Ha vissza akarunk menni a kályháig, ennek oka, hogy a világjárványt okozó koronavírusra nem létezik gyógyszeres terápia, ezért jelenleg több módon próbálják elérni, hogy a SARS-CoV-2 ne betegítsen meg embereket – az első, legbiztosabb út a prevenció, tehát hogy már eleve el se kaphassuk a vírust. Erre szolgálnak a védekező intézkedések, de ezért kapjuk az oltásokat is. A gond akkor következik be, ha mégis megbetegedtünk. Ekkor – mivel nincs a vírusra gyógyszer – úgynevezett fenntartó terápiában részesülünk, vagyis a betegség súlyosságától függően különböző módszerekkel támogatják a szervezetünk, amíg az magától le nem győzi a vírust. Az igazi megoldás természetesen egy olyan gyógyszer lenne, amely leszámol a vírussal a szerveztünk helyett. Ez sincs beláthatatlan messzeségben, az előző hónapban a Pfizer például már elkezdte egy koronavírusra szánt gyógyszer klinikai tesztelését – ez tehát nem az oltás, ami a prevencióban segít, hanem egy olyan, kifejezetten erre a koronavírusra fejlesztett szer, amit akkor kell bevennünk, amikor tapasztaljuk magunkon a tüneteket.

Amíg azonban ilyen gyógyszerek nem állnak/álltak rendelkezésre, addig már meglévő szereket is vizsgáltak, hátha azok hatásosak lehetnek a Covid-terápiájában. Ezen szerek egyike a Remdesivir, amely egy eredetileg az ebola ellen fejlesztett vírusirtó. A Remdesivir kapcsán sokan tápláltak nagy reményeket, de ezeket szétoszlatta a WHO kiterjedt kutatása, amely szerint a klinikumban ez a gyógyszer nincs hatással a Covid miatti elhalálozásra, sem arra, hogy egy páciens lélegeztetőgépre kerül vagy sem, illetve a betegség többi kimenetelét sem tudja befolyásolni. Erről egyébként már mi is többször írtunk korábban:

A WHO most már egyenesen azt tanácsolja, hogy a Covid19-et egyáltalán ne kezeljék remdesivirrel Eddig azon az állásponton voltak, hogy a járvány kezelésében egykor nagyreményű szer szimplán csak nem hatásos, de most már azt ajánlják, hogy koronavírus-fertőzés esetén senkit se kezeljenek ezzel. A legsúlyosabb állapotú betegeket sem.

A Remdesivir ugyanakkor, ahogy arról szó volt, vírusirtó (bár a gyakorlatban az ebola ellen sem működött igazán a kezdeti reményteli eredményeket követően), és a vírusokban akadnak bizonyos hasonlóságok. Mint azt a SciTechDaily cikke összefoglalja, egy ilyen gyógyszer több módon veheti fel a harcot ezekkel a kórokozókkal – a Remdesivir például azt az RNS-polimeráz enzimet támadja, amely szükséges ahhoz, hogy a vírus az emberi sejtet a saját szaporodására tudja „átprogramozni”. Más szerek – így például a mostani vizsgálatban szereplő, a hepatitis C-re kifejlesztett gyógyszerek pedig azokat a proteáz enzimeket veszik célba, melyek létfontosságúak a vírus működése szempontjából. Vagyis a kutatók arra gondoltak, hogy a kettő kombinálásával a vírust több irányból is „tűz alá vennék”, ami miatt kialakulhatna egy szinergikus hatás – tehát hogy a gyógyszerek egymás hatását erősítenék. Hamarosan rájöttek arra, hogy két olyan proteáz is akad a koronavíruson, amely megegyezik a hepatitis C azonos enzimjeivel, így végül három olyan, már használatban lévő hepatitis C-re fejlesztett gyógyszert azonosítottak be, melyek épp ezt a két proteázt támadják. Ezeket a Remdesivirrel kombinálva pedig fel is lépett a szinergikus hatás, mivel a Remdesivir a vírus szaporodást gátolta, míg a hepatitis gyógyszerek a kórokozó működését.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a simeprevir nevű szer jelenléte mellett a Remdesivirből a szokásos adag tizede is elég volt ahhoz, hogy a vírusok 90 százalékát gátolják a fertőzésben. A kisebb adag Remdesivir pedig természetesen kevesebb mellékhatást is jelent. Ráadásul ez a hatás működik a többi, jelenleg fejlesztés alatt álló, a Remdesivirhez hasonlóan a polimerázra ható szerek esetén is, melyek közül legalább egy szájon át szedhető tabletta lesz (a Remdesivir intravénásan adható csak be kórházban) – vagyis ez a kutatás is közelebb visz minket egy nagyon erős, akár otthon is alkalmazható koronavírus-gyógyszer megjelenéséhez.

További cikkek a témában:

A HIV elleni védőoltás itt toporog már a küszöbön A már most rendkívül sikeres módszer további fejlesztését épp az az mRNS-technológia pörgetheti fel, amely a Covid19 miatt került kifejlesztésre.

Az USA-ban leállították a Johnson&Johnson vakcinájának alkalmazását Az USA-ban azért függesztették fel a Janssen vakcina használatát, mert a beoltásukat követő két hétben hat olyan esetet regisztráltak, amikor a beoltott szervezetében vérrög keletkezett.

A hazai megfigyelések alapján befolyásolhatja a vércsoport a koronavírus-fertőzés lefolyását Már a világjárvány kitörésének a kezdetén is felmerült, hogy bizonyos vércsoportú emberek védettebbek a fertőzéssel szemben. Egy hazai szakértő a magyar tapasztalok alapján úgy véli, hogy ez a helyzet.