Ha a munka jövőjét a home office jelenti, akkor bizony nagy bajban vagyunk
2020 / 11 / 25 / perei.dora
Ha a munka jövőjét a home office jelenti, akkor bizony nagy bajban vagyunk
A távmunka talán hatékony eszköz a pandémia legyőzéséhez, más, életünk jobbá tételére irányuló törekvéseket azonban jelentősen hátráltathat, rosszabb esetben teljesen tönkretehet. Ez pedig az előítéletesség és a rasszizmus elleni küzdelem.

Munkahelyünkön kötött kapcsolataink, barátságaink jelentősen hozzájárulnak az előítéletek felszámolásában, vagyis minél több időt kell távmunkában töltenünk, annál inkább elveszítjük ezt a fajta kapcsolódást, előítéleteink pedig felerősödhetnek. Legalábbis erre a következtetésre jutott a Survation for the Woolf Közvélemény-Kutató Intézet, amely több mint tizenegyezer önkéntes bevonásával készítette felmérését.

A kutatás az angliai és walesi helyzetet vette alapul, ahol az irodai dolgozók hetvenhat százaléka etnikailag sokszínű közösségben töltötte munkaidejét, míg a munkanélküliek többsége leginkább saját etnikai csoportján belül kötött új ismertségeket, harminchét százalékuk  pedig egyáltalán nem ápol baráti kapcsolatot más etnikumú személlyel - olvasható az Independent cikkében. A tanulmány készítői egyebek mellett az otthoni munkavégzéssel járó elszigetelődés veszélyeire figyelmeztetnek, illetve, hogy

az előítéletek leküzdésének szempontjából létfontosságúak az emberi kapcsolatok.

Ami a barátságok sokféleségét illeti az Egyesült Királyság különböző részein, kiderült, hogy északkeleten az embereknek százötven százalékkal nagyobb valószínűséggel csak brit barátaik, illetve hatvannyolc százalékkal több eséllyel csak brit kollégáik vannak a Londonban élőkhöz viszonyítva. A Woolf Intézet alaposabban megvizsgálta a fajok és vallások közötti párosítások eshetőségeit is, és megállapította, hogy a nem fekete vagy nem ázsiai válaszadók közel háromnegyedének nincs kifogása az ellen, ha egy közeli hozzátartozója fekete vagy ázsiai személlyel házasodik ( hetvennégy és hetven százalék), a válaszadók kevesebb mint fele (negyvennégy százalék) pedig a muzulmánokat is szívesen látná a családban. (A teszt összesen tizenegyezer-hétszázegy fő részvételével készült).

De miért szeretünk ennyire gyűlölködni?

A történelem során már számtalanszor bebizonyosodott, hogy a gazdasági problémák, a társadalom egyre nagyobb részének a többiekéhez viszonyított nehéz helyzete feszültségekhez, háborúkhoz vezethet. Hasonló helyzetbe kerültünk a koronavírus-járvány miatt is, hiszen mostanában jelentősen megnőtt a gyűlölet és az erőszak. Antonio Gueterres ENSZ-főtitkár már tavasszal figyelmeztetett, hogy a járvány felerősíti az idegengyűlöletet és ellenségeskedést – írja a Psychology Today. De miért hiszi azt valaki, hogy neki jobb lesz, ha másokat gyűlöl és támad?

Az érem egyik oldala, hogy az emberi természet már csak ilyen, ellenben, ha tudatosak vagyunk, és egy kicsit alaposabban megismerjük ezt a tulajdonságot, akkor nem kell feltétlenül belesétálni saját csapdánkba, és még tovább rontani a helyzeten. Bushman Henri Tajfel pszichológus majdnem ötven évet felölelő, csoportok közötti előítéletet vizsgáló kutatása kielégítő magyarázattal szolgál a jelenségre. A szakember szerint az emberek ingroupban és outgroupban gondolkodnak, vagyis vagyunk mi, az ingroup, és vannak ők, az outgroup.

A saját csoportunkhoz tartozókat pozitívabb köntösbe bújtatjuk, mint amilyenek valójában, míg a külső csoport tagjaival szemben előítéletesek vagyunk, negatívabban látjuk őket.

Valahányszor veszélyt észlelünk, betegség fenyeget, felmerül a létbizonytalanság, stresszesek leszünk, ami pedig felerősíti ezeket a folyamatokat. Mivel szeretnénk biztonságban tudni magunkat, még inkább favorizáljuk a saját csoportunkat, a külső csoporttal szemben pedig fokozódik az indulat. Bushman Henri Tajfel szerint ezzel két nagy probléma van: egyrészt ilyen állapotban egyik csoportot sem tudjuk objektíven felmérni, másrészt a „mi” és „ők” felosztások gyakran teljesen értelmetlen szempontok szerint születnek elménkben.

 

Ahol csoportok vannak, ott utálat is

A kutatás készítői eredetileg úgy tervezték kísérletüket, hogy először teljesen lényegtelen jellemzők alapján két csoportba sorolják a résztvevőket, ez lesz a kiindulópont, amikor még nincs a másik csoport tagjai ellen érzett indulat, hiszen erre nincs semmi ok. Ezt követően módosítanak a feltételeken, nehezítik az erőforráshoz való hozzáférést, közös célt adnak, fenyegetett helyzetbe hozzák a csapatokat, majd megvizsgálják, hogy a fenti tényezők változtatása hogyan befolyásolja a másik csapat iránt érzett ellenségesség növekedését. A kísérlet legnagyobb tanulsága, hogy már az elején elbukott,

a szakemberek ugyanis nem tudtak úgy két csapatot létrehozni, hogy ne jelenjen meg a másik csoport iránt érzett előítélet és a saját csapat favorizálása.

Ha csak annyit mondtak, hogy minden második ember a piros csapatba kerül, a többiek meg kékek, akkor mind a kék, mind a piros csapat tagjai meg voltak győződve arról, hogy az ő csapatuk jobb, felsőrendűbb. Ezek az előítéletek, amellett, hogy teljesen alaptalanok, azért is rosszak, mert ellenségeskedést szítanak. Az egyik csoport elkezdi a másikat felelőssé tenni a bajukért, az indulatok és az egymás elleni agresszió nő, ebből kifolyólag az életünk rosszabb lesz, a probléma megoldásától pedig egyre távolabb sodródunk, hiszen nem látjuk a fától az erdőt. A pszichológusok szerint ugyanakkor felismerhetjük magunkban az ilyen jellegű gondolatokat és mások okolását, hiszen mindenki tapasztal ilyet, vagyis emlékeztethetjük magunkat erre a kognitív torzításon alapuló tendenciára. Ezzel pedig máris tettünk egy lépést azért, hogy gyűlölködés helyett tisztelettel forduljunk embertársaink felé.

Ez is érdekelhet:

Tényleg a halálos ítéletünket írjuk alá, ha sétálás közben a telefonunkat nyomkodjuk?

Észrevétlenül átruházzuk a döntéshozatali feladatokat a gépekre, de milyen jövőt vetít ez elénk? 

Egy tanulmány már tíz éve megjósolta, hogy 2020 rázós év lesz

(Fotó: Pixabay)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.