A Szobrász csillagképben, a Földtől mintegy kétszáz fényév távolságra megfigyelhető TOI-178 csillag körül nagyon szorosan hat bolygó kering, - egy kivételével - szabályos rendben. Szabó M. Gyula kutatóprofesszor szerint a csillaghoz legközelebbi bolygón kívül a többi planéta rezonanciában van egymással, ami azt jelenti, hogy a csillag körüli keringés során bizonyos konfigurációk rendszeresen ismétlődnek.

Fura dolog történik a Mars déli sarkvidékén lévő mosolygó kráter arcával Az Arizonai Egyetem munkatársai összehasonlították a kráter 2011-es és 2020-as fotóját, a különbség pedig egészen döbbenetes.

A csillagászoknak két módszer kombinálásával sikerült összegyűjteniük a legfontosabb információkat a rendszerről és bolygóiról, amelyek mindegyike csillagához jóval közelebb kering, mint a Nap–Föld-távolság, és sokkal gyorsabban járja körbe azt, mint bolygónk a csillagunkat. A leggyorsabb (legbelső) bolygó mindössze néhány nap alatt tesz meg egy kört, míg a leglassúbbnak ez körülbelül tízszer annyi ideig tart. A hat bolygó mérete nagyjából a Földé és annak háromszorosa között van, míg tömegeik másfél és harminc földtömeg közötti. Némelyik a Földnél nagyobb kőzetbolygó (szuperföld), mások pedig a Naprendszer külső planétáihoz hasonló gázbolygók, de azoknál kisebbek (mini neptunuszok).

Rezonáns táncot lejtő bolygók

A bolygók rezonáns tánca több égi mechanikai érdekességnél, ugyanis a rendszer múltjáról is hordoz információt. „A rendszerben a pályák nagyon szépen rendezettek, ami arra utal, hogy az a születése óta nagyobb megrázkódtatások nélkül fejlődött – magyarázza a cikk egyik társszerzője, Yann Alibert (Berni Egyetem). Hozzáteszi:

"Ha a rendszert korábban nagyobb zavar érte volna, például egy hatalmas becsapódás, a törékeny pályakonfiguráció azt nem élte volna túl.”

Szabó M. Gyula az Info Rádiónak adott interjúban egy szintetizátoron azt is bemutatta, hogy ez a rezonancia hogyan szólaltatható meg zenei akkordként. Mint mondta, annak idején Johannes Kepler fejében vetődött fel, hogy a bolygók mozgását zenébe konvertálja. Úgy gondolta, minél gyorsabban halad egy bolygó a pályáján, annál magasabb hangot lehet hozzá rendelni. A rezonáns bolygókkal kapcsolatban pedig fölvethető, hogy a keringési periódusokhoz adott esetben zenei hangok is tartozhatnak, amelyek kellemesen szóló akkordot képezhetnek, ahogy ez a TOI-178 esetében hallható. (A rezonancia ritka jelenség, de a Naprendszerben is megtalálható.)

Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy egyebek mellett a Jupiter három holdja, a Io, a Ganymede és az Europa is rezonanciában keringenek a gázóriás körül. A Naprendszer kialakulásának időszakában pedig nagy jelentősége volt annak, hogy a Jupiter és a Szaturnusz néhány százmillió évig szintén rezonanciában keringett. „A Jupiter két keringése alatt a Szaturnusz pontosan egyszer keringett. A két égitest kölcsönhatása pedig teljesen átrendezte az egész Naprendszert, aminek során az Uránusz és a Neptunusz is helyet cserélhettek – magyarázza a kutatóprofesszor.

"Ennek során az Uránusz is kijjebb dobódott, de a Neptunusz még sokkal jobban.”

A szakértő szerint a bár TOI-178 körül szorosan keringő bolygókon az élet nem képzelhető el a pusztító a forróság miatt, mégis az ilyen és ehhez hasonló bolygórendszerek, exobolygók vizsgálatával a Naprendszer kialakulásáról és a Nap körül lezajlott folyamatok alternatíváiról is sok ismeretet szerezhetünk.

További cikkek a témában:

A Föld hamarosan elveszti az egyik holdját Ám előtte még sor kerül egy utolsó találkozóra a két égitest között a jövő héten.

A NASA olyan csillagrendszert talált magyar közreműködéssel, amit el sem akartak hinni Páratlan csillagrendszer került a NASA bolygóvadász műholdjának célkeresztjébe, hat csillag, három bináris rendszerben, és mindegyik páros egyben a többi körüli pályát is bejár, egy gigantikus háromszögben forgó izzó tűzkerékként, a semmi fekete bársonyabroszán.

A NASA támogatásával készülhet el a magyar találmány, amivel feltérképezhetik a Hold vízkészletét A Puli Space által kifejlesztett "vízszimatoló" rendkívül fontos szerepet játszhat a Holdra tervezett bázis megvalósításában.

(Fotó. Pixabay, Forrás: ELTE)