Eljött a génmódosított állati donorszervek ideje - sertésszívet ültettek egy végstádiumú betegbe
2022 / 01 / 12 / Bobák Zsófia
Eljött a génmódosított állati donorszervek ideje - sertésszívet ültettek egy végstádiumú betegbe
A Revivicor cég által kivitelezett génmódosítás miatt a disznó szíve nem nőtt túl nagyra és hiányoznak belőle azok a gének, amelyek növelik a kilökődés esélyét. A műtét sikerült, de az elkövetkező hetekben derül ki, hogy hosszú távon is működik-e a szerv a páciensben.

Alfa-gal cukrok

Az amerikai Revivicor cég körülbelül egy éve, 2020 decemberében kapta meg az engedélyt az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerfelügyeleti Hivatalától arra, hogy kifejlessze az úgynevezett GalSafe disznókat emberi felhasználásra, ami az élelmiszerként való forgalmazást és az orvosi jellegű alkalmazást is magában foglalja. A GalSafe a sejtek felszínén lévő alfa-gal cukrok létrejöttéért felelős gén kikapcsolását jelenti, amivel megakadályozható egyrészt a kilökődés emberbe való átültetés esetében, másrészt az allergiás reakciók kialakulása az arra érzékenyeknél fogyasztás közben.

A galaktóz-alfa-1, 3-galaktóz cukormolekulák eltávolítása azért lényeges, sőt, létfontosságú szempont a transzplantáció sikerének tekintében, mert ezek az egyébként minden emlős szervezetében megtalálható alkotóelemek az emberből és az emberszabású majmokból hiányoznak, emiatt a nagyobb szervek beültetése után az emberi testben védekezőreakciók indulnak be, amelyek az alfa-Galt tartalmazó sertésszerveket elpusztítják.

A génmódosítással megalkotott állatok veséje vagy szíve már kevesebb veszélyt hordoz a páciensek számára, de még sok kérdés merülhet fel a módszer gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban, mivel a technika viszonylag újnak számít: a Revivicor elődje, a PPL Therapeutics 2001-ben hajtott végre először sikeresen alfa-Galt elimináló módosítást sertésekben. A valódi műtétek során elért hatékonyság mértéke és az hogy az elvárások szerint alakul-e a végeredmény csak a gyakorlatból derülhet ki.

Az első kísérletek

A cég száz sertést nevel iowai telephelyén, amelyeket donornak szánnak, az első innen származó sertésvesét pedig tavaly októberben tesztelték humán alanyon. A kísérlet biztató eredménnyel zárult, a vese működött, de a műtét nem a megszokott módon zajlott, mivel nem egy beteg testébe ültették át a szervet, ahol hosszú ideig kellett funkcionálnia, hanem egy agyhalott páciens érhálózatára kötötték kívülről, mindössze két nap erejéig, amíg monitorozták a tevékenységét. A második ehhez hasonló vizsgálatot decemberben végezték el, de ekkor is külsőleg és csak 54 óráig működött a szerv.

Az első, Revivicor által módosított disznóból származó szív átültetésére viszont már a hagyományos körülmények között került sor: múlt pénteken egy végső stádiumban lévő szívbetegséggel küzdő amerikai férfi kapta meg a génmódosított szívet a Marylandi Egyetem Orvosi Központjában (UMMC). David Bennett, aki az elmúlt hónapokat kórházban, ágyban fekve töltötte, miközben már extrakorporális membránoxigenizációs kezelésre szorult, nem kerülhetett fel a transzplantációs listára, így az egyetlen esélye a túlélésre a sertésszív átültetése volt. Az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerfelügyeleti Hivatala) szilveszterkor adta meg az engedélyt a műtétre az ügy sürgősségére való tekintettel, a Marylandi Egyetem Orvosi Központjának beszámolója szerint akkor szoktak hasonló hozzájárulást kiadni egy kísérleti gyógyszerre vagy termékre, mikor ez az egyetlen lehetséges opció egy életveszélyben lévő beteg számára.

A jövő elérkezett

Az átültetett szívet nem csak az alfa-Gal cukrok eltávolításával módosították, hanem hat emberi gént is elhelyeztek benne, amelyek a kilökődés valószínűségét csökkentették, valamint egy gén kiiktatásával megakadályozták azt is, hogy túl nagyra nőjön a szerv, bár a disznók szíve egyébként nagyjából megfelel a transzplantációs célokra, éppen ezért esett ezekre az állatokra a választás az átültetések kivitelezéséhez. A beteg emellett egy újfajta gyógyszert is kapott a hagyományos immunszupresszánsok mellé, amelyet a Kiniksa Pharmaceuticals gyártott és amely még szintén a tesztfázisban van.

Tekintve, hogy ez volt az első ilyen jellegű műtét, méghozzá kísérleti fázisban lévő, teljesen új hozzávalókkal lebonyolítva, ezért nagy kérdés, hogy mi lesz a hosszú távú eredmény, valóban jól tud-e funkcionálni a génmódosított szív egy emberben.

A UMSOM (a Marylandi Egyetem Orvosi Iskolája) aneszteziológus professzora, Peter Rock elmondása szerint a műtét nem is sikerülhetett volna jobban, a páciens az operáció utáni napokban magához tért, az elkövetkező hetekben pedig folyamatosan figyelik majd az állapotát.

"Ez egy valóban történelmi és hatalmas lépés előre."

- mondta Bert W. O'Malley, a Marylandi Egyetem Orvosi Központjának vezetője - "Míg régóta a fővonalában voltunk a kutatásoknak, amelyek a xenotranszplantációnak, mint a szervkrízis lehetséges megoldásának ígérete felé vezettek, addig sokan úgy gondolták, hogy az áttörés csak a távoli jövőben fog bekövetkezni. Nem is lehetnék büszkébb, hogy azt mondhatom: a jövő elérkezett."

(Fotó: University of Maryland Medical Center, Pixabay/tomwieden)


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.