Nemsokára a fizikai munkát is home office-ban végezhetjük, az alteregóink dolgoznak majd helyettünk

2021 / 01 / 21 / Bobák Zsófia
Nemsokára a fizikai munkát is home office-ban végezhetjük, az alteregóink dolgoznak majd helyettünk
Különös időszakok különös megoldásokat szülnek: Japánban már az árufeltöltőknek sem kell munkába menni, avatárokat használnak és otthonról, VR headsettel pakolják a polcokat. A telepresence végleg megváltoztathatja a világot, beleértve a fizikai munka világát is.

A telexistence ("távoli létezés") koncepcióját Dr. Susumu Tachi, a Tokiói Egyetem professzora vezette be a köztudatba még az 1980-as években.

A telexistence révén lehetőség nyílik rá, hogy az emberek megtapasztalják, milyen egyszerre két helyen lenni és cselekedni: miközben az egyik helyszínen fizikailag passzívak vagyunk, a másik valóságban szabadon kivitelezzük a terveinket.

A gondolati koncepció tényleges megvalósításának egyre nagyobb teret enged a fejlődő technológia, a virtuális valóság szemüvegek, haptikus kesztyűk és robotok, melyeket avatárként lehet használni. Ugyan a Telexistence céget csak 2017-ben alapították, Tachi professzor elnökletével, de a különböző telexistens robotok már korábban kezdtek megjelenni a kutatók laboratóriumaiban, köztük a Telesar robotszéria, melynek ötödik tagját, a Telesar V-öt már valódi avatárként alkalmazták.

A Model-T robotot, melyet külsőleg kengururól mintáztak, de némileg démonira sikerült a kinézete, júliusban mutatta be a tokiói Telexistence robotikai cég. Az elnevezéssel a Ford első tömeggyártásra szánt autójára, a Ford Model T-re utalnak, ezzel is jelezve a robot és a cég valódi küldetését, vagyis hogy egy olcsóbban előállítható gép forgalomba hozatalával kiterjesszék a gépek által végzett munka hatókörét és sokkal közelebb hozzák azt az emberek hétköznapi életéhez: megszülessen az igazán testközeli humán-robot együttműködés.

A cél elérése érdekében az árakat alacsonyan kell, kellene, tartani, ez pedig némi kompromisszumot igényel például az anyaghasználatban, a Model-T egyelőre csak két kiló súlyt képes felemelni mindkét kezével. Más tekintetben viszont megelőzi társait : a H.265/HEVC használatával, mely a leghatékonyabb nemzetközi standard videókódolás a távoli irányítású robotok számára, a lehető legkisebb késleltetéssel működtethető a robot, ez mindössze 50 milliszekundum (50 ezredmásodperc) eltérést jelent a kamera és az operátor monitora között, ami hasznos lehet, ha például egy pakolás közben lepottyanó üveg után kell nyúlni, bár a kenguru mozgása inkább lassított felvételnek tűnik egyelőre.

Míg egy emberi munkás számára egy másodpercbe kerül feltenni egy palackot a polcra, addig ez a Model-T-nek nyolcszor, kilencszer olyan hosszú időbe telik, ezt a Telexistence egyik alapítója, Yuichiro Hikosaka árulta el a Wall Street Journalnak. A robot mesterséges intelligencia “agya” tanulással sajátítja majd el a megfelelő mozdulatokat és így egyre precízebb és gyorsabb működésre lesz képes, ehhez viszont minél széleskörűbb használatra lesz szükség, amit némileg gátol, hogy egy robot valamint a hozzátartozó humán operátor és az ő VR headsetjének és haptikus kesztyűjének költségei nemigen teszik anyagilag vonzóvá ezt a fajta modern dolgozót a munkaadók számára.

Az árufeltöltő kenguru-avatár ennek ellenére már szeptemberben belekezdett jövőt formáló missziójába Japán egyik, a Tokiói-öböl partján álló konbinijének raktárában.

A konbini a szigetországban nagyon népszerű kisbolt típus, nagyjából a mi éjjel-nappalijainknak felel meg, ahol bármihez hozzá lehet jutni, beleértve a fénymásolást, vagy helyben étkezést is. A legnagyobb üzletláncok közül kettő, a Lawson és a Familymart kezdte el alkalmazni a telepresence árufeltöltőket, a Familymartnak pedig távoli víziói is vannak a rendszerrel kapcsolatban: 2022-re húsz boltjukban tervezik bevezetni a Model-T-t, később pedig az összesben. Ezt nem csak Japán robotok iránti szeretete indokolja, hanem a munkaerő hiánya is. A telepresence, vagyis headsettel, okosszemüveggel távolról is bekapcsolódást biztosító platform lehetőséget ad rá, hogy egy munkásnak ne kelljen egész nap egy helyszínen tartózkodnia (még akkor is, ha nincs elvégzendő feladata), hanem akár otthon a fotelben ülve kiválaszthatja, hogy melyik robot felett vegye át az irányítást, attól függően, éppen hol van munka, megcsinálja a kijelölt feladatot, majd átvált egy másik avatárba.

Így megvalósul a munka világának transzformációja, “az a platform, ami felszabadítja az embereket a távolság és az idő kötelékei alól”

- mondta Yuichiro Hikosaka.

A technológia fejlődésével és a latencia csökkenésével a telepresence megoldások egyre nagyobb jelentőséget kapnak az emberek számára nehéz vagy veszélyes terepeken, bombák hatástalanításánál például már régóta alkalmazzák. Az Egyesült Királyságban most ősszel különített el a kormány egy 650 000 fontos alapot olyan telexisztens alkalmazások kifejlesztésére, melyek a védelmi és biztonsági munkákat segítik, később pedig egy holisztikus egésszé gyúrják össze a három területen (haptikus technológia, telepresence és robotika) kialakított innovációkat. Az viszont, hogy a telepresence lassan begyűrűzik a hétköznapokba, és olyan, extrém kihívásokat nem nagyon tartogató állásnál, mint amilyen az árufeltöltés is megjelenik, azt jelentheti, a robotforradalom tényleg közeleg, ennek másik nagyon hatásos elindítója lehet a RaaS, vagyis Robot as a Service, robotbérlés elterjedése.

De a robotkenguru forradalom egyelőre csak a raktárak mélyén kezd kibontakozni, az otthonaink ajtaján csak később fog kopogtatni.

A Model-T kengurut a bolt hátsó helyiségébe száműzték, hiszen a vásárlókkal teli üzletben sokkal problémásabb lenne a manőverezés. “Lehet, hogy még húsz évbe is beletelik, mire a robotok az emberek otthonában is elkezdhetnek dolgozni.” - mondta Takeo Kanade, a Carnegie Mellon Egyetem professzora, aki tanácsadóként segíti a Telexistence-t - “Ahhoz, hogy a robotok igazán hasznosak legyenek otthon, meg kell tanulnunk kommunikálni. Az alapvető dolog, ami hiányzik, annak megértése, hogyan viselkednek az emberek.”

(Fotó: Telexistence, GettyImages)

Ez is érdekelhet:

Egy magyar cég olyan virtuális valóságot alkot, amilyet eddig csak sci-fikben láttunk A Hybriről egyszerre juthat eszünkbe a Black Mirror, a Szárnyas fejvadász 2049 vagy A nő.
A virtuális valóság már nem is annyira virtuális A Varjo egy lépéssel közelebb visz minket a Mátrix utópisztikus világához.
Mikor váltja fel végre a Skype-ot és a Zoomot a VR-sisak? Azt hittük, a járvány lesz a VR nagy pillanata. Úgy tűnik, várnunk kell még.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Már készül a jövő “kvantuminternete”, amelynek kulcsa a kvantumdob
Már készül a jövő “kvantuminternete”, amelynek kulcsa a kvantumdob
A Koppenhágai Egyetem Niels Bohr Intézete már a jövő világhálójának, a “kvantuminternetnek” a legszükségesebb összetevőjén dolgozik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.