájába négyezer kilométer átmérőjű, kör alakú területről érkeznek jelek. A műhold lassú pörgése és a vevőantenna nem izotróp iránykarakterisztikája miatt, kis időeltérésekkel kell ismételni a méréseket, majd a legnagyobb amplitudójú jelet figyelembe venni.
"Eddig csaknem kétezer mérés készült"-közölte Gschwindt András.
A SMOG-P mérési adatainak köszönhetően tehát most már a Földet beborító elektroszmogról is van térkép, igaz, érthető okokból ez a térkép nem fedi le a Föld teljes felszínét: "Az óceánok fölött jelmentes a műhold pályája, mert nincsenek jelforrások"-mondta a SMOG projekt vezetője. Ha minden a tervek szerint halad, a SMOG-P-t hamarosan a SMOG-1 is követheti az űrbe. Érdekesség, hogy a műegyetem műholdfejlesztői a SMOG-1-et hamarabb megépítették, aztán menet közben úgy adódtak a pályára állító hordozóeszközök elérhetőségei, hogy a másodpéldányból készült el előbb egy rakétára rakható műhold, a SMOG-P. A két zsebműhold azért nem tekinthető ikertestvérnek, mivel a SMOG-1 a Földön maradt, így több idő jutott rendszerének fejlesztésére. Gschwindt András ezzel kapcsolatban megjegyezte:
"Az őszi startra váró SMOG-1 kisműholdunk működése során már valószínűleg lehetőségünk nyílik egy szélesebb frekvenciasávban, immáron az 5G mobil hálózatok által használt kilencszázhatvan MHz alatti tartományban a komponenseik megfigyelésére is, így a szmogtérképünk még részletesebb lehet."
A SMOG-P pályájának magassága hetente mintegy négy-öt kilométerrel csökken, vagyis várhatóan nem éri el az egyéves kort, és szeptember végén, a sűrűbb légrétegekben felperzselődik.
(Forrás, Fotó: SMOG-1-MTI/Balaton József, Nagy Attila Károly)
