s

Forradalmasíthatja az űrutazást a NASA atomórája

2021 / 07 / 17 / Justin Viktor
Forradalmasíthatja az űrutazást a NASA atomórája
A NASA elvégezte új atomórájának tesztjét, melytől azt várják, hogy forradalmasíthatja majd az űrutazást. Az eszköz az első olyan műszer, mely segíthet az űreszközöknek önerőből elérni a nagy távolságokban található célpontjaikat.

Egy év keringés

A NASA Deep Space Atomic Clock (DSAC) atomórát 2019 júniusában lőtték fel egy műholdon, ahogy arról már mi is beszámoltunk. Az óra Föld körüli keringéssel töltött első éve alatt teljesítményével felülmúlt bármilyen egyéb, az űrben előtte használt időmérő szerkezetet. A DSAC legalább tízszer stabilabban működött, mint a GPS-műholdak órái, ami már ahhoz is elég megbízható működést jelent, ami a jövő küldetéseinek űrnavigációjához szükséges.

Ma még úgy történik a Naprendszeren belüli navigáció, hogy az űrszondák a Föld antennáinak jeleit befogva, visszaküldik ezeket a jeleket.

A Földön található ultraprecíziós atomórák mérik a jelek útjának megtételéhez szükséges időt, ami órákig is tarthat, hogy pontosan meghatározzák egy űrhajó helyzetét.

Az új atomóra nem csak pontosabb, de sokkal kisebb is, mint az eddigi modellek. A felhasználásával az űrhajó egyszerűen megmérheti, mennyi ideig tart a jelek útja a Földről az antennájáig, és ebből már könnyedén kiszámíthatja saját helyzetét is. Ha az emberiség valaha kijut majd a mélyűrbe, a navigáció függetlenítése a Földtől lehetővé teheti az önvezető, űrhajók megjelenését, vagy egyfajta GPS-szerű navigációs rendszer használatát más bolygókon.

Elektromosan töltött atomok

A DSAC pontosságát az adja, hogy elődeivel ellentétben, nem semleges töltésű, hanem elektromosan töltött atomokat vagy ionokat használ az idő múlásának mérésére. Az atomokat ráadásul elektromos mezőkkel csapdázzák, ami megakadályozza, hogy a tárolószerkezetük falaiba ütközzenek. Ezek miatt az ütközések miatt a GPS rendszerek műholdas óráinak semleges atomjai rendszeresen elveszítik a megfelelő ritmusukat.

Mézer

A mézer olyan eszköz, amely koherens elektromágneses hullámokat hoz létre és sugároz ki. A szó az angol Microwave Amplification by Stimulated Emission of Radiation, azaz mikrohullámú erősítés stimulált sugárzás által kifejezés rövidítése. A ma leggyakoribb mézer, a hidrogénmézer, amelyet atom frekvencia standardnak (atomóra) használnak. Más atomóra típusokkal együtt alkotják a "Temps Atomique International" (Nemzetközi atomidő) vagy a TAI-t. Ez szolgáltatja a nemzetközi időskálát, amelyet a Bureau International des Poids et Mesures, (BIPM) koordinál. Az első atomórát Norman F. Ramsey és kollégái alkották meg. A mai mézerek hasonlóak az eredetihez.

A DSAC pontosságára jellemző, hogy az amerikai haditengerészeti obszervatórium hidrogén mézerével összevetve az űróra körülbelül 26 pikoszekundumot csúszott egy nap alatt. Ez a teljesítmény összehasonlítható a mélyűrben történő navigációhoz jelenleg használt földi atomórákkal.

(Forrás: NASA, NASA, Wikipédia Kép: NASA)

Ez is érdekelhet:

Az Egyesült Királyság nukleáris űrhajója lefelezné a Mars-utazás idejét A Rolls-Royce az Egyesült Királyság Űrügynökségével összefogva szeretné forradalmasítani az űrutazást, újonnan fejlesztendő atomhajtóművek alkalmazásával. A Marsig tartó út így jelentősen lerövidülhet, és lehetővé válhat a mélyűr meghódítása.

Egy kutatónő, aki épp most tízszerezte meg űrhajóink sebességét, új generációs plazmahajtóművével A prototípus készítés előtt álló plazmahajtómű alkalmazásával hamarabb juthatnak el az űrhajók a távoli bolygókra, sokkal gyorsabban mint a mai megoldásokkal lehetséges, sőt, akár ennél is sokkal, de sokkal messzebbre.

Négy űrhajó valós idejű repülése, átlátszó rakétatestekkel Az alábbi videóban az emberiség öt kiemelkedő szuper-vívmánya, öt olyan eszköz repül egymás mellett áttetsző hajótesttel, melyek önállóan is képesek elérni a világűrt.


Az indítóállásról nézve méginkább mellbevágó, ahogy a hatalmas Super Heavy visszatér
Az indítóállásról nézve méginkább mellbevágó, ahogy a hatalmas Super Heavy visszatér
Ahogy arról korábban írtunk, a SpaceX vasárnap első alkalommal hozta vissza épségben a Starship-rendszer első fokozatát, azaz a Super Heavyt, mégpedig nem is akárhogy: a hatalmas, 70 méter magas gyorsítórakétát az indítóállásra szerelt robotizált karok segítségével kapták el.
A tudományos fantasztikum hozta meg a hírnevét, most a valóságban is küldetés indult az Europához
A tudományos fantasztikum hozta meg a hírnevét, most a valóságban is küldetés indult az Europához
Ne kíséreljétek meg itt a leszállást - szólt az Űrodisszeia figyelmeztetése a Jupiter jeges holdjával kapcsolatban. Egy NASA küldetés most éppen oda indul, hogy az élet feltételeit kutassa.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.