A búza, kukorica és egyéb szemes termény tárolására általában hatalmas, több méter magas silókat vagy más nagy kiterjedésű tárolókat használnak a gazdák, azonban a hosszú várakozás alatt, amíg a termény/takarmány felhasználásra kerül, az könnyen bepenészedhet, összetapadhat, esetleg a siló kivezető nyílása is eltömődhet, ezeknek a problémáknak az elkerülésére vagy kezelésére pedig szükséges egy-két munkásnak rendszeresen bemennie a tárolókba, ahol a termény tetején állva próbálják meg elhárítani a felmerülő akadályt. Ez a látszólag egyszerű feladat azonban könnyen életveszélyessé válhat, mivel, ha a gabonaszemek elindulnak, futóhomok módjára ejtik csapdába és temetik maguk alá a szerencsétlenül járt embert.

Ilyenkor alig pár másodperc áll csak rendelkezésre a reagáláshoz, de sokszor nincs a közelben segítség, így a fulladás elkerülhetetlenné válik.

Évente sok ember életét követelik a gabonasilók, csak az Egyesült Államokban húsz és harminc közé tehető azoknak a száma, akik ilyen módon vesztik el az életüket.

Az Iparikatasztrófák blogja szerint a számok 2010-ben különösen megugrottak a kiemelkedően magas kukoricahozam miatt, a 2009-es 38 baleset helyett 51-et jegyeztek fel ekkor, ezeknek a fele járt halállal. A Purdue Egyetem 2020-ban kiadott jelentése szerint, melyet az Egyesül Államok mezőgazdasági baleseteiről készítenek minden évben, a tavalyi év során összesen 35 olyan bejelentés érkezett, amelyben a gabonatárolókban csapdába esett munkásokról számoltak be, ennek nagyobb része, 20 eset volt halálos kimenetelű. Az egyetem közleménye szerint a nem halálos baleseteket méghozzá gyakran be sem jelentik, így a pontos számokat nehéz megbecsülni. A probléma azért is súlyos, mert, ahogy Zane Zents szoftvermérnök is elmondta Nebraska Tv-nek, ezek megelőzhető halálesetek.

"Ez olyasmi, amivel nem gondolom, hogy a 21.században még mindig foglalkoznunk kellene."

A Nebraskai Egyetem hallgatói, Zents és Ben Johnson azonban megtalálták a megoldást, amellyel valóban a múlt problémájává tehetik a silóbaleseteket. Kifejlesztették azt a robotot, amely a szemestermény tetején manőverezve el tudja végezni azokat a munkákat, amelyeket eddig az embereknek kellett kivitelezni, így potenciálisan életeket menthet.

A robot, egy kis csavarral, a gabona legnagyobb ellenségének nevét és formáját kapta, de ebben az esetben a zsizsik felbukkanása örömteli eseményt jelent. A Grain Weevil (Gabona Zsizsik) körülbelül 13,5 kilogrammot nyom, vagyis sokkal könnyebb, mint egy felnőtt ember (bár a silókban végzett munkát gyakran gyerekekre vagy tinédzserekre bízzák) és a hasán elhelyezett propellerjei segítségével halad előre, ezekkel egyúttal meg is töri a gabona és kukorica egyberagadt szemeit, így egyenletesen osztja el a terményt a tárolóban. A távoli irányítással működő gép nagyjából másfél méternyi kukorica alól tud kimászni magától, amennyiben őt is elnyeli a csapda. A robot még fejlesztés alatt áll, de hamarosan elkezdik hat helyszínen a tesztelését és készül az automata üzemmódú változata is, a tervek szerint pedig 4000 dollár (1 200 000 forint) alatti áron teszik majd elérhetővé, mikor kereskedelmi forgalomba kerül.

A Grain Weevil így nemsokára már a silókban teljesíthet szolgálatot és előzheti meg az értelmetlen halálokat, valamint beteljesíti eredeti célját, amely a megszületését motiválta, vagyis lehetővé teszi, hogy a farmereknek soha többé ne kelljen bemásznia a veszélyes gabonatárolókba.

(Forrás: Freethink Fotó: Grain Weevil)

További cikkek a témában:

Óránként százezer gyomot tép ki a földből egy mezőgazdasági robot Egy személy átlagosan egy hektárnyi földet képes kigyomlálni naponta. A Carbon Robotics legújabb fejlesztése akár húszat is.
Kritizáljuk a gépeket, pedig azok el- és feltakaríthatják az emberiség mocskát Van az életnek egy területe, ahol kifejezetten a javunkra válna, ha a gépek elvennénk a munkánkat: ez nem más, mint a folyókat elárasztó hulladék és olaj kipucolása. A dánok már léptek is az ügy érdekében.
Nemsokára a fizikai munkát is home office-ban végezhetjük, az alteregóink dolgoznak majd helyettünk Különös időszakok különös megoldásokat szülnek: Japánban már az árufeltöltőknek sem kell munkába járni, avatárokat használnak és otthonról, VR headsettel pakolják a polcokat. A telepresence végleg megváltoztathatja a világot, beleértve a fizikai munka világát is.