Bár az elmúlt években számos vállalat jelentett be fenntarthatósági célokat és az államok is egyre szigorúbban szabályozzák a környezetet károsító tevékenységeket, az összkép még mindig messze áll attól, ami a szakértők szerint ideális lenne: a világ országai idén minden eddiginél több szén-dioxidot bocsátottak a levegőbe, műanyagból mintegy 400 millió tonnányit állítottunk elő, a légszennyezés következtében pedig Magyarországon is több mint tízezren halnak meg évente.

Az elmúlt években ugyanakkor számos pozitív fordulat is történt, elég csak a Nagy csendes-óceáni szemétsziget felszámolását célként kitűző The Ocean Cleanup projektre vagy a svájci Climeworks Izlandon felépített szén-dioxid-semlegesítő üzemére gondolni. Alulról építkező környezetvédelmi kezdeményezésekért nekünk sem kell a szomszédba mennünk, a PET Kupa kezdeményezésére például az elmúlt években több száz tonnányi hulladéktól sikerült megtisztítani a Tiszát,

Ahogy a fenti felsorolásból is látszik, ha a fenntarthatóságról van szó, a kreatív ötletek nem mindig "felülről", a kormányzattól vagy a mamutvállalatoktól jönnek, egy-egy jó ötlettel akár egy néhány fős csapat is képes lehet olyan változást elérni, aminek hosszú távú hatásai vannak a környezetünkre. Ugyanez a kreatív gondolkodás köszönt vissza a Vodafone Magyarország Alapítvány és a Skool által szervezett Zöld kód - Kódolj a holnapért! elnevezésű rendezvényen, amelynek a november végén megtartott döntőjében tíz, általános iskolásokból álló csapat mutathatta be, milyen ötletekkel változtatnának korunk legnagyobb problémáin.

A versenykiírás szerint a 3.-8. osztályos diákokból álló, két vagy három fős csapatoknak az ENSZ által 2015-ben meghatározott Fenntarthatósági Fejlődési Célok alapján kellett ötletekkel előállniuk az előre meghatározott öt kategória valamelyikében:

• Minőségi oktatás
• Felelős fogyasztás és termelés
• Fellépés az éghajlatváltozás ellen és a szárazföldi ökoszisztémák védelme
• Fenntartható városok és közösségek
• Tiszta víz és alapvető köztisztaság

A döntősök a Vodafone új székházában, a Budapest One-ban mérhették össze a tudásukat, ahol a csapatok egy mentor iránymutatásai alapján, LEGO Boost készletekből igyekeztek fizikai formába önteni a korábban kidolgozott terveiket. Ez persze nem volt egyszerű feladat, hiszen az ötletek komplexitása a legtöbb esetben jócskán túlmutatott az építőkockák nyújtotta lehetőségeken, az elkészült robotok viszont így is jól szemléltették azokat a funkciókat, amelyeket a diákok kitaláltak.

Ötletekből pedig nem volt hiány: a Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hetedik osztályos tanulói például a méhpusztulás okozta ökológiai katasztrófát igyekeztek orvosolni egy olyan drónnal, ami elvégzi a méhek feladatát (Robotok a méhek szolgálatában), míg a Mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola csapata egy olyan robotot készített Lecsó néven, amely a hátrányos helyzetű gyerekeknek segít a másokkal való kapcsolatteremtésben. A fődíjat végül három csapat megosztva vihette haza:

• A Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium csapatának (Kurucz Lilla, Mokcsay Dóra, Zimmermann Katalin Emese) "Jelelj a jövőért!" pályázata: hallássérült gyermekek számára tervezett robot, mely mikrofonja segítségével jelnyelvre fordítja a beszédet.
• A Vörösberényi Általános Iskola csapatának (Ujfalussy Ádám, Kun Zalán, Rákász Bertalan István) "Robáz" pályázata: ipari porszívó teljesítményével és darálóval felruházott közterületi robotporszívó.
• A Budapest XIII. Kerületi Számítástechnikai Általános Iskola csapatának (Marozs Levente, Papp Levente Tibor, Töreki Dániel) "ZEM – Zöldebb jövőt Elsőlépés Mérőberendezés" pályázata: magaspor koncentrációt, hőmérsékletet és fényerőt mérő robot.

Flakstad Emőke, a Vodafone Magyarország Alapítvány főtitkára az eredményhirdetést megelőző beszédében elmondta, hogy a programozási ismereteket nem véletlenül szokták a 21. század angoljának nevezni, hiszen a jövőben nehezen lehet majd boldogulni digitális készségek nélkül. A fenntarthatósági ötletpályázat egyik megálmodója azt is hozzátette, hogy a felméréseik szerint az oktatási rendszer nincs felkészülve arra, hogy megfelelő digitális tudást biztosítson a diákoknak, ezért is tartják fontosnak, hogy a Vodafone az E-skola oldalon keresztül olyan online tananyagokat biztosít a diákok és tanárok számára, amelyek alkalmasak ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztésére.

"A digitális kompetenciafejlesztés kapcsán nem csupán a gyermekek és diákok edukálása a cél, de legalább ilyen fontos pedagógusoké is" - tette hozzá Váczi Dorka, a Vodafone digitális oktatási programjának vezetője, aki elmondta, hogy a CodeWeek keretében most először meghirdetett pályázattal az volt a céljuk, hogy kedvet csináljanak a diákoknak az olyan alapvető kompetenciák elsajátításához, mint a programozás és a kódolás.

A további díjazottak:

• A Gyöngyösi Felsővárosi Általános Iskola csapatának "Robocat" pályázata: a  macskára emlékeztető robot az iskolákban segít a diákoknak a szelektív hulladékgyűjtésben, például megmutatja, hogy melyik szemetet hova kell dobni, tömöríti a PET-palackokat és a fölöslegesen égő villanyt is lekapcsolja a folyosón.
• A Vörösberényi Általános Iskola csikkszedő robotja.
• A Budapest XX. Kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium csapatának "Kiaknázatlan kincsünk a víz" pályázata: a multifunkciós eszköz már a csatornában megtisztítja a szennyvizet, mindeközben pedig a vízenergiából áramot képes előállítani.
• A Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda csapatának Adatelemző robotja, ami képes felmérni, hogy hol fogyasztanak feleslegesen áramot, ezáltal a használatával optimalizálni lehet az energiafogyasztást.
• A Sashalmi Tanoda Általános Iskola csapatának Figyelmeztető robotja pedig a Fenntarthatósági célok őrzője kategória díját vihette haza.

(Fotó: Bobák Áron/Rakéta.hu)

Az elektromos autók üzemeltetését, a nyelvtanulást és a fogászati röntgent is megkönnyítik az év leghasznosabb magyar digitális találmányai A Vodafone Magyarország alapítvány immár ötödik alkalommal adta át a Vodafone Digitális Díjat, amelyet minden évben olyan pályázóknak ítélnek oda, akiknek az ötletei a digitalizáció segítségével kínálnak megoldást napjaink legégetőbb kihívásaira.