A Bay View névre keresztelt kampuszt még 2017-ben kezdték el építeni a Bjarke Ingels Group és a Heatherwick Studio tervei alapján, bár a története ennél is sokkal régebbre nyúlik vissza. Ahogy azt a New York-i The Vesselt is tervező Thomas Heatherwick tavaly a CNBC-nek elárulta, először még 2012-ben ült le a Google vezetőivel beszélgetni, noha kezdetben vonakodott elvállalni a megbízást. Ahogy ő fogalmazott, más technológiai cégek "kerítések mögötti privát világokat építenek maguknak", neki pedig nem állt szándékában olya épületet tervezni, amit csak a dolgozók egy szűk köre élvezhet.

Heatherwick egy Larry Page-dzsel való találkozó után mégis kötélnek állt, a feladat méretei miatt pedig egy másik sztártervező, Bjarke Ingels cégét is bevonta a projektbe. A cél az volt, hogy olyan, több ezer fő befogadására alkalmas épületet tervezzenek, amely rugalmasan alakítható az igényekhez, Heatherwicknek pedig kissé meglepő módon végül egy, a NASA Ames-i légibázisán tett túra során jött a megvilágosodás, hogyan is kéne ennek nekilátni. Bár a végeredményt látva nehéz lenne megmondani, de a tervező a tágas, több célra is használható hangárokat meglátva jött rá, hogy nekik is valami hasonlóra van szükségük.

A végeredmény egy csaknem 90 ezer négyzetméteres összterületű épület lett, amely méreteihez képest egészen egyedi megjelenést kapott, köszönhetően a tető különleges kialakításának. A "sárkánypikkelyeknek" nevezett elgondolás elsősorban a fenntarthatóságot szolgálja, ami a Google egyik legfontosabb szempontja volt a tervezésnél. A cég a korábbi vállalásai szerint 2030-ra szeretné teljesen karbonsemlegessé tenni a működését, így természetesen a Bay View-t is úgy tervezték meg, hogy az jelentős részben megújuló energiából nyerje a működéséhez szükséges elektromos áramot. A cég közleménye szerint ezt részben az épület mellett felépített szélerőműtelep biztosítja, részben pedig a tetőn elhelyezett, mintegy 50 ezer fotovoltaikus panel, amelyek a szokatlan elrendezésükből fakadóan egyenletesen tudják termelni az energiát reggeltől estig.

Asim Tahri, a Google kampuszprojektjeinek megújuló energiával kapcsolatos kérdéseiért felelős vezetője a Fast Companynak elmondta, hogy Kaliforniában egyre nagyobb problémát okoz, hogy a napelemek a napnak ugyanabban a szakaszában termelik az energia nagy részét, így ők tudatosan arra törekedtek, hogy kiegyensúlyozottabb legyen az energiatermelés. "Mivel a tetőn elhelyezett napelemek más-más szögben állnak, némelyik kora reggel gyűjt össze több napfényt, míg mások késő délután - ezek olyan időszakok, amikor az elektromos hálózatba kevesebb energia érkezik megújuló forrásokból" - magyarázta a lapnak, hozzátéve, hogy még az üveg prizmaszerű textúrája is azt a célt szolgálja, hogy a lehető leghatékonyabban gyűjtse össze a fényt.

A Bay View nagyjából az épület működtetéséhez szükséges energiának nagyjából a 90%-át fogja megújulókból fedezni, ami annak tükrében egészen komoly eredmény, hogy a Google az épület kialakításakor amit lehetett, elektromosan oldott meg, így többek között a konyhákban is elektromos áramot használnak gáz helyett.

Az új irodaépületben közel sem ez az egyetlen megoldás, ami a fenntarthatóságot szolgálja. A tetőszerkezet speciális kialakítása arra is alkalmas, hogy a segítségével összegyűjtsék az esővizet, amit aztán az épület mellett kialakított tavakban gyűjtenek össze, emellett az irodaház szennyvíztisztító rendszerrel is rendelkezik. A Google szerint a Bay View emiatt megfelel az ILFI (International Living Future Institute) által 2006-ban létrehozott Living Building Challenge tanúsítványnak, azaz a vízfelhasználása nettó pozitív. Ez azt jelenti, hogy az ivóvízen kívül minden vízigényt a helyszínen újrahasznosított vízből elégítenek ki, többek között ebből fedezik a hűtőtornyokhoz, a vécékhez és az öntözéshez szükséges vizet is. Az épületet teljes egészében geotermikus energiával fűtik és hűtik, amivel nem csak a szénkibocsátást sikerült jelentősen csökkenteni, de a hagyományos hűtőtornyokhoz képest évente mintegy 19 millió liter vizet is megspórolnak.

Ami az épület kialakítását illeti, a Google szerint a legfontosabb cél az volt, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt a közösségi funkció és az egyéni munkát segítő, szeparáltabb környezet között. Ezeket a területeket fizikailag is elválasztották egymástól egy emelettel, a felső szintet pedig különálló kis negyedekre bontották. A negyedeket beltéri kertek választják el egymástól és az épület közepe felé emelkedő rámpák kötik össze őket egymással, így a kisebb csapatok nyugodtan tudnak dolgozni anélkül, hogy a munkatársaik zavarnák őket.

Az épület belső kialakítása az úgynevezett biofil dizájn alapelveit követi, amelyben kiemelt szerepet kap a természetes fény, a növényzet, valamint az is, hogy minden asztaltól szabad kilátás nyíljon a külvilágra. A biofil dizájn hívei szerint ezek a megoldások javítják a dolgozók közérzetét és a kognitív funkciókat is, miközben csökkentik a munkahelyi stresszt. A természetes fény beengedésében szintén a tetőszerkezet játssza a kulcsszerepet, az ebből nyíló ablakok ugyanis közvetlenül az asztalokra irányítják a napfényt, és olyan árnyékolórendszerrel is ellátták őket, amely a napszak függvényében záródik és csukódik. A természetesség igénye köszön vissza az épület légcserélőrendszerében is, ami más légcserélőrendszerekkel szemben szintén 100%-ban a kinti levegőt használja.

Két év távmunka után a Google dolgozóinak április 4-től kellett visszatérniük az irodába, ahol hibrid munkarendben dolgoznak, vagyis napi három napot kell bent tölteniük a munkahelyükön. Bár a hírek szerint a dolgozók jelentős része inkább teljesen megmaradna távmunkában, az új iroda esetében ez nem jelenthet problémát, azt ugyanis a Google szerint már kifejezetten úgy alakították ki, hogy a hibrid munka szélesebb körű térhódításával is optimálisan tudjon funkcionálni a benti és a távolból dolgozó kollégák számára is.

A BIG-nek, a Hetherwick Studiónak és a Google-nek egyébként biztosan nem ez lesz az utolsó látványos, közös projektje, hiszen a két építésziroda tervezte a cég lenyűgöző, londoni székházát is, amelynek építése ugyan jelentős csúszásban van, de a hírek szerint már nem kell sokat várni a befejezésére.

(Fotó: Google)

Dűnék inspirálták a jövő irodaházát A Zaha Hadid Architects innovatív és merész épületei világszerte ismertek, a legújabb alkotásuk viszont még hozzájuk képest is egészen egyedi lett.