Már korábban is beszámoltunk a japán kormány azon döntéséről, miszerint a 2011-ben károsodott Fukusima Daiichi atomerőmű hűtésére használt szennyezetté váló vizet, amelyet az erőművet működtető TEPCO (Tokyo Electric Power Co.) már csak jövő év végéig tud tárolni, a Csendes-óceánba engedik.

Az időközben összegyűlt, több mint 1000 tartálynyi vizet előzetesen az ALPS-ban (Advanced Liquid Processing System, Fejlett Folyadékfeldolgozó Rendszer) kezelik: miután a cézium és a stroncium szintjét csökkentették és a sótlanító létesítményen is keresztül haladt a szennyvíz, az ALPS-ba kerül, ahol a radioaktív összetevők nagy részét eltávolítják belőle.

Egy kivételével: a hidrogén radioaktív izotópja, a trícium a vízben marad,

mivel a kémiai reakciók során olyannyira szoros köteléket alakít ki a vízmolekulákkal, hogy a szétválasztásuk igen bonyolult feladatot jelent. A vízmolekulák két hidrogénatomjának egyikének helyét ugyanis átveszi a trícium, ezt pedig csak elektrolízissel, és tisztítással lehet eltávolítani, amely az összetevőket tiszta oxigénre, hidrogénre és tríciumra bontja le. Ezzel a technológiával foglalkozik az amerikai Kurion cég is, de, mikor 2016-ban bejelentették az új MDS (Modular Detritiation System) prototípusuk előzetes tesztjeinek sikerét, azt is hozzátették, hogy a rendszer nem alkalmas a fukusimai probléma megoldására, mivel túl költséges lenne a használata.

A vizet azonban valahogyan el kell szállítani az erőmű közeléből, mielőtt a tárolók betelnek, a feladat kivitelezését pedig még sürgősebbé teszi a tény, hogy szükség lesz a helyre a további munkákhoz, amelynek során a veszélyes hulladékot eltávolítják a reaktorokból. Bár ezt a műveletet 2021-ben tervezték elindítani, de a járvány miatt leállások következtében a kivitelezéshez szükséges robotkart fejlesztő brit cég az eszköz tesztelését 2022-re halasztotta az Asahi híre szerint.

A TEPCO szerdán további részleteket hozott nyilvánosságra azzal kapcsolatban, hogy hogyan fog zajlani a víz kiengedése: azt már korábban lehetett tudni, hogy a program több évtized alatt fog lezajlani és előtte a szennyvizet olyan mértékben felhígítják, hogy a benne található trícium szintje a hivatalosan elfogadott értéknek mindössze töredéke lesz, de az új tervek szerint még egy óvintézkedés bevezetésével igyekeznek garantálni, hogy a környék halászati ipara ne szenvedjen az eddigieknél is nagyobb károkat.

A vizet ugyanis egy egy kilométer hosszúságú, víz alatti alagúton keresztül fogják eltávolítani

- írja a Japan Times.

Ezzel a remények szerint elkerülhetővé válik, hogy a halászok termékei iránt még nagyobb bizalmatlanság alakuljon ki, igaz, hogy már jelenleg is alacsonyabb áron kell, hogy árusítsák a portékáikat. A japán kormány ezenfelül további módszerekkel is segíteni fogja az előállításért, feldolgozásért, és a fogyasztókhoz való eljuttatásért felelős ipari szereplők munkáját és, amennyiben negatív hatás éri az üzleti tevékenységüket, kompenzációt ajánl a károsodott felek számára a TEPCO közleménye szerint.

A radioaktivitás mértékének egészségre veszélytelen szintjét pedig egy új módszerrel is bizonyítják majd, ahogy arról a Nippon júliusban beszámolt, a cég jövő nyáron az óceán vizével kevert, hígított és a kezelésen átesett hűtővízben halakat fog nevelni, hogy ellenőrizze az állapotukat és a túlélési esélyeiket. A lepényhalak és kagylók egészségét a tengervízben nevelkedett élőlényekével összevetve kiderül majd, hogy pontosan milyen mennyiségű az a tríciumtartalom, amely már biztonságosnak mondható a halak számára és ez, a tervek szerint, segíti a környékről származó élelmiszerek iránt elvesztett bizalom helyreállítását.

(Fotó: IAEA Imagebank, TEPCO)

További cikkek a témában:

Fukusimában elkészült a világ legnagyobb hidrogéntermelő üzeme Igazán szimbolikus, hogy a kilenc éve a szökőár által lerombolt területen egy összedőlt atomerőmű mellett a jövő tiszta energiahordozójának gyártásával indul be újra az élet.
Jó ötlet-e Japán részéről a fukusimai radioaktív vizet beleönteni a Csendes-óceánba? Habár a víz önmagában nem veszélyes bizonyos szakértői vélemények szerint, azért akadnak vele problémák, és a terv végrehajtása rengeteg problémát okozhat az élővilágon kívül a japán társadalomban, valamint a diplomáciai kapcsolatokban is.
Az atomenergia-ipar állapota tíz évvel Fukusima után A világ sürgős szén-dioxid-mentesítésében valaha komoly szerepet szántak az atomenergia-iparnak, de vajon így van-e ez még ma is? Fukushima talán mindent megváltoztatott